Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. március 3-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2023. március 3. Péntek, délután 17 óra (17:00).
Az ülés napirendi pontjai:
MACSE–MHGT családtörténeti konferencia A MACSE és az MHGT által tartandó közös, családtörténeti tárgyú konferencia részleteinek megbeszélése; az elképzelések egyeztetése a MACSE (jelen ülésre meghívott) illetékeseivel.
1848–1849-es emlékülés Az MHGT által tartandó 1848–1849-es emlékülés megszervezésével kapcsolatos rövid megbeszélés. (Az emlékülés 2023. március 23-án, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban lesz.)
Székhely-ügy Elnök úr tájékoztatja az elnökséget a székhely-használattal kapcsolatos tárgyalások eredményéről, melyeket az ELTE BTK illetékeseivel folytatott. Az elnökség megállapítja a székhely-probléma lezárásához szükséges lépéseket.
NEA-pályázatok A 2022. tárgyévi NEA pályázat lezárása érdekében szükséges támogatási szerződés-módosítás előkészítése. A pénztárnok tájékoztatja az elnökséget a 2021. tárgyévi NEA pályázat (immár benyújtott) elszámolásáról, valamint javaslatot tesz a 2023. tárgyévi NEA pályázaton nyert 150 ezer forintos összeg felhasználására (a korábban benyújtott pályázati költségvetés alapján).
A TURUL folyóirattal kapcsolatos teendők A TURUL folyóirat (ill. az ahhoz kapcsolódó jogok) MHGT részére való visszavételével kapcsolatban, az elmúlt időszakban történt lépések áttekintése (az ebben részt vett Tagok beszámolói). A további teendők meghatározása.
Könyvelő megbízási díja A pénztárnok előterjesztése, a könyvelő megbízási díjának, a 2023. tárgyévtől történő megemelésére. (A megbízási díj emelésének oka a 2021–2022. évi magas infláció, továbbá a TURUL átvétele kapcsán nyitandó külön bankszámla folytán jelentkező többletmunka.)
Együttműködési megállapodás az MNL-lel Az elnökség megtárgyalja és véglegesíti a Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetét; intézkedik annak mielőbbi megkötéséről.
Radvánszky-portré A Társaság egyes Tagjai részéről felajánlás történt, miszerint az MHGT alapító elnökének, Radvánszky Bélának a portréját, a Társaság leendő székhelye (ülésterme) részére, megfestenék, ill. a reprezentatív portré számára méltó keretet készíttetnének. Az elnökség megtárgyalja ezen felajánlást.
Honlap-üzemeltetés Az MHGT honlapját üzemeltető cég, társadalmi szervezetek számára, partnerségi programot indított. Az ajánlat lényege, hogy a vállalat két éven át, ingyenesen nyújt tárhelyet és domainnevet, „közhasznú tevékenységet ellátó, nonprofit egyesületek, alapítványok és szervezetek” részére. Ennek feltétele a támogatásról szóló szerződés megkötése, valamint az, hogy a támogatásra utaló (egy mondatos) feliratot, és a vállalat emblémáját, a weboldal alján (a láblécben), feltüntessük. Az elnökség határoz arról, igénybe kívánja-e venni ezt a lehetőséget.
Tagsági ügyek, 2023. évi tagrevízió előkészítése A pénztárnok ismerteti a 2023. tárgyévi tagdíj-befizetési adatokat, és tájékoztatja az elnökséget a 2023 márciusában megindítandó tagrevízió várható menetéről. Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2023. első félévi előadásaira:
2023. január 8. Vasárnap.
Ünnepi szentmise a magyar történelmi családokért, Budapesten, a Szent István Bazilikában.
2023. február 20. Hétfő. (18:00)
Dr. Bagdy Emőke:„A család, mint harcmező és békesziget”
2023. március 6. Hétfő. (18:00)
Mester de Parajd László:„Afrikai építészetem”
Mester de Parajd László építészmérnök lesz az MTCSE vendége. 1949-ben született Budapesten, 1956-ban szüleivel kivándorolt Párizsba, ahol vegyészmérnök édesapja mint kutató és hamar mint igazgató kezdett dolgozni a Francia Nemzeti Kutató Intézetben (CNRS). 1970 és 1975 között építészeti tanulmányai mellett minden évben hátizsákkal bejárta a világot: Ázsiát, Afrikát, Dél-Amerikát. 1976-ban megkapta az építészmérnöki diplomát az „Ecole Nationale des Beaux-Arts”-on. 1977 és 1988 között Nigerben, Afrikában dolgozott mint építészmérnök. 1988 és 2020 között nemzetközi szerezeteknek dolgozott világszerte, 2020 óta nyugdíjas, de sok helyen tart előadásokat.
2023. március 20. Hétfő. (18:00)
Bugár-Mészáros Károly:„A barokk kastélyok és Magyarország”
2023. április 24. Hétfő. (18:00)
Zöldhelyi Adrien:„A történelmi családok szerepe a kutyatenyésztésben”
Az előadás a szervezett magyar kutyatenyésztés történetét mutatja be. A hazai sportkutyászat kezdetét, felemelkedését és aranykorát, a magyar arisztokrácia, valamint kutyáik sorsának szoros összefonódását a történelemben. Fotókkal és személyes történetekkel megemlékezve azokról a kutyák iránt elkötelezett magyar történelmi családokról, akik megalapították, majd 110 éven át éltették és irányították e nemes sportot hazánkban.
2023. május 22. Hétfő. (18:00)
Csornay György:„Antarktiszi útibeszámoló”
Az MTCSE előadásai várhatóan a Márai Sándor Művelődési Házban (1013. Budapest, Krisztina tér 1.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. I. félévi előadásaira.
A félév során esedékes négy felolvasóülés pontos helyét, idejét és témáját, alább közöljük.
FONTOS TUDNIVALÓK:
Ebben a félévben rendezvényeinket, felolvasóüléseinket, nem kizárólag a Nemzeti Múzeum épületében tartjuk, hanem más intézményekben/helyszíneken is! Tehát kérjük szépen a Kedves Érdeklődőket, hogy figyelmesen olvassák el, pontosan hol lesz az általuk megtekinteni kívánt előadás!
Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az általa megtekinteni kívánt előadás valóban meg lesz-e tartva, és ha igen, milyen feltételek mellett látogatható!
Kérjük szépen előadásaink Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül.
A 2023-as év Társaságunk jubileumi éve is, mert idén ünnepeljük megalakulásunk 140. és újjászerveződésünk kezdetének 40. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepi konferenciát rendezünk majd, mely ősszel esedékes.
Részletes program:
2023. január 26. Csütörtök (17:00)
Mortuáriumok a lőcsei idősebb Szent Jakab Plébániatemplomban (basilica minor)
Előadó: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök) Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Az előadó „A lőcsei idősebb Szent Jakab Plébániatemplom heraldikai és funerológiai emlékei” kutatási programjának eredményeit ismerteti, ami a „Rímskokatolícka cirkev farnost’ Levoča” engedélyével és támogatásával folyik.
Lőcse város első okleveles említése 1249-ből ismert. A plébániatemplom építésének legkorábbi szakasza a XIII. századra vezethető vissza. A templom kiépítése több szakaszban, a XIV–XV. században történt. Egy rövidebb időszakban az evangélikus egyház használta. A templom ma is létező belső berendezése a XV. század legvége és a XVIII. század legeleje között keletkezett.
Az általános gyakorlatnak is megfelelően, a helyi társadalmi elitnek központi temetkezési helye, sajátos „mauzóleuma” is. Így például időről időre Szepes vármegye főispánjai, azok rokonsága (például a Thurzó család) temetkezett ide, de itt helyezték örök nyugalomra a szepesi vár kapitányait, továbbá Lőcse város vezetőit, azok családtagjait is.
A templomban relatíve nagy számban láthatók ma is a XV–XVIII. század között keletkezett síremlékek, így például tumba részletek, epitáfiumok, halotti emléktáblák, halotti címeres emléktáblák, stb..
Mindezek sajátos csoportját alkotják a mortuáriumok (epitáfiumcímerek). Ezekből 6 maradt korunkra, amelyek elemzését az előadó elvégezte:
Pernel Kristófde Schachen (†1530), a szepesi vár kapitánya volt;
Reichenburg Vilmos (†1538), a környéken állomásozó német landsknecht csapatok kapitánya;
bethlenfalvi gróf, szabad báró Thurzó (III.) Kristóf (†1614), Szepes és Sáros vármegye főispánja, Sempte, Galgóc, Bajmóc, Temetvény, Richnó ura;
bethlenfalvi gróf, szabad báró Thruzó (III.) Szaniszló (†1622), Magyarország nádora, országbírája;
Friedrich Pobstade Sittau (†1649), igen előkelő helyi patrícius család leszármazottja (1646 és 1647 között a város szenátora volt);
Amman Jeremiás (†1659), kiemelkedő lőcsei patrícius család képviselője, városi szenátor stb..
2023. február 23. Csütörtök (17:00)
A magyarországi nemzetségek címerhasználatának főbb tendenciái a középkorban
Előadó: dr. Körmendi Tamás [ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens; Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie Internationale d’Héraldique), rendes tag] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
A nemzetségi címerek magyar jellegzetességnek tekinthetők: a középkori Nyugaton családi és egyéni címerek a jellemzőek a társadalmi elit szimbólumhasználatában. A középkor végéig tartó évszázadokat a Magyar Királyságban általában a korábbi társadalmi struktúrák felbomlása és a hatalmas arisztokrata klánok felbomlása időszakának tekintik: egyes ágaik megszilárdították saját politikai, gazdasági és társadalmi pozíciókat, míg ugyanazon genus más ágai teljesen elvesztették befolyásukat.
Referátumomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen viselkedési minták mutathatóak ki a hazai nemzetségi címerhasználatban és főleg a címerek módosításaiban: miért tapasztalható, hogy egyes rokonságok körömszakadtáig ragaszkodtak a közös nemzetségi címerhez, a nemzetség mint jogi és vagyonközösség megszűnte utáni évszázadokban is, míg mások esetében viszont az mutatható ki, hogy az előkelőbb ágak igyekeztek őket szegény rokonaiktól is megkülönböztető, új címereket választani – a szegényebb ágak pedig sokszor természetesen másolták előkelő rokonaik új címereit is.
2023. március 30. Csütörtök (17:00)
A nagylucsei Dóczy család a 16–17. században
Előadó: dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem, tanszékvezető, egyetemi docens) Az ülést vezeti: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (MHGT, alelnök) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Nagylucsei Orbán egri püspök címere az ún. Sobieski-hóráskönyvben, 1490 körül. (Forrás: Royal Collection Trust, https://www.rct.uk/)
A nagylucsei Dóczy család anyagi és társadalmi presztízsét Nagylucsei Orbán (†1492) királyi kincstartó (előbb győri, majd 1486-tól haláláig egri püspök) alapozta meg, akinek unokaöccse és gyámfia, Nagylucsei Dóczy Ferenc (1478–1526?) az első, aki a középkor végén felveszi a Körösök vidékén birtokos középkori eredetű család, a zádorlaki, majd szegi (szegvári) Dóczy család nevét. Anyja, Nagylucsei Benedek (†1478), majd iktári Bethlen Domokos szörényi bán, erdélyi alvajda (†1479) özvegye ugyanis harmadszorra zádorlaki (szegi) Dóczy Imre (†1493) felesége lett.
Nagylucsei Dóczy Ferenc fiai, László (†1549), Miklós (1518 k.–1573 k.) és (I.) Gábor (1520 k.–1577/1578) közül a két utóbbi udvari szolgálatával, illetve a Nagylucsei Orbántól örökölt várakkal és birtokokkal (Revistye, Zólyomlipcse) a 16. századi főúri elitbe emelkedik a 16. század közepén, egyébként mindketten az evangélikus vallást terjesztik birtokaikon. Dóczy (I.) Gábor a bedeghi Nyáry családba nősül, miután elveszi Szárkándy (Zarkandy) Pál (1515 k.–†1562/1563) egykori egri prefektus (katonai karrierje kezdetén a Nyáryak familiárisa) özvegyét, Nyáry Krisztinát (1545 k.–1601?), Nyáry Lőrinc (†1559) – szolnoki kapitány,honti főispán, Berencs és Korlátkő ura, koronaőr, a konstantinápolyi Héttorony börtönét is megjárt hős – leányát.
A zsarnócai Dóczy-kastély képeslapon, 20. sz. eleje.
Nyáry Krisztina a revistyei (Revište, SK) vár alatti, ma is álló zsarnócai (Žarnovica, SK) kastélyban neveli férjével, nagylucsei Dóczy (I.) Gáborral első és második házasságából származó gyermekeit. Innen adja férjhez 1579-ben Szárkándy Borbálát (1560 k.–1595 k.) az illavai vár és uradalom evangélikus vallású urához, a horvát származású giletinci Ostrosith Andráshoz (1550–?), Ostrosith János trencséni főispán fiához. Nővérét, Szárkándy (Zarkandy) Annát (1558 k.–1604), nagybátyja, Nyáry István – honti főispán, a Nyitra megyei Berencs (ma: Branč, SK) várának ura – barátjához, az Erdélyből bujdosni kényszerült kornyáti Bekes Gáspárhoz (1520–1579) adják férjhez 1577 első felében. A házaspár Báthory István király jóvoltából Lengyelországban az udvari és nemesi elit tagja lesz.
Özv. Dóczy Gáborné Nyáry Krisztina meghívója lányának, Dóczy Zsuzsannának a zsarnócai kastélyban tartandó menyegzőjére, 1580. április 10. {Forrás: Štátny Archív v Banskej Bystrici [Besztercebányai Állami Levéltár, Besztercebánya (Banska Bystrica, SK)] – FMBB (Besztercebánya város levéltára, 1020/1255–1922). (Digitális felvétel.)}
Szárkándy Anna féltestvére, Dóczy Zsuzsanna (1565–1596), aki 1582-ben tartja menyegzőjét a zsarnócai kastélyban Thököly Sebestyénnel (1540 k.–1607), a késmárki vár úrnőjeként 32 éves koráig 12 gyermeknek ad életet, és így a Thököly-dinasztia ősanyja lesz. Testvéröccse, Dóczy (II.) Gábor (1568–1596) az 1580-as években apród lesz a lengyel királyi udvarban, minden bizonnyal nagynénje, Szárkándy Anna támogatásával, akinek második férje, a katolikus Wesselényi Ferenc (1540–1594) ugyancsak udvari méltóság és lengyelországi birtokos. A Wesselényiekhez kerülnek Bekes Gáspár egykori lengyelországi birtokai is; így a Krakkóhoz közeli gdówi uradalom még a 17. század végén is Szárkándy Anna örökösei tulajdonában van.
Érdekes, hogy mivel Nyáry Krisztina egyik unokája, a korán elhunyt Szárkándy Borbála lánya: Ostrosith Judit, az evangélikus Petrőczy/Petróczy Pál (†1639) felesége lesz, rokona a költőnő Petrőczy Kata Szidóniának (1662–1708), aki unokája volt Szárkándy Borbála sógorának: Petrőczy Miklósnak. Ugyanakkor Petrőczy Kata Szidónia anyja, Thököly Erzsébet grófnő (†1662) révén is kapcsolódott a Dóczy–Nyáry családhoz, hiszen anyja Thököly Istvánnak (1623–1670) – Dóczy Zsuzsanna és Thököly Sebestyén unokájának – a lánya volt. A költőnő egyébként ifjúkorában a Wesselényiek gdówi birtokán bujdosott.
Nagylucsei Dóczy András báró (†Fogaras vára, 1620) síremlékének részlete a leleszi (Leles, SK) premontrei templom szentélyében. (Papp Ingrid felvétele.)
A 17. században, a Magyar Királyságban, a családból a legnagyobb karriert az evangélikus Dóczy (I.) Gábor és Nyáry Krisztina másik fia, a katolikus vallásra áttért Dóczy András „zsarnócai báró” (1570 k.–1620) futja be, aki karrierje kezdetén Habsburg Miksa főherceg udvarában szolgál, egy osztrák nemes özvegyet vesz feleségül, Alsó-Ausztriában birtokot és indigenátust szerez. Majd a 17. század elejétől barsi főispánként már a Magyar Királyságban építi tovább karrierjét; királyi tanácsos, pohárnokmester, majd 1610-től szatmári és tiszántúli főkapitány lesz. A mindvégig királyhű arisztokrata életét Bethlen Gábor börtönében végzi. Gyermeke Paczoth Judittal kötött második házasságából sem származott.
Dóczy András unokatestvére, Dóczy Miklós báró lánya: Fruzsina, a kora újkor egyik leghatalmasabb családjának tagja lesz, amikor férjhez megy Homonnai Drugeth (II.) Györgyhöz (†1592). Dóczy Fruzsina, első férje halála után, Christian von Teuffenbach felső-magyarországi főkapitány (†1598) felesége lesz, majd harmadik házasságával bekerül a lengyel arisztokráciába, amikor férjhez megy a nála jóval fiatalabb Jan Stefan Mniszech (Mniszek) sanoki sztarosztához (1580–1602), Jerzy Mniszech (1548–1613) sandomiri vajda fiához. Rövid házasságuk gyermektelen marad.
2023. április 25. Kedd (16:00)
A Benke-család történetének kérdései
Előadó: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok). Az ülést vezeti: br. Gudenus János József (genealógus, az MTCSE alapítója, az MHGT r. tagja). Helyszín: Szent Margit Gimnázium, Apor Vilmos terem (1114. Budapest, Villányi út 5-7.). A kertkapu mögötti lépcsősoron feljutva, jobbra kell fordulni, majd a jobb épületszárny oldalában lévő lépcsőn lehet bejutni az Apor Vilmos teremhez (melynek ajtaja a bejárattal szemben, a földszinten van).
FIGYELEM! Az évfordulóra való tekintettel, az előadásra rendhagyó időpontban (keddi napon) kerül sor!
2023. április 25-én lesz 500. évfordulója, hogy II. Lajos király, a Benke-család tardoskeddi kúriájára vonatkozó kiváltságlevelet (exemptionalist) kiadta.
Az évforduló napján kerül sor Benke Tamás előadására, melyben 2004.IX.10-e óta folytatott családkutató munkájáról, annak eredményeiről, érdekesebb kutatói tapasztalatairól, valamint a munka során felmerült főbb kérdésekről ad számot.
Előadó munkája a történelmi Magyarország területén élt, „Benke” vezetéknevű családok, mindenekelőtt a tardoskeddi Benke-család történetének feltárására irányul. Ezzel foglalkozik előadásában is, mely négy szakaszra oszlik.
Az előadás első negyedében, bemutatja személyes indíttatását, kutatói megközelítését (céljait, kérdésfeltevéseit, módszereit); majd röviden ismerteti a történelmi Magyarországon előforduló Benke-családokat. Részletesebben bemutatja a kutatása fő tárgyát képező tardoskeddi Benke-család újkori (1523 utáni) leszármazását, az egyes ágak elkülönülését, hivatkozva a nemzedékrend felállításához felhasznált legfontosabb okirati bizonyítékokra.
Röviden megemlékezik a család újkori történetének kiemelkedőbb alakjairól, különös tekintettel Benke Miklós nyitrai alkapitányra (hivatali ideje: 1680–1682.). Kitér a különféle Benke-családok által használt címerekre, valamint a címeresleveleikre is.
Az előadás második részében, előadó ismerteti a számára legizgalmasabb, legtöbb elfoglaltsággal járó kutatási területet: a középkorban élt Benkékre vonatkozó adatokat és elképzeléseit. Bemutatja a benkefalvi Benkefi (ill. a XV. század elejétől benkefalvi Benke nevet viselt) család eredetét, és XIII–XV. századi történetét, a rendelkezésre álló és általa rendszerbe állított kútfőkön keresztül.
Ennek részeként, benkefalvi Benke Péter, Krassó vármegyei alispán és harami várnagy rövid életrajzát, pályaképét is igyekszik felvázolni (a reá nézvést talált, 1398–1421. közötti adatokból). A régóta ismert források összekapcsolása és újraértékelése mentén, bemutatja azt a lehetséges folyamatot, és társadalmi közeget, mely a XV. század közepétől, a korábban szolid középnemesi színvonalon élt, benkefalvi Benke család elszegényedéséhez, korábbi birtokairól való elvándorlásához (vagy akár kihalásához) vezethetett. Foglalkozik a Benkefiak lehetséges „őseredetével”, és későbbi (igen homályos) sorsával is, saját családtörténeti koncepciójának tükrében.
Az előadás harmadik részében, esettanulmány jelleggel, a család egyik, Vácról elszármazott, kalandos történetű ágáról emlékezik meg; bemutatva ezáltal egy (a többihez képest) szélsőségesen nagy földrajzi mobilitással rendelkező leszármazási vonal sikeres „felgöngyölítését”; megemlékezve egyúttal a tardoskeddi Benke-családnak Püspökvác mezőváros XVIII. századi történetében betöltött, igen jelentékeny szerepéről.
Az előadás negyedik, záró részében, előadó egy számára ellenszenves, társadalmi, anyagi és erkölcsi romlást hozó korszaknak, a XIX–XX. századfordulónak, családi vetületét vázolja fel, az ekkor élt fontosabb, társadalmilag kiemelkedőbb családtagok közül, három személynek a kiragadott példáján. Tardoskeddi Benke Gyula (bankigazgató, országgyűlési képviselő), tardoskeddi Benke Béla (altábornagy) és farkasdi Benke Gyula (állatorvos, gazdasági akadémiai tanár) életét, profilját, a kutatás befejezetlenségét érzékeltető, tudatos homályossággal vázolja; rámutatva arra a folyamatra, mely minden jóra való törekvés ellenére, történeti értékek bemocskolódását, ősi előjogok elpusztulását, a történeti egész Magyarország felbomlását, a magyarság lelki egységének és ellenálló-képességének megroppanását, a polgári korszak vagyont és érvényesülést hajhászó törtetésének fájdalmas koncepciótlanságát és értelmetlenségét hozta magával és hozta felszínre.
Összegzésként előadó áttekinti a kérdéseknek azt a logikai struktúráját, „útvesztőjét”, mely a további kutatás irányait, jellegét, önmagába zárt végtelenségét, is megmutatja, magában hordozza. (A sok-sok megválaszolatlan kérdés, voltaképpen ugyanolyan képe, tükre, eredménye, egy családkutatásnak, mint a fellelt „biztos” ismeretek, adatok.)
Záró gondolatként családkutatásának személyes hozadékát; valamint a kilenc (XIII–XXI.) évszázadot átfogó „kutatási ív” tanulságai nyomán kirajzolódó jövőképet mutatja be.
(Az ünnepi alkalomból az előadó néhány rövid zeneműve is hallható lesz, digitális felvételről.)
2023. május 25. Csütörtök (17:00)
A trianoni békediktátum hatása a zászlóinkon
Előadó: Bíró Aurél (Budapest Főváros Levéltára, főlevéltáros) Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Nyolc, 1921–2000 között készült, Budapesten őrzött Szűz Mária-ábrázolású zászlón kerül bemutatásra a Trianonban megcsonkított Magyarországra való emlékezés. Az egyleti, iskolai, országos, templomi zászlókon nemcsak az egyre erősödő szakrális, hanem a magyar vonásokat is kidomborították.
2023. június 29. Csütörtök (17:00)
Héderfájai és Makfalvi Barabássy család történelmi monográfiája – a dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében
Előadó: dr. Barabássy Sándor (MHGT, MTCSE, Bp.) Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Az előadó a 2022-ben megjelent családtörténeti monográfiájában foglaltakat ismerteti. A könyvet a Heraldika Könyvkiadó jelentette meg NKA támogatással. A kötet valójában két könyvet rejt magában: egy családtörténetet és egy családi levéltár feldolgozott, regesztázott (kivonatolt) leveleit, a csodával határos módon részlegesen megmenekült Barabássy Családi Levelesláda anyagát.
A könyv megírásának legfontosabb indítéka a kutatás, búvárkodás volt a több évszázados eredeti dokumentumokban, illetve a különböző történelmi, családtörténeti, művészettörténeti munkák, tanulmányok információinak felhasználása a Barabássy Családra vonatkozóan. A felhasznált dokumentumok legfontosabb forráshelyei a Marosvásárhelyi Teleki Téka, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár; illetve a Román Nemzeti Levéltár Kolozsvár, Beszterce, Szeben, Brassó, Kovászna megyei levéltáraiban lévő, magyar nemesi családoktól összegyűjtött, digitalizált középkori oklevelek.
A Barabássy Család azon erdélyi történelmi családok közé tartozik, amelyeknek az Isteni Gondviselés kegyelméből a gazdagság, tudás, egészség, szaporaság mellett, az idők folyamán jutott bőven a „sors bona”-ból, a jó szerencséből is.
A család történelmi monográfiája 1323-tól a jelenig 25 generációt ölel fel.
Tisztelettel felhívjuk Kedves Tagtársaink figyelmét, hogy
a 2023. tárgyévre fizetendő éves MHGT-tagdíj összege: 3000 forint!
Az új tagdíjat a 2022.V.24-i Közgyűlés, határozatilag állapította meg. Részlet a Közgyűlés jegyzőkönyvéből:
12./2022.(05.24.) Közgyűlési Határozat: 10 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással, a Közgyűlés, a Társaság rendes tagjai által (fejenként) fizetendő éves tagdíj összegét 3000 (azaz: Háromezer) magyar forintban állapítja meg. A most megállapított éves tagdíj a 2023. tárgyévtől (2023. január 1-jével kezdődően) lép életbe.
A tagdíjat továbbra is a Társaság 11705008-20414364 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámlájára kell megfizetni. A tagdíj-fizetéssel kapcsolatos, részletes leírás megtalálható honlapunk Tagdíj menüpontjában.
Szíves megértésüket, együttműködésüket előre is megköszönve, Boldog Új Évet és jó egészséget kívánva, nagy tisztelettel:
A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és a Kedves Érdeklődőket a Pest Megye Önkormányzatával közösen szervezett
16. Levéltári Napjára.
Helyszín: Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.; földszinti előadóterem). Időpont: 2022. december 1. Csütörtök, 10:00 óra.
Program:
Köszöntők (10:00-10:20)
Köszöntőt mond Szabó István(Pest Megye Közgyűlésének elnöke) és dr. Czetz Balázs(a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese).
Előadások (10:20-13:00)
Levezető elnök: dr. Molnár László(Semmelweis Egyetem Központi Levéltára, igazgató).
10:20 Élet a pestis után. Pestisjárványok hatásai a csetneki evangélikus anyakönyvek tükrében. Baros-Gyimóthy Eszter (MNL PML)
10:40 Pestisjárványok Pest megyében a 18. században. Schramek László (MNL PML)
11:00 Egy ceglédi bába esete 1867-ben. Borsos Hedvig (nyugalmazott muzeológus, Kossuth Múzeum, Cegléd)
11:20 Kérdések, vita.
Kávészünet
11:50 Járványügyi intézkedések a fővárosban a 19/20. sz. fordulóján. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (BFL)
12:10 „A prostituált teste.” A századforduló és Budapest. Völgyi Réka (BFL)
12:30 Nádas Sándor nagykőrösi orvos életpályájának egyes állomásai a levéltári iratok tükrében. Pálfi Ádám (MNL PML)
12:50 Kérdések, vita.
Fogadás (13:00-tól)
Felhívjuk a Kedves Érdeklődők figyelmét, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel meghívja T. Tagjait és a Kedves Érdeklődőket
Aranybulla 800
című emlékülésére, melyet 2022. november 7-én, Hétfőn, 15:00 órai kezdettel tartunk, az MNL Pest Megyei Levéltár épületében (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.).
FIGYELEM! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!(Leírását lásd lentebb!)
Program
15:00–15:05 Köszöntő.
15:05–15:45 Zsoldos Attila: Az Aranybulla és története.
15:45–16:25 Rácz György: Az Aranybulla példánytörténete.
16:25–16:45 Kérdések, hozzászólások.
Tudnivalók
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az emlékülésen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet: https://forms.gle/2Jm7HBserkEUTAHw6 (A regisztráció azért szükséges, hogy a Levéltár, a várható létszámnak megfelelő számú férőhellyel rendelkező termet készíthessen elő a rendezvény céljára.)
Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az emlékülés milyen feltételek mellett látogatható! Kérjük szépen a rendezvény Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. október 26-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2022. október 26. Szerda, délután 17 óra (17:00).
Az ülés napirendi pontjai:
A 2023. tárgyévi NEA pályázat előkészítése A Társaság 2023. évi NEA működési pályázaton való részvételének előkészítése. (A pályázat benyújtandó 2022. november 2-áig.)
Tagsági ügyek Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Tisztelettel felhívjuk T. Tagtársaink és az Érdeklődők figyelmét társszervezetünk, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület (MACSE), valamint a TIT József Attila Szabadegyetem
„Mi terem a családfán?”
című közös előadás-sorozatára, melynek nyitórendezvénye 2022. október 25-én, Kedden, 17:30-kor kezdődik, a Kossuth Klubban (1088. Budapest, Múzeum utca 7.). (A nyolc részes programsorozat 2023. február 14-éig tart.)
A nyolc előadásra szóló bérlet (8000 Ft) és az egy alkalomra szóló napijegy (1200 Ft) megvásárolható az előadások kezdete előtt félórával (valamint más, előre egyeztetett időpontban). Ez ügyben érdeklődni lehet Szabó Attila úrnál, akinek elérhetőségei: 06-20 445-3761, szabo@kossuth-klub.hu (Lásd még: https://jasze.hu/jelentkezes/)
A rendezvénysorozat témaleírása:
Manapság egyre többen határozzák el, hogy felkutatják gyökereiket vagy szétszóródott hozzátartozóikat. Egyre népszerűbb a családfa- és a családtörténet-kutatás. Az elhatározást követően számtalan kérdés merülhet fel. Hogyan kezdjem? Szinte semmit sem tudok a családom eredetéről – hogyan lehet elindulni? Hol találom a számomra fontos adatokat, információkat? Hogyan rendszerezzem azokat? Milyen formában dolgozzam fel, tárjam a szűkebb vagy tágabb nyilvánosság elé?
Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni, eligazodást nyújtani, a kutatás kissé bonyolultnak látszó, de gyönyörűséges világában. A sorozat az előadók segítségével vezeti végig a hallgatóságot a családtörténet-kutatás fázisain.
Program:
2022. október 25. Kedd. (17:30)
Genealógia. Miből áll a családtörténet-kutatás? Kutatási irányzatok, a kutatás módszerei, és a társadalmi környezet. Előadó: Lakatos Andor.
2022. november 8. Kedd. (17:30)
Első lépések, hogyan induljunk? Megakadt kutatás folytatása. Előadó: Eötvös György.
2022. november 22. Kedd. (17:30)
Az anyakönyvekről általában, adattartalmuk, feltalálási helyük. Előadó: Berkes József.
2022. december 6. Kedd. (17:30)
Külső források feltárása és felhasználása (történelmi, helytörténeti munkák, megyei- és országleírások, földhivatali nyilvántartások, népszámlálás, összeírások, katonaállítási listák, periratok, névváltoztatási iratok, temetői nyilvántartások, stb.). I. rész. Előadó: Kónya Zsuzsanna.
2023. január 3. Kedd. (17:30)
Az anyakönyvi kutatás általános szabályai és módszerei. Anyakönyvek a világhálón. Előadó: Szabó Dorottya.
2023. január 17. Kedd. (17:30)
Hol találhatók? (Internet, adatbázisok, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, stb.) II. rész. Előadó: Kalamár Katalin.
2023. január 31. Kedd. (17:30)
Az összegyűjtött adatok, dokumentumok, fényképek rögzítése, rendszerezése. A családfa-programok rövid ismertetése. Előadók: Sallainé Szuda Zsuzsanna, Kónya Zsuzsanna.
2023. február 14. Kedd. (17:30)
Családfák készítése, családtörténet megírása. Előadók: Ari Ilona, Szalai Katalin.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel meghívja T. Tagjait és a Kedves Érdeklődőket
CASTRUM DOLORIS magyarországi funerológiai kutatások társadalomtörténeti kitekintéssel
című konferenciájára.
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem. (1088. Budapest, Múzeum körút 14–16.)
Időpont: 2022. október 13. Csütörtök, 09:00–15:40.
FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött!(Leírását lásd lentebb!)
A konferencia programja:
09:00–09:20 Megnyitó Beszédet mond dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese és dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
09:20–10:35 I. SZEKCIÓ: A funerológiáról általában
Szekcióvezető: Debreczeni-Droppán Béla (Magyar Nemzeti Múzeum)
09:20–09:40 A NÖRI megváltozott szerepe korunkban Móczár Gábor Attila (Nemzeti Örökség Intézete)
09:40–10:00 „Látod-é a Halált a falra felírva, Mely rettenetül kaszáját hordozza?” – Megjegyzések a Haláltánc és a Halál diadala témákhoz egy selmecbányai késő középkori sírkő kapcsán Nagy Györgyi (Iparművészeti Múzeum)
10:00–10:20 Egy halál relikviái – A vezekényi csatához fűződő emléktárgyak nyomán Marosi Eszter (Iparművészeti Múzeum)
10:20–10:35 Vita
10:35–10:50 Szünet
10:50–12:05 II. SZEKCIÓ: Hadisírok és hadisír-kutatás
Szekcióvezető: Hunyady László (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület)
10:50–11:10 A hadisírkutatás segédtudományai, módszerei Tóth Zsolt (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága Kutató- és Ügyfélszolgálati Osztályának vezetője)
11:10–11:30 Az Első Világháború századik évfordulóján a Nemzeti Sírkertben emelt központi emlékmű Zsigmond Attila (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság)
11:30–11:50 Első világháborús katonasírok Veszprémben Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum)
11:50–12:05 Vita
12:05–13:10 Ebédszünet
13:10–14:25 III. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés I.
Szekcióvezető: Dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem)
13:10–13:30 Thurzó (III.) Szaniszló mortuáriuma a lőcsei idősebb Szent Jakab Templomban (1625.) Dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
13:30–13:50 Csernoch János temetési szertartása Dr. Beke Margit (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága)
13:50–14:10 „Hol sírjaink domborulnak” – a Magyar Országos Levéltár főigazgatóinak nyughelyei Reisz T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
14:10–14:25 Vita
14:25–14:40 Szünet
14:40–15:40 IV. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés II.
Szekcióvezető: Ari Ilona (a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke)
14:40–15:00 A pozsonyi Szent Miklós temető síremlékei Németh Szilvia (Pozsonyi Egyetemi Könyvtár)
15:00–15:20 A szőlősgyöröki Jankovich-sírkápolna Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT főtitkár, Budapest Főváros Levéltára)
15:20–15:35 Vita
15:40 A konferencia zárása
Tudnivalók
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:https://forms.gle/sJEDh6YVUqjTEqNk9
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy a konferencia milyen feltételek mellett látogatható! Kérjük szépen a rendezvény Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
A konferencián kép- és hangfelvétel készül.
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
