A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2025. I. félévi előadásaira,
melyeket az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
- A terem foglaltsága miatt januárban nem tartunk ülést!
- Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
- Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
- Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
FIGYELEM! A 2025. január végén esedékes felolvasóülést, a terem foglaltsága miatt későbbi időpontban, február 6-án tartjuk meg! (Lásd alább!)
2025. február 6. Csütörtök (17:00)
Ferenc Ferdinánd (osztrák d’Este) főherceg, trónörökös falerisztikai hagyatéka a prágai „Národní muzeum” gyűjteményében
Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)]
Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)

V. Ferenc címzetes modenai fejedelem (herceg) 1875-ös halálával férfiágon kihalt a Habsburg-Lotharingiai ház osztrák Este oldalága. Ezt a címet, illetve a hozzá tartozó káprázatos vagyont örökölte Ferenc Ferdinánd (1863–1914), 1896-tól trónörökös. A főherceg katonai karrierje során 1890-ben ezredes, 1892-ben vezérőrnagy, 1899-től lovassági tábornok lett. 1913-tól a fegyveres erők főfelügyelőjének pozícióját is betöltötte.
Ferenc Ferdinánd 1878 és 1913 között igen nagy számban kapott hazai és külföldi rendjeleket és kitüntetéseket. 11 (osztrák-magyar) elismerése mellett 50 külföldi rendjelet és kitüntetést birtokolt. Ez 30 államot reprezentál.
A szlavofil felfogású trónörökös hagyatékának igen jelentős része, így elismeréseinek majd mindegyike, Csehországban, a Prága melletti Konopiště várkastélyában maradt fenn. Az egykori trónörökös minden ingatlan és ingó vagyonát az Első Csehszlovák Köztársaság államosította. A falerisztikai anyag megmaradt része végül (1962-től) a prágai „Národní muzeum” gyűjteményeit gyarapítja.
2025. február 27. Csütörtök (17:00)
A CivilArchiv Projekt a gyakorlatban
Előadó: Borbély Anikó [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros (Bp.)]
Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
Az immár nyolcadik esztendeje működő CivilArchiv Projekt eredményes kezdeményezésnek bizonyult Budapest Főváros Levéltárában. Egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a „rejtőzködő” civil iratok a lehető legváltozatosabb helyekről, leselejtezett PC-adathordozókról (elektronikus iratként), külvárosi raktárakból, pincékből, padlásokról, magánlakások szekrényeiből, sőt akár még ágyneműtartókból is előkerülhetnek.
Másrészt felértékelődött a személyes kapcsolatteremtés, az ismeretterjesztés és a népszerűsítés fontossága, hiszen az esetek egy jelentős részében az új iratokhoz a régebbiek átadóin keresztül vezetett az út. A Projekt jelentősen növelte a civil- és magániratgyűjtő referenciákon folyó szakmai munka hatékonyságát és eredményességét, amelyet a begyűjtött, s így az utókor számára megmentett iratok mennyisége is jól mutat.

Végül pedig, de nem utolsósorban, a Fővárosi Levéltárban folyó CivilArchiv Projekt azzal a nem elhanyagolható haszonnal is járt, s jár mind a mai napig, hogy a közlevéltárak társadalmi jelenlétére és szerepvállalására hívja fel a lakosság figyelmét.
2025. március 27. Csütörtök (17:00)
Falerisztikai workshop: Fókuszban a kitüntetés-hamisítás
Felkért szakértők: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök), dr. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum, ny. szakmuzeológus, tárigazgató), dr. Sallay Gergely (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, gyűjteményvezető)
Moderátor: Péri Ákos Ájbek (MHGT, r. tag)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Falerisztikai Munkacsoportja interaktív programok keretében tervez körüljárni fontos szakmai kérdéseket, szakértők bevonásával.
Első alkalommal a kitüntetések hamisításának témakörében érkeznek és kerülnek megvitatásra kérdések, mint például az eredetiség-vizsgálat lehetőségei, hamisítás módjai. Az előadók a hallgatóság részéről is várják a felmerülő kérdéseket.
2025. április 24. Csütörtök (17:00)
„Sírással szállt le még az est, s a hajnal már ujjongni kezd” (Zsoltárok 29:6)
A húsvéti időszak eseményeit bemutató szentképek az Iparművészeti Múzeum szentkép-gyűjteményéből.

(Ausztria, XVIII. század. – Pergamen, tempera; 11×7 cm. – Iparművészeti Múzeum, Adattár, leltári szám: 88.294.1.)
Előadó: Nagy Györgyi [Iparművészeti Múzeum, művészettörténész; MHGT tag (Bp.)]
Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
A szentkép évszázadokon át idegen pillantások elől imádságos könyvek lapjai közé rejtve az ember tétova útját kísérte. Közvetítőként vigaszt nyújtott a bajban, szükségben, támaszt adott a gyengeségben, a kívánságok szerencsésebb alakulásában. Ebben a kis lapban minden korszak és művészeti stílus tükröződik, valamint minden társadalmi réteg lelki szükséglete megnyilatkozik benne.
Az előadás röviden tárgyalja a szentképek kialakulását, a műfaji meghatározás problémáit. Tekintettel a Húsvétra, az Iparművészeti Múzeum gazdag szentképgyűjteményéből válogatott példákon mutatja be az egyes eseményeket Húsvét vasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig.
2025. május 29. Csütörtök (17:00)
1525-ben, 500 éve halt meg Héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispán
Előadó: dr. Barabássy Sándor [az MHGT és MTCSE tagja (Bp.)]
Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).

A középkori Magyar Királyságban, a Hunyadiak és a Jagellók uralkodása idejében, a király után a második legfőbb méltóság az erdélyi vajda volt, akit a király nevezett ki mindenkori főurai közül az erdélyi országrész sajátos kormányzására. A hosszabb-rövidebb időre kinevezett vajda sohasem volt erdélyi illetőségű, gyakran nem is tartózkodott Erdélyben. Ezért a mindenkori helyettese, az alvajda, akit bizalmasai közül neveztek ki rátermettségük alapján, erdélyiként mindig jelen kellett legyen az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a hadi ügyekben.
A korai középkortól, az Árpád-háziak korától ismerjük az erdélyi vajdák és alvajdák névsorát. Az erdélyi alvajdai méltóságot a leghosszabb ideig héderfájai Barlabássy Lénárd alvajda és székely alispán töltötte be: 1501-től haláláig, 1525-ig, 25 éven keresztül. A Mátyás király udvarában nevelkedett, az itáliai reneszánsz és a gyulafehérvári humanista kör hatása alatt művelődött héderfájai Barlabássy Lénárd az első tudatos magyar reneszánsz mecénás főurak közé tartozott. Tevékenységéről az eltelt 500 év ellenére meglepően sok korabeli dokumentum (439 darab) maradt fenn – magyarországi és erdélyi levéltárakban – amelyek több fontos történelmi eseményre mutattak rá.

2025. június 29. Csütörtök (17:00)
Családok, házak, síremlékek. A székesfehérvári Szentháromság temető síremlékeiről
Előadó: Kovács Eleonóra [Magyar Nemzeti Levéltár, főlevéltáros; MHGT, r. tag (Bp./Székesfehérvár)]
Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
A székesfehérvári Szentháromság (ismertebb nevén Hosszú) temető síremlékei között járva valóságos várostörténeti utazáson vesz részt az odalátogató. A temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt két-háromszáz év történetét. Sok ide temetkezett személy és család történetét ismerjük, rokoni körük, lakóhelyük, mesterségük, sok esetben a város és megye határain túlnyúló ismertségük révén szélesebb kapcsolati hálójuk is feltárható.
Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az Interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban őrzött, egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatállomány lehet a munkánk eredménye.
Az előadás egy hosszú idő óta tartó kutatás gazdag anyagából mutat be érdekes példákat. A bemutatandó családok története az említett sokféle forrástípus segítségével válhatott ismertté.