Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. április 6-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: a koronavírus-járványra való tekintettel az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2022. április 6. Szerda, délután 17 óra (17:00)
Az ülés napirendi pontjai:
Közgyűlés összehívása, előkészítése Az elnökség intézkedik a 2022. évi rendes közgyűlés összehívásáról, előkészítéséről.
A Társaság székhelye, teremhasználata Az elnökség (jelen volt) tagjainak tájékoztatója, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésével 2022. március 30-án folytatott, teremhasználatot és együttműködést érintő tárgyalásokról. Az elnökség megvitatja a Társaság székhelyét érintő újabb fejleményeket; megállapítva a további teendőket.
A Társaság idei rendezvényei Ismételt egyeztetés a 2022. évben tartandó egyes, jelentősebb MHGT-rendezvényekről (Castrum Doloris funerológiai konferencia, Aranybulla-díszelőadás, MHGT–MTCSE előadóest).
NEA pályázatok állása A pénztárnok rövid tájékoztatója, a 2021. tárgyévi NEA pályázat (immár pénzügyileg lezárult) végrehajtásáról, valamint a hátralévő beszámolási teendőkről. Az elnökség megvitatja a 2022. évre megnyert NEA-támogatás (150 ezer forint) felhasználásának lehetőségeit.
Adományok Az elnökség számba veszi a Társaság javára tett újabb adományokat, megköszönve az adományozók áldozatvállalását.
Tagsági ügyek Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Tisztelettel felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) által szervezett
Év Kutatóhelye
díjátadóra, mely Budapest Főváros Levéltárában (1139. Budapest, Teve u. 3-5.), a Gárdonyi Albert teremben lesz, 2022. március 29-én (Kedden), délután 15:00 órakor.
A MACSE családkutató közösségének díját, 2021-ben, belföldi kutatóhely kategóriában, Budapest Főváros Levéltára nyerte el.
Az ún. Internetes kutatóhelyek közül, 2021. évben az Arcanum Adatbázis Kft. Arcanum Digitális Tudománytára, 2020. évben pedig a Pécsi Egyházmegyei Levéltár elektronikus adatbázisa részesült elismerésben; ezeket is a jelen rendezvényen adják át. (Minthogy erre a megelőző években, a COVID-járványhullámok folytán, nem kerülhetett sor.)
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság újonnan megválasztott vezetősége 2022. január 19-én tartotta
alakuló elnökségi ülését.
Az elnökségi ülés meghívója, valamint az ülés dokumentumainak közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:
A virtuális térben folyó elnökségi üléshez (EÜ), a kiírt 17 órai kezdő-időpont után nem sokkal, az elnökség tagjai hiánytalanul csatlakoztak, így az elnökség határozatképes volt, és Elnök úr 17:05-kor megnyitotta az ülést. Mivel egy tag sem jelezte részvételi szándékát, az ülésen csak az elnökség tagjai (7 fő) vettek részt.
Elnök úr jelezte, hogy az ülést a meghirdetett napirend szerint tartjuk meg. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Gyenes László titkárt. Ezt az elnökség elfogadta.
Az 1. napirendi pontban (Megemlékezés a közelmúltban elhunyt Tagtársainkról és szakemberekről) az elnökség megemlékezett nemrég elhunyt Tagtársunkról, dr. Érszegi Géza úrról. A főtitkár jelezte, hogy az Elhunyt családtagjainak elektronikus levélben részvétét nyilvánította, az elnök pedig a pénztárnok által előkészített gyászlapot, postán elküldte. Elhunyt Tagtársunk búcsúztatására koszorút viszünk, erről a pénztárnok intézkedik, a Szirmay alelnök úr temetésénél történt módon. A temetés várható helye és ideje egyelőre nem ismert, feltehetőleg Bp. Farkasréten lesz. Elnök úr felszólította az elnökség tagjait, hogy minél többen vegyenek részt a temetésen. Ugyanerre kérte az MHGT minden Kedves Tagját is!
A pénztárnok jelezte, hogy Szirmay Gábor alelnök úr nekrológját el kellene végre készíteni, hogy a Turulban, valamint a honlapon közzé lehessen tenni. Meglepőnek tartja, hogy egy elnökség sorából elhunyt személlyel kapcsolatban, ez még mindig nem történt meg. Az elnökség erre vonatkozó kérdésére, a pénztárnok jelezte, hogy a honlapon külön menüpont (Hírek/In memoriam) található, az efféle megemlékező írások számára, tehát ezeket a honlapon gond nélkül közzé lehet tenni. Egyelőre nem világos, ki fogja Szirmay Gábor alelnök úr nekrológját megírni. Erre a Tagok közül is örömmel várna az elnökség jelentkezőt.
A 2. napirendi pontban (Változásbejegyzés) a pénztárnok ismertette a változásbejegyzési folyamat állását. A tisztség-elfogadó- és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, valamint a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvét már hitelesítették, utóbbi postai érkezését várja. A KGY jegyzőkönyv szövegét véglegesíteni fogja, jogász tagtársunk útmutatása szerint, mivel a meghatalmazások általános jellege miatt, a nem tisztújítással foglalkozó döntéseknél is figyelembe kell venni a meghatalmazásokat, ami az eredeti jegyzőkönyvben nem történt meg. Tehát a KGY jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell még hitelesíteni; azután a Cégkapun keresztül be tudjuk nyújtani a változásbejegyzési kérelmet. A kérelmet a Cégkapu-megbízott (pénztárnok) nyújtja be, de előtte jogász tagtársunkat megkéri a formanyomtatvány ellenőrzésére, nehogy hibásan nyújtsuk be. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette.
A 3. napirendi pontban (A 2021. tárgyévi NEA pályázat megvalósítása) a pénztárnok ismertette a 2021. tárgyévi NEA pályázat kapcsán benyújtandó módosítás részleteit. Ennek főbb költségtételeit a 2021.XII.2-i Közgyűlésen, szóban már ismertette, amit a KGY elfogadott. Most a részletes tervet mutatja be, mely a már foganatosított, és a még elintézendő beszerzési tételeket tartalmazza. Megjegyezte, hogy mivel a pályázat végrehajtási időszakának vége 2022.III.31-e, azért iparkodnunk kell a módosítási kérelem, valamint a bírósági változás-bejegyzés elintézésével. Ti. a bankszámla feletti rendelkezési jog hiányában, a kifizetéseket esetleg nem lehet majd elintézni. Ezért a NEA módosítási kérelmet folyó héten leadja, és a bírósági változás-bejegyzést is, a következő 2 hétben (figyelembe véve az aláírások beszerzési idejét), le szándékozik adni. Reméli, hogy ezek egy hónap alatt átfutnak; így 2022. márciusa folyamán a beszerzéseket el lehet intézni. A pályázat megvalósítását az is hátráltatta, hogy az új székhelyre vonatkozó megállapodás még mindig nem született meg, így a beszerzendő könyvszekrényt nem volt hol elhelyezni. Az elnök a pénztárnok kérésére engedélyezte, hogy ha a székhely-kérdésben 2022. január végéig nem születik írásbeli megállapodás, a pénztárnok levélben forduljon dr. Körmendi Tamás tanszékvezető úrhoz, azon kéréssel, hogy a könyvszekrényt a jelenlegi székhelyen helyezhessük el. Ezután az elnökség határozatilag jóváhagyta, hogy az 500 ezer forintos pályázati összeget, a Társaság a következő módon használja fel:
Panasonic HC-V800 videókamera: 170.000Ft,-
heidibutor.hu, Provance fenyőfa könyvszekrény, 210×110×39cm, 6db. polccal: 220.000Ft,-(A tényleges ár 275.000Ft,- ; figyelembe véve a pénztárnok 20.000 forintos felajánlását, itt további 35.000 forintos önrész szükséges az MHGT részéről. Ennek oka, hogy a könyvszekrény ára az elmúlt év folyamán megemelkedett.)
MHGT.ORG domain-regisztráció meghosszabbítása: cca. 4200Ft,- (Ezek összege 16379Ft,- volna, így itt 379 forintos MHGT önrész szükséges.)
Könyvek: 19.000Ft,-
Csízi: Diákcímerek a bolognai…: 5230Ft,-
Zsoldos: Archontológia (1000–1301): 2450Ft,-
Furmanik: Rusínov na Špisy…: cca. 5000Ft.-
Tárkány-Szűcs: Jogi népszokások: cca. 6000Ft.-
Kumorovitz: A magyar pecséthasználat…: cca. 2500Ft.- (Ezek összege 21180Ft,- volna, így itt 2180 forintos önrész szükséges.)
A teljes felhasznált pályázati összeg: 500.000Ft,- (= 100%), az ehhez biztosított önrész („túlköltés”) összesen: cca. 37.559Ft,-
A 4. napirendi pontban, a Társaság 2022. évi rendezvényeivel foglalkozott az elnökség:
A „Castrum Doloris” funerológiai konferenciát, a múlt évben összeállított programmal és költségvetéssel, a 2022. Húsvét utáni hetekben akarjuk megtartani, egynapos programmal. Lehetséges dátum: 2022.IV.21. vagy 22.. Elnök úr jelezte, hogy egy további előadót kéne az általános funerológiai szekcióba felvenni. A főtitkárnak, illetve titkároknak, egyeztetniük kell az előadókkal, hogy milyen időpont felelne meg nekik.
Az MTCSE-vel közös rendezvény (ismerkedő kerekasztal-beszélgetés) kapcsán, melyről korábban már sokszor tárgyalt az elnökség, a pénztárnok jelezte, hogy az MHGT Tagjai közül eddig két előadó jelentkezett, hogy tartana 15 perces előadást saját aktuális kutatási témájában. További három előadót kellene felkérni, amatőr kutató Tagtársaink közül. A pénztárnok ez ügyben intézkedni fog. Az MTCSE korábban már közölte a részükről érkező öt előadó névsorát és témáikat. Ezt a rendezvényt évek óta március 15-e körül kívántuk megtartani, de az elnökség, figyelembe véve a járványhelyzetet, egyértelműen 2022. május elejét jelölte ki a rendezvény időpontjául, amit az MTCSE felé a kapcsolattartónk jelezni fog.
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját, tekintettel annak történeti és közjogi jelentőségére, valamint a Társaság jelképeiben elfoglalt központi szerepére, a Társaságnak valamilyen formában meg kell ünnepelnie. Szóba került, hogy a Társaság az állami ünnepélyen (mely feltehetőleg a Parlament épületében lesz), képviseltesse magát (delegációval). Ezzel az elnökség egyetértett. Az elnök kilátástalannak tartja, hogy megfelelő előadót lehessen találni, aki MHGT rendezvényen az Aranybulláról megemlékezzen. Különösen fájlalta a témában szakértő Érszegi Géza tagtársunk elvesztését, ebből a szempontból is. Az elnökség tagjainak véleménye megoszlott abban, kell-e MHGT rendezvényt tartani ilyen feltételek mellett, és ha igen, mikor. Az Aranybulla nincs pontosan keltezve, ezért az éven belüli időpont szinte tetszőleges. Több más szervezet, eltérő időpontban tart megemlékezést. Az elnökségből többen hangoztatták, hogy az Országos Levéltárban dolgozó Tagtársaink közül lehet olyan, aki a témában elő tudna adni. A pénztárnok, mint a téma múlt évi felvetője, kifejtette, hogy minden körülmények között meg kell saját eseményén is emlékeznie az MHGT-nek, az Aranybulla kiadásáról. Ezzel az elnökség egyetértett, s mivelhogy önálló, tematikus rendezvényhez várhatóan valóban nem lesz elegendő előadó, így a 2022. május végén esedékes, rendes Közgyűlés előtt, néhány előadással ill. ünnepi felszólalással kíván megemlékezni (dísz-közgyűlés). Ezen kívül pedig, lehetőség szerint, az állami rendezvényen is képviselteti magát a Társaság. A pénztárnok vállalta, hogy felkér potenciális előadókat, fentiek szerint.
Az MHGT meg- és újjáalakulásának 140. (/40.) évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseket, Elnök úr szerint, már idén meg kellene kezdeni. Ezt azzal indokolta, hogy az eredeti (1883. évi) megalakulás előtt is már egy évvel, 1882-ben, megindult a szervezőmunka, és az informálisan 1983-ra, tehát a megalakulás 100. évfordulójára időzíteni szándékolt újjáalakulást is megelőzte egy kb. kétéves, „illegális” szervezkedési periódus. Az elnökségben Kökényessy alelnök úr felvetésére, élénk eszmecsere alakult ki arról, vajon valóban újjáalakult-e az 1980-as években (előbb a M. Történelmi Társulat szakosztályaként, majd 1989. május 29-i alakuló közgyűléssel önálló jogi személyiségként) az MHGT, vagy pedig működése valamilyen formában folytonosnak tekinthető, az 1950-es évek után is. Az alelnök szerint fontos volna, hogy az eredeti, 1883. évi alapítással való folytonosságot hangsúlyozza az egyesület. Az elhangzott, történeti jellegű tényadatok és visszaemlékező megjegyzések értelmében világos, hogy az MHGT 1951. február 27-i közgyűlésén, a Társaság feloszlásának politikai és gazdasági nyomásra történt kimondása után, a Társaság jogi értelemben megszűnt, és ezt az újjáalakult Társaság 1989. évi alapszabályában (2. §.: A Társaság tevékenysége és célja), mint „a tevékenység szüneteltetését” értékelte. (Ugyanez szerepel a későbbi és jelenlegi Alapszabályaink preambulumában is.) Az újjáalakult MHGT mindenkor félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy jogutódja az 1883-ban alakult szervezetnek, tehát a jogfolytonosság elve szerint gyakorolja tevékenységét, úgy, mint valóságos és kétségbevonhatatlan, eszmeileg folytonos és egyedüli megfelelője az 1883. évben alapított Társaságnak. Sajnos azonban az államszocialista évtizedek jól ismert, kedvezőtlen történeti és jogi tényei minket éppúgy sújtottak, mint egész Hazánkat; ezeket meg nem történtnek állítani vétek volna a történeti hitelességgel szemben. Ugyancsak nem lehet kisebbíteni dr. Kállay Istvánnak és Társainak, az újjáalakulásban szerzett érdemeit. Kiemelendő, hogy a Társaságra a társadalom (beleértve a bel- és külföldi szakembereket, szaktársulatokat) is úgy tekint, mint 1883. évi alapítású szervezetre, ezt senki sem vonja kétségbe; saját magunk is ezt valljuk, és az 1883. évi célkitűzésekhez ragaszkodunk. Mivel 2022-ben eleve nem szándékoztunk nagyobb rendezvényt tartani, és ez a vírushelyzet folytán talán nem is volna az év második felében lehetséges, azért idén csak kisebb megemlékezésre volna lehetőség, és a fő rendezvényt, azaz konferenciát, 2023-ban kellene megtartani. Ettől függetlenül 2022. második félében, valamilyen formában (pl. előadás) lehetne a Társaság történetével foglalkozni. A pénztárnok felvetette, hogy mivel a Társaságról folyó évben ismertető füzet készül, melyben történeti összefoglaló és képanyag is helyet kap, ennek a kiadványnak a bemutatásával is össze lehetne kötni az őszi megemlékezést; valamint az összegyűlt iratmásolatokból, fényképekből, a honlapon „virtuális kiállítást” (tematikus oldalt) is el lehetne helyezni. Az elnökség ezzel egyetértett. Elnök úr jelezte, hogy az MHGT korábbi kiváló pénztárnoka és tagja, dr. Tellér Tivadarné úrhölgy, elküldte neki a Társaság egykori zászlaját, melyet az újjáalakulás időszakában még Gömbös Tamás egykori (kooptált) alelnök, a Társaság alapító tagja készíttetett. Az elnökség az adományozott zászlót hálás szívvel megköszönte, azt a leendő új székhelyen kell elhelyezni és megőrizni.
Szóba került, hogy a rendezvényekhez NKA pályázatot kellene benyújtani. Az NKA pályázatok figyelésével korábban dr. Török titkár urat bízta meg az elnökség, ezt most megerősítették. Konferencia rendezésére és konferenciakötet kiadására szóló pályázatot kell keresnie. A pénztárnok jelezte, hogy az NKA pályázati rendszerébe múlt évben regisztráltunk, de bizonyos speciális beszámoló leadása az előfeltétele a legtöbb pályázatnak, mellyel kapcsolatban ugyan a múlt év közepén egyeztetett az NKA-val, de további intézkedésre van szükség, amit el fog végezni.
Az 5. napirendi pontban, az elnökség megvitatta az MHGT (folyóirat- és könyv-)kiadói tevékenységének felújítására vonatkozó indítványt. Az elnökség egyik tagja, különféle érvekkel és helyzetértékeléssel kiegészített előterjesztésében megállapította, hogy az MHGT a TURUL folyóirat fölött szinte semmilyen ellenőrzést sem gyakorol, a szerkesztőbizottság – melynek Elnök úr is tagja – már évek óta nem tartott ülést. Az előterjesztő abszurdnak, tarthatatlannak véli, hogy a Társaság de facto nem kiadója a saját folyóiratának. Az elmúlt csaknem 30 évben, a Társaság, még a számára eleve szerencsétlen kiinduló helyzethez képest is kiszorult a folyóirathoz fűződő jogok gyakorlásából. Ezután a lap jogi helyzetéről, a vonatkozó megállapodásokról, megtehető lépésekről esett szó. Az előterjesztő erélyesen követelte, hogy az elnökség – távlati célkitűzésként – határozatban deklarálja, hogy a TURUL feletti mindennemű kiadói, és egyéb jogot vissza akar szerezni, és ennek – bizonyára hosszadalmas és nehéz – előkészítésére, a vonatkozó tárgyalásokra, a megfelelő elnökségi tagokat kérje fel. Az elnökség további tagjai, az előterjesztővel több ponton nem értettek egyet, és így az elnökség nem hozott határozatot arról, hogy a TURUL folyóirat feletti jogokat vissza kívánná szerezni. A kérdést finoman, az eddig alkalmazott, ún. kultúrdiplomáciai eszközökkel kívánják újratárgyalni, rendezni. Előterjesztő szerint az elmúlt három évtizedben bizonyossá vált, hogy az említett, ún. kultúrdiplomáciai eszközökkel, érdemi eredményt nem lehet elérni. Erre csak az elmúlt évből, két konkrét példát is felhozott (más tárgykörből). Szerinte a korábbi tárgyalófelek informális viszonyrendszere kizárja, hogy érdemi előnyt ki tudjanak harcolni az MHGT számára. Olyan egyéneket kell az MHGT részéről a tárgyalási folyamatba bevonni, akik nincsenek informális függő viszonyban a további tárgyaló felekkel, és ezért gyökeres változást képesek elérni, az MHGT javára. Az elnökség által javasolt „újratárgyalás” kapcsán, előterjesztő megjegyezte, hogy a TURUL körül fennálló, jelenlegi (hellyel-közzel csak papiroson létező) szervezeti struktúra, (különös tekintettel a szerkesztőbizottságra,) eleve a három társkiadó közös joggyakorlását hivatott szavatolni, ezáltal mintegy bebetonozva a status quo-t. Így a három kiadó szervezet között 1992. május 31-én kötött megállapodáshoz, valamint az azt követő részletszabályozásokhoz való „visszatérés”, érdemi előrelépést nem hozna. Hiszen ez egy olyan kiindulóponthoz való visszatérés lenne, amelyből épphogy csak a jelen helyzetig lehetett eljutni – a folytonos jogfeladás, nemtörődömség révén; nem utolsó sorban pedig, a másik két társkiadó szisztematikus kiszorító stratégiája révén, mellyel a TURUL folyóiratot maguknak kisajátították, s mintegy „házi kezelésbe” vonták – holott erre semmi történeti jogalapjuk sincs. [Még a második világháború után is, amikor a folyóirat szinte csakis külső támogatásból, az Országos Levéltár szerkesztésében jelent meg (ráadásul a végén már nem is TURUL név alatt), mindvégig az „MHGT közlönye” maradt. Senkinek sem jutott eszébe akkor, még névlegesen sem, kétségbe vonni az MHGT kizárólagos jogát, ehhez a folyóirathoz.]
A Társaság könyvkiadói tevékenységére vonatkozó előterjesztésről rövidebben esett szó. Előterjesztő Elnök úr segítségét kérte, egy MHGT által kiadandó genealógiai kézirat kapcsán, melyet az MHGT egykori tagja (az alapító br. Nyáry Albert fia),nyáregyházi br. Nyáry Pál írt, saját családja történetéről. E mű kiadásáról kellene tárgyalni, az MHGT részéről, a kézirat tulajdonosával. (A kézirat magántulajdonban van.) Előterjesztő – a kézirat átvizsgálása alapján – kijelentette, hogy kész monográfiáról van szó, mely kifejezetten adatgazdag, pontos, tudományos szempontból – tekintettel a család XIX. századi történelmi szereplésére – is érdekes. Előterjesztő hasznosnak tartaná, ha ezt a monográfiát az MHGT adhatná ki; megfelelő életrajzzal, kísérőtanulmánnyal, bibliográfiai gyűjtéssel, illusztrációkkal, okmányszövegekkel, -regesztákkal, stb., kiegészítve. A kiadásra való előkészítést valamely ifjú (tudományos pályára készülő) Tagtársunk is el tudná végezni, akinek számára ez a munka hasznos referencia lehetne. E munka kiadásával az MHGT egyúttal – lehetőség szerint – átvehetné, feleleveníthetné a korábban a Tiszántúli Történész Társaság által kiadott „Régi magyar családok” sorozatot is. (A Tisztántúli Történész Társaságot a nyilvántartó Debreceni Törvényszék 2020.XI.23-án kelt végzésével megszüntette, így a 2014-ben megakadt, említett könyvsorozat további kiadása e Társaságtól nem várható.) Előterjesztő különösen fontosnak és jelkép-értékűnek tartaná, hogyha az MHGT adná ki ezt a művet. Ugyanis br. Nyáry Pál a kéziratot 1950. tavaszán zárta le, vagyis pontosan abban az időszakban, amikor a genealógia művelése és az MHGT működése elé akadályok tornyosultak; és ily módon, hogyha ez volna az MHGT újrainduló, szisztematikus kiadói tevékenységének első kiadványa (leszámítva az újjáalakulást követő, korábbi próbálkozásokat), azzal mintegy elégtételt adhatnánk a szerzőnek, és az MHGT-nek is, az elnyomatás évtizedei után. Elnök úr kijelentette, hogy a kiadásra vonatkozó, a kézirat tulajdonosával folytatandó tárgyalásokon, hajlandó személyesen részt venni. Előterjesztő az MHGT kiadói tevékenységére vonatkozó, írásbeli javaslata további megfontolását kérte az elnökségtől. Az elnökség egyes tagjai kifejtették, hogy genealógiai tárgyú mű kiadására esetleg nem volna pénz, vagy fizetőképes kereslet. Előterjesztő azonban jelezte, hogy eleve előjegyzések, előfizetések számától tenné függővé, valamely kiadvány tényleges (nyomdai) megjelentetését. Az MHGT a kiadói tevékenység fedezésére (forgótőke) tartalékot képezhet. Erre főleg a folyó évben esedékes tagdíj-emelést követően lesz lehetőség. Dr. Török titkár úr javasolta a segédtudományi szakirodalom digitális hozzáférhetővé tételét. Pénztárnok jelezte, hogy ennek érdekében alakította ki az „MHGT Archívum” (egyelőre rejtett) szekciót a Társaság weboldalán, melynek tartalomfeltöltése akkor kezdődik meg, hogyha az „alap”-weboldal tartalma már teljes értékű lesz. Dr. Török titkár úr szerint konferenciakötetek kiadására nagyobb igény/lehetőség volna, mint családtörténeti monográfiák kiadására. Előterjesztő ezt erősen vitathatónak tartja. Az elnökség határozathozatal nélkül lépett tovább a következő napirendi pontra.
A 6. napirendi pontban (Tagsági ügyek) az elnökség két jelentkezőt vett fel a Társaság rendes tagjai sorába. Egy Tagtársunk adatközlő nyilatkozat benyújtásával erősítette meg fennálló tagságát, melyet az elnökség elfogadott. Az elnökség tudomásul vette, hogy dr. Érszegi Géza Tagtársunk elhunyta folytán, tagsága megszűnt. Ugyancsak tudomásul vette az elnökség egy tengerentúli Tagtársunk kilépését, aki a Társaság rendezvényein nem tudott az elmúlt hónapokban részt venni, és ezért szüntette meg tagságát.
A 7. napirendi pontban (Egyéb ügyek), a következő témákról esett szó:
Az elnökség úgy határozott, hogy az MHGT társrendezője lesz a modern magyar kitüntetés-rendszer létrehozásának 100. évfordulója alkalmából szervezendő konferenciának. Erre vagy idén, vagy jövőre kerül sor, a vírushelyzettől függően. A rendezés anyagi terhet nem ró a Társaságra. A rendezésben részt vesz még a Nemzeti Múzeum, az ELTE, a Magyar Numizmatikai Társulat és a Hadtörténeti Múzeum is.
Főtitkár úrhölgy jelezte, hogy az MHGT történeti segédtudományi blogot kíván indítani, mely rövid, érdekes híreket, módszertani tanácsokat, kutatás során fellelt érdekességeket osztana meg, népszerű stílusban, a nagyközönséggel. Erre vonatkozólag, múlt ősszel, már ment ki felhívás a Tagokhoz, de ez semmilyen eredménnyel sem járt sajnos. Holott legalább négy cikk kellene a blog megindításához, és szükség lenne továbbiakra is, a későbbiekben. Így a főtitkár az elnökség tagjaihoz fordult, hogy írjanak rövid, érdekes, képekkel illusztrált cikkeket a blogra. Az elnökség ismét felkéri a Kedves Tagtársakat, hogy támogassák írásukkal ezt a kezdeményezést! Ezzel kapcsolatban az MHGT központi (főtitkár által kezelt) címére írhatnak e-mailt: mhgt2009@gmail.com
A pénztárnok jelezte, hogy a 2022. tárgyévre eddig négy fő fizetett emelt összegű tagdíjat, vagyis adományt, a Társaság számára. Az elnökség az adományozók nevét jegyzőkönyvbe iktatta, és határozatilag fejezte ki köszönetét nagylelkű hozzájárulásukért!
A pénztárnok érdeklődött, hogy az MHGT Országos Levéltárban elhelyezett iratanyagával kapcsolatos, Levéltárral kötött (korábbi) megállapodásra vonatkozólag, sikerült-e a múlt évben valamit kideríteni. Mint kiderült, ebben az ügyben nem történt lépés, így az elnökség illetékes tagjainak ezzel foglalkozni kell.
Egy Tagtársunk jelezte, hogy az elnökségnek a Nemzeti Múzeummal való együttműködés (teremhasználat) feltételeinek is utána kellene néznie. Elnök úr, a tájékoztatást megköszönve, ígérte, hogy ez ügyben tárgyalni fog.
Az MHGT új székhelyének vonatkozásában, további előrelépés nem történt; az elnökség fontosnak tartja az ügy mielőbbi megnyugtató rendezését, az Egyetemmel kötött (írásbeli) szerződés révén.
A pénztárnok jelezte, hogy a legtöbb Tagtárs még nem fizette meg 2022. évi tagdíját; ennek ellenére csak 7 fő van, akinek kétévi hátraléka, vagy hosszabb ideje fennálló egyévi tartozása van. Őket írásban értesítette erről, így remélhető, hogy rendezik hátralékukat, a 2022. évi tagrevízió kezdetéig, azaz március 1-éig.
A pénztárnok, a Webes Munkacsoport nevében, az elnökség engedélyét kérte, hogy – a 2022. évi költségvetés terhére – évi 6000–10000 forint körüli összegért, egy 100GB méretű felhő-tárhelyre előfizessenek. Erre a rendezvény-videókon való közös munka megkönnyítése érdekében van szükség. (A munkacsoport tagjai a múlt évben többször egyeztettek egymás közt ennek szükségességéről, és elnök úrnak is jelezték, hogy nagyban könnyítené a munkát egy ilyen tárhely. Egy évre fizetnénk elő egyelőre; és a tapasztalatok alapján megfontolandó, hogy a későbbiekben is szükséges/megfelelő-e ez a megoldás.) Az elnökség határozatban hozzájárult a tárhelyre való előfizetéshez.
Az elnökség tagjai, valamint a hozzájuk forduló Tagtársak is, többször jelezték, hogy a tagdíj mielőbbi felemelésére volna szükség. Többnyire 3000 forintos éves tagdíjat tartanának megfelelőnek a megszólalók. Ez azonban már csak a következő (2023.) tárgyévtől léphet életbe. A múlt évi Alapszabály-módosítás elmaradása folytán, a tagdíj emelésére, és a Társaság jelképeinek rendezésére sem kerülhetett sor. Utóbbi kérdés összefügg a tagsági kártyák készíttetésével is, melyre vonatkozólag ugyancsak érkezett kérdés a Tagság részéről. Az elnökség a folyó évi rendes Közgyűlés elé fogja terjeszteni az ASZ-módosítási javaslatot, és annak mellékleteként, a jelképek szabályozását is. A pénztárnok az elnökség hozzájárulását kérte ahhoz, hogy Internetes kérdőívet küldjön arról a Tagoknak, vajon mekkora tagdíjat gondolnának megfelelőnek. Így legalább valami hitelesebb adat lenne arra nézvést, mit gondolnak erről a Tagtársak. Az elnökség az Internetes kérdőív létrehozását a pénztárnoknak engedélyezte.
Elnök úr jelezte, hogy az elmúlt hetekben a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság (SGHS) több reprezentánsával beszélt, akik nagy lelkesedéssel tekintenek az MHGT-vel kötendő együttműködési megállapodásra. A pénztárnok javasolja, hogy a két Társaság vezetősége, a virtuális térben, tartson közös elnökségi ülést, az együttműködés részleteinek kidolgozására. Velük is mielőbb írásos megállapodást kéne kötni. Elnök úr jelezte, hogy az SGHS 2021. évi tevékenysége igen szerény volt, az éves turócszentmártoni konferenciájukat sem tartották meg, a COVID-járvány miatt.
A 2022.I.27-én esedékes elnöki nyitóelőadás megtarthatósága, ill. annak formája kérdéses volt. Ezzel kapcsolatban, az elnökség úgy döntött, hogy az eredeti kiírás szerint, a Nemzeti Múzeum Lapidáriumában, személyes jelenlét mellett fogja elnök úr, az érdeklődő közönség előtt, megtartani előadását. Az előadásról videofelvétel készül, melyet utólag (kb. egy hónap eltéréssel) tudunk a YouTube-csatornára feltölteni. A Webes Munkacsoport elvileg lehetségesnek tartja az előadás élő közvetítését, ugyancsak a YouTube csatornán keresztül. Ez nem egyenértékű egy jól összevágott rendezvény-videóval, de mégis a személyes jelenlét élményét nyújtja (addig is, amíg a jól megszerkesztett videó elkészül). Ha sikerül a technikai feltételeket biztosítani, a Webes Munkacsoport egy próbaadás keretében, ki fogja próbálni, ténylegesen meg tudja-e valósítani az élő közvetítést.
További felvetés hiányában, Elnök úr megköszönte a jelenlévőknek a részvételt, és az elnökségi ülést berekesztette.
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. január 19-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság 2021. december 2-i közgyűlésén megválasztott új elnökségének alakuló ülésére.
Az ülés helyszíne: a koronavírus-járványra való tekintettel az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2022. január 19. Szerda, délután 17 óra (17:00)
Az ülés napirendi pontjai:
Megemlékezés a közelmúltban elhunyt Tagtársainkról és szakemberekről
Változásbejegyzés A 2021. december 2-i tisztújító közgyűlés eredményének bírósági bejelentésével kapcsolatos folyamat állásának, teendőinek megbeszélése.
A 2021. tárgyévi NEA pályázat megvalósítása A legutóbbi közgyűlésen elhangzottak értelmében, az elnökség áttekinti a 2021. tárgyévi NEA támogatási összeg mielőbbi hasznosítása érdekében szükséges teendőket.
A Társaság idei rendezvényei Egyeztetés a 2022. évben tartandó egyes MHGT rendezvények ütemezéséről, szervezési teendőiről. Idén négy nagyobb rendezvény volna esedékes:
a múlt őszi funerológiai konferencia pótlása (javasolt időpontja: 2022. április 21-22. körül);
a múlt évben (is) elmaradt MHGT–MTCSE közös rendezvény (a járványhelyzettől függően március vagy május folyamán);
az Aranybulla kiadásának 800 évfordulójával kapcsolatos, egynapos ülésszak vagy előadóest (megtartandó az előadók számától függően önállóan, vagy a rendes közgyűléssel egybekötve);
az MHGT meg- és újjáalakulásának 140. és 40. évfordulójával kapcsolatos, idei és jövő évi rendezvények (őszi kezdettel).
Az MHGT kiadói tevékenysége Az MHGT cél szerinti folyóirat- és könyvkiadói tevékenységének újraindításával kapcsolatos, elvi jelentőségű eszmecsere; különös tekintettel a TURUL folyóirathoz fűződő kiadói (és mindennemű egyéb) jogok MHGT részére való visszaszerzésének célkitűzésére; a kiadható monográfiák, könyvsorozatok áttekintésével. Tervezet alkotása a kiadói tevékenység anyagi megalapozására, fenntartható megvalósítására.
Tagsági ügyek Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Felhívjuk Kedves Tagtársaink és az Érdeklődők figyelmét, hogy a folyó félév utolsó felolvasóülése, 2022. június 30-án, Csütörtökön, 16:30-kor kezdődik, a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában! (Vagyis fél órával korábban, mint a megszokott kezdési időpont!)
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. I. félévi előadásaira,
melyeket a Magyar Nemzeti MúzeumLapidáriumában tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).
FIGYELEM! Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az általa megtekinteni kívánt előadás valóban meg lesz-e tartva, és ha igen, milyen feltételek mellett látogatható!
Kérjük szépen előadásaink Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
Részletes program:
2022. január 27. Csütörtök (17:00)
A Máriássy család kegyúri temetkezései a márkusfalvi római katolikus templomban, különös tekintettel a heraldikai, társadalomtörténeti vonatkozásokra
Előadó: dr. Pandula Attila (elnök, MHGT) Az ülést vezeti:dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök)
FIGYELEM! Dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna alelnök asszony akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
A Felvidék egyik legrégebbi nemzetsége a márkus- és batizfalvi Máriássy nemzetség. Ennek alapítójaként (I.) Miklós az 1050-es években élt. A korabeli határvédelem egyik vezetője volt. Ő tekinthető a Szepes vármegyében fekvő Márkusfalva alapítójának. A család részletesebb története a 13. századtól ismert. Idővel különböző ágakra oszlott. A 15. századtól egyre jelentősebb tagjai emelkedtek ki, például (VI.) István. A márkusfalvi családi vár, a mellette emelt, kezdetben fa, majd reprezentatív kőtemplom, különböző kastélyok, udvarházak, stb. emlékjelei ennek a famíliának.
A kezdetben katolikus család egyes képviselői lutheránusok lettek. A 17–18. századi nemzeti függetlenségi harcok idején, illetve a 18–20. századi időszakban több jeles katonát is adtak a Hazának.
A család központja Márkusfalván alakult ki, és az itteni római katolikus templom a 15. századtól a 19. század legelejéig kiemelkedő temetkezési helyükként szolgált.
Több jeles családtag síremléke, illetve annak részlete is fennmaradt.
Például:
Máriássy István (†1516): Igen kiemelkedő, már a legkorábbi funerológiai szakirodalomban tárgyalt egészalakos tumbafedél, kiemelkedő heraldikai, vexillológiai, falerisztikai vonatkozásokkal.
nemes Máriássy Zsigmond (1564–1622): Heraldikai vonatkozású síremlék.
(márkusfalvi) Máriássy András (1558–1608): Heraldikus sírkő.
Máriássy Pál (†1644): Heraldikus sírkő.
Máriássy Ferenc (1597–1649): Heraldikus sírkő.
Az előadó részletesen elemzi a templom belső funerológiai és heraldikai emlékanyagát.
2022. február 24. Csütörtök (17:00)
20. századi pénzrendszereink ikonográfiája
Előadó: dr. Garami Erika (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára) Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (elnök)
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után minden utódállamnak új valutarendszert kellett bevezetnie a megszűnő közös pénzrendszer helyett. Magyarországon a koronarendszer utolsó évei alatt kellett a fémpénz-verést megszervezni, a középkori hagyományok alapján, valamint megteremteni az önálló papírpénz-kiadást, amelynek – az 1848–49-es rövid időszakot nem számítva – nem volt előzménye. A pengők megjelenése már a magyar jelleget hangsúlyozza. A forint pénzrendszer több mint 75 éve alatt többször változott mind a fém-, mind a papírpénzek külső megjelenése, a címerváltozásokon túl is.
2022. március 31. Csütörtök (17:00)
Levéltárak Szerbiában, Horvátországban és Boszniában
Előadó: dr. Ternovácz Bálint (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára) Az ülést vezeti:Kökényessy Szilárd (alelnök)
FIGYELEM! Kökényessy Szilárd alelnök úr akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
Az 1918-ban szerveződő délszláv állam – Szerb-Horvát-Szlovén, majd Jugoszláv Királyság, 1945 után pedig a titói Jugoszlávia – rendkívül sokszínű, különböző nyelvű, igazgatás-, kultúr- és művelődés-, vallás- és politikatörténettel rendelkező területekről származó levéltári iratanyagot örökölt meg.
Az előadás első részében bemutatásra kerülnek a délszláv levéltár-történet fontosabb momentumai 1918-tól napjainkig, kiemelve az egykori osztrák-magyar vonatkozású levéltári anyag helyzetét, majd a prezentáció második részében az előadó a magyar kutatók számára fontosabb horvát, szerb és boszniai levéltárak nyújtotta kutatási lehetőségeket ismerteti a hallgatósággal.
2022. április 28. Csütörtök (17:00)
Oroszországi levéltárak online felületei – kutatási lehetőségek, kiindulópontok
Előadó: Ogoljuk Andrej (magánkutató, hadisír-gondozó; MHGT, Bp.) Az ülést vezeti: Gyenes László (titkár)
Az oroszországi kutatási lehetőségek kevesek számára ismertek, pedig Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az ottani dokumentumok iránt. Legtöbbször a világháborúkban orosz-szovjet területen harcoló, elhunyt vagy eltűnt családtagok felkutatása a cél, amihez jó kiindulópontot jelentenek az elmúlt években digitalizált és online publikált levéltári állományok. Az előadó ezeket a lehetőségeket veszi sorra, segítséget nyújtva a kutatás elkezdéséhez, az otthonról is hozzáférhető felületek kezeléséhez.
FIGYELEM! Programváltozás! Dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna alelnök asszony előadása (az előadó akadályoztatása folytán) elmarad; helyette jelen előadást vettük fel félévi programunkba. (Az eredetileg tervezett előadás leírása alább megtalálható.)
A dualista Magyarországon, ha valaki külföldi kitüntetést kapott, ahhoz, hogy viselhesse a kitüntetést, engedélyért kellett folyamodnia. A hivatalos procedúra részét képezte az úgynevezett elfogadási- és viselési engedélyek hivatalos napilapokban (pl. Budapesti Közlöny, Pesti Hírlap) való publikálása, így ezek a lapok kiváló források a kor kitüntetés-viszonyainak vizsgálatához.
E lapokban kifejezetten gyakran szerepelnek különböző oszmán kitüntetések. Az Oszmán Birodalom, lovagrendi hagyományokat nélkülöző, muszlim országként, csak a 19. század elején alakította ki nyugati mintájú kitüntetési rendszerét, elsősorban a diplomáciai kapcsolatépítés céljából. A rendszer folyamatos változásokon esett át és e változások a magyar adományozások esetében is megfigyelhetők.
Mivel az oszmán kitüntetések a korban kifejezetten könnyen megszerezhetőnek számítottak a nyugatiak szemében, így például a magyar sajtó is sokat élcelődött a „két kézzel szórt” kitüntetéseken. Az előadás célja az oszmán kitüntetési rendszer fejlődésének bemutatása, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra és a magyar kitüntetettekre.
2022. június 30. Csütörtök (17:00) (16:30)
FIGYELEM! Az ülés, a megszokottól eltérően, 16:30-kor kezdődik!
Az ülést vezeti:dr. Török Róbert (titkár)
FIGYELEM! Dr. Török Róbert titkár úr akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
Zászlók a XX-XXI. századból: változások, történetek
Előadó: Balogh László (zászlógyűjtő, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
Az előadó betekintést nyújt a Zászlómúzeum fennállásának 25 éves történetébe, gyűjtőmunkájának 38 éve alatt tapasztalt érdekességeket, rövid történeteket mutat be.
Az orosz polgárháború (1917–1923) zászlói
Előadó: Bakó Bálint (muzeológus, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
A több, mint öt éven át dúló és a világ politikai térképét örökre átformáló oroszországi polgárháborúról a „fehérek” és a „vörösök” konfliktusa jut eszünkbe, melyből végül utóbbiak kerültek ki győztesen. A száz éve, 1917 és 1923 között zajló „dráma” cselekménye azonban sokkal összetettebb. Szereplőinek száma is jelentékeny, nem szűkíthetjük le két, egymással szemben álló, különböző ideológiát valló csoportra. Az előadó archív fotókkal és rekonstrukciókkal illusztrálva mutatja be a tengernyi frakció – köztük a kozákok, a feketék, a zöldek, a szabadcsapatok, az intervenciós erők és a megannyi nemzetiség – seregeinek zászlóit. „Változatos formáik, színeik, mondanivalójuk, reményeim szerint Önöket is annyira ámulatba ejti, mint engem egykor.”
FIGYELEM!
Az alábbi, 2022. május 26-ára tervezett előadás, az előadó akadályoztatása folytán, jelen félévben nem lesz megtartva. Helyette Péri Ákos Ájbek: Oszmán rendjelek a dualista Magyarországon c. előadására kerül sor (leírását lásd fentebb)!
Ráskay Lea nemzetsége a XVI. században
Előadó: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök, MHGT) Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár)
A Guth-Keled nemzetségből származó ráskai Ráskay család tagja, Ráskai Demeter, már a XIII. század elején országos méltóságot viselt, királynéi pohárnokmester, majd fia bán volt.
A leszármazottak közül többen is fontos pozíciókat töltöttek be a XIV–XV. században, míg a XVI. század második felére kissé „megaprósodott” a nemzetség. A család tagja volt a Nyulak szigetén élt, művelt és neves domonkos apáca, Ráskay Lea is. Ráskay I. Gáspár még II. Lajos király főkamarása, tárnokmestere és temesi ispánja volt, és nőrokonai útján rokonságban állt a gersei Pethőkkel, a Bebekekkel, a Pálóczyakkal.
Ám a Mohács után történt elitváltás a családot sem kerülte el. Az országos nagyméltóságok sorából kiestek, és nő- és férfi házastársaik ezután inkább csak a megyei középnemesség köréből kerültek ki; pl. a Horváth-Muranics, buthkai Viczmándy, nagymihályi Eödönffy, rozsályi Kún, sóvári Soós stb. családokból. A XVI. század végi státusukat Ráskay Katának, előbb Horváth-Muranics Ferenc, majd az akkor felemelkedő Barkóczy családból származó László özvegyének 1601. évi végrendelete alapján mutatja be az előadó.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2021. december 2-án
rendkívüli, tisztújító közgyűlést
tartott.
A közgyűlés előkészítésével kapcsolatos dokumentumok (meghívó, beszámolók), valamint az ezek közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
A közgyűlés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló a közgyűlésen történtekről:
A közgyűlés (KGY), a kiírt 16:30-as kezdő-időpontban, a megjelentek számára való tekintettel, határozatképtelen volt, ezért ismételten összehívták 17:00-ra.
A megismételt közgyűlés már határozatképes volt.
A megismételt közgyűlés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek az MHGT közelmúltban elhunyt tagjairól (Szirmay Gábor alelnök, Csákváry Ferenc rendes tag).
A közgyűlés hozzájárult, hogy egy friss tagjelölt (aki a KGY előtt adta le belépési nyilatkozatát) a közgyűlésen, mint vendég, jelen lehessen.
A hivatalos napirend előtt felszólalt Balogh László, a Zászlómúzeum (Balogh Gyűjtemény) volt igazgatója, aki köszönetét fejezte ki a Társaságnak, különösen pedig dr. Török Róbert titkárnak, és dr. Pandula Attila elnöknek, a gyűjtemény megmentéséhez nyújtott segítségükért. Ennek is köszönhetően, a páratlan gyűjtemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba került, tehát állami tulajdonba.
Ezután a KGY megválasztotta a jegyzőkönyv-vezetőt, -hitelesítőket, valamint a levezető elnököt, aki átvette az elnökletet.
A levezető elnök ismertette a napirendet, melyet a KGY (kiegészítés nélkül) elfogadott.
Ezután az elnök (szóban előadott) beszámolója következett, az elmúlt négy, valamint a folyó év eseményeiről. Az elnök álláspontja szerint a Társaságot a COVID-járvány komoly megpróbáltatások elé állította, de bizakodó a jövőt illetően. Az elnök beszámolóját a KGY elfogadta.
A követező napirendi pontban a pénztárnok tartott (ugyancsak szóbeli) beszámolót:
Jelezte, hogy az elmúlt időszak testületi ülési jegyzőkönyveinek kiküldése elmaradt; ezt igyekezni fog a leköszönő elnökség mielőbb pótolni. A késedelemért elnézést kért.
A múltbeli testületi ülések jegyzőkönyveinek anonimizálása (weboldalra való feltöltésének előkészítése) nagyrészt megtörtént, így ezeket is hamarosan a weboldalon közzé teszik.
Javasolja, hogy ezentúl minden testületi ülésről, addig is, amíg a jegyzőkönyv elkészül, a (jelenlegihez hasonló) rövid összefoglaló kerüljön fel, az esemény után pár nappal, a honlapra, hogy a Tagok azonnal tájékozódhassanak arról, milyen jelentősebb fejleményeket hozott az adott ülés.
Ezután a pénztárnok ismertette a Társaság anyagi helyzetét, valamint a 2021. és 2022. tárgyévi NEA pályázatok állását, teendőit. Jelezte, hogy a 2021. évi költségvetés végrehajtása megakadt, részben a székhely-ügy elintézetlensége miatt. Így a költségvetést bizonyos mértékben módosítva, részben a 2022. évre átcsúsztatva lehet végrehajtani. Ezzel kapcsolatban, később küldendő írásos jelentésében, be fog számolni.
Az MHGT.HU domainnevet a Társaság visszaszerezte. A Webes Munkacsoport tagjai továbbra is készítettek az újabb előadásokról videókat – a pénztárnok megköszönte a Társaság nevében is munkájukat.
Jövőre a Társaság elnöki és pénztárnoki iratanyagát lajstromozni, a könyvtárat pedig leltározni kell.
A Társaságról szóló ismertető füzetet is el kell készíteni, de sajnos az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés, a felkért intézmények leterheltsége folytán, megakadt. Ezen is folytatni kívánja a munkát.
A Társaság a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társasággal (SGHS), együttműködést kezdeményez. A MACSE-vel való kapcsolattartásra Hunyady László Tagtársunkat kérte fel az elnökség, aki vállalta a feladatot.
A pénztárnok megköszönte a Társaság tagjainak megtisztelő bizalmukat, és a Társaság érdekében való együttműködésüket.
A pénztárnok beszámolóját a KGY elfogadta.
Ezután a Jelölőbizottság egyik tagja ismertette a tisztújításra beérkezett jelölések közül azokat, akik a jelölést elfogadták. A jelöléseket a KGY tudomásul vette.
Újabb jelölés a helyszínen nem történt, viszont három jelölt személy (két alelnök-jelölt és egy titkár-jelölt) bejelentette visszalépését.
Ezután a KGY megválasztotta a mandátumvizsgáló és egyúttal szavazatszámláló bizottságot. A bizottság elvégezte a mandátumvizsgálatot, majd hitelesítette és kiosztotta a (visszalépéseknek megfelelően módosított) szavazólapokat. A szavazás során többen meghatalmazottként is szavaztak. A mandátumvizsgálatnál 16 meghatalmazást regisztráltak, mely összesen öt fő (meghatalmazott) nevére szólt. A személyesen jelenlévő szavazóképes tagok létszáma 22 fő volt. A szavazás előtt a szavazólapok kialakítását és használatát ismertették a jelenlévőkkel.
Ezután végbement a tisztújításról való titkos szavazás. A szavazólapokat hivatalosan (pecséttel) lezárt urnában gyűjtötték össze. Az elrontott szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság megsemmisítette, és helyettük újat adott. (Erre két szavazólap esetében volt szükség.)
Az összes szavazat leadása után, a szavazatszámláló bizottság felbontotta a szavazatgyűjtő dobozt, és meggyőződött arról, hogy csak annyi szavazólap található benne, amennyit kiadtak; majd összesítették a szavazatokat.
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben állapította meg a szavazás lefolyását, és annak eredményét. A szavazás eredményét ezután a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette a jelenlévőkkel, akik köszöntötték az új tisztségviselőket.
A Társaság új tisztségviselői (a 2022.I.1. – 2025.XII.31. közötti periódusra), a következők:
Elnök: dr. Pandula Attila.
Alelnök: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna és Kökényessy Szilárd.
Főtitkár: Ogoljuk-Berzsenyi Anett.
Titkár: Gyenes László és dr. Török Róbert.
Pénztárnok: Benke Tamás.
A Felügyelőbizottság tagjai: Kiss-Kökényessy Zsófia, dr. Szeidlné dr. Németh Mariann és Tasnádi Zsolt.
Mivel egyéb megvitatandó ügy nem merült fel, a Társaság újraválasztott elnöke, dr. Pandula Attila megköszönte a bizalmat, és jelezte, hogy az elnökség alakuló ülése 2022. január legelején esedékes. Ezután a jelenlévőknek Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánt.
A levezető elnök ezután a közgyűlést berekesztette.
A KGY lezárulta után, az új elnökségi tagok írásbeli tisztség-elfogadó nyilatkozataikat elkészítették és hitelesítették.
Főtisztelendő Szemerei János evangélikus püspök úr 2021. november 25-én, Csütörtökön tartott előadást, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szervezésében,
Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai
címmel. Az alábbiakban közöljük Szücs János úr, az MHGT rendes tagja rövidebb, valamint Benke Tamás MHGT pénztárnok hosszabb beszámolóját, az előadásról.
Az utóbbi közlésére azért van szükség, mivel a felolvasóülésen készült videofelvétel (videofájl), sajnálatos módon, a felvétel-készítés során bekövetkezett műszaki hiba miatt, megsemmisült. Ezt a felvételt hivatottak némiképp pótolni az alább következő írásbeli beszámolók.
Szücs János beszámolója
Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai – Ezzel a címmel tartott előadást, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szervezésében, főtisztelendő Szemerei János úr, a Nyugat (Dunántúli) Egyházkerület evangélikus püspöke, a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében, 2021. november 25-én.
Dr. Pandula Attila, az MHGT elnöke, bemutatta és köszöntötte az előadót, aki családtörténeti kutatása alapján ismertette, saját családja, a Szemerei család történetét.
Előadását azzal indította, hogy egy könyvben, amely Lajoskomárom történetéről szól, és amelyet Kovács Eleonóra főlevéltáros jegyzett, megtalálta saját ősei neveit és a település életében betöltött szerepüket. [Az említett kiadvány: Kovács Eleonóra – Kollega Tarsoly István: Evangélikusok Lajoskomáromban. (Tarsoly Kiadó, Bp., 2012.)]
Lajoskomárom, a szülőfalu, ahonnan a család származik, viszonylag fiatal község. 1802-ben alapította herceg Batthyány Lajos, aki Lajoskomárom házhelyeit, utcáit, a főúri (hercegi) rangját jelképező, H betű alakjában jelölte ki.
A község lakóinak összetétele, vallás szerint, nagyobbrészt evangélikus, kevesebb a katolikus és református lakos. Mindhárom gyülekezetnek temploma is van.
A Szemerei család története, egy cseppben az ország története is. Megtalálható itt a mesterember, a tanító, a lelkész, a kétkezi földműves és még sokféle foglalkozás. Nemzetiségre nézve: magyar, szlovák, német. Társadalmi helyzetre nézve is vegyes a paletta, megtalálható a nemesi származástól, a jobbágyig, a katonától a polgárig minden variáció.
Példaként megemlítette múlt évben elhunyt rokonát, a Magyar Királyi Honvéd Légierő legendás 101. „Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő ezred utolsó, harcban is bevetett pilótáját, Frankó Endre főhadnagyot. A Szemerei család adott egy minisztert is a Hazának.
Földrajzilag a német betelepülök „Heideboden” vidékéről, a Bodeni-tó környékéről érkeztek Lébény (ma Győr-Sopron-Moson megye) településre, ahonnan az 1650-es években, az ellenreformáció következményeként, többek között Szend, Pusztavám, Oroszlány községekbe, majd Lajoskomáromba vándoroltak. A szlovák nemzetiségű ősök a Felvidékről érkeztek, ahonnan az Alföldre, Békés megye egyes helységeibe költöztek át, az ottani birtokosok telepítései eredményeképpen.
A rendkívül adatgazdag előadásba az előadó egyéni érzéseit is beleszőtte, végeredményben megállapítva, hogy számára „minden egyes adat megtalálása nagy örömet, egyben kihívást is jelentett.” Kutatói érdeklődése folyton serkentette, hogy még ennek is – annak is nézzen utána. Csak a munkához rendelkezésre álló idő okoz neki problémát, de azzal biztatja maját, hogy ha majd nyugdíjas lesz, sok mindent kikutathat!
Az előadást követően dr. Pandula Attila elnök úr megköszönte a felettébb érdekes, genealógiai szempontból jelentős kutatást, melyet „lelkészek között ritka” jelenségnek nevezett. Javasolta, hogy a munka nyomtatásban is megjelenjen. Kiemelte, hogy az előadás nagyon emberi volt, érződött, hogy az előadó szívvel-lélekkel, örömmel kutatja családja történetét.
Több további hozzászóló is méltatta a rendkívül izgalmas, tanulságos kutatás bemutatását.
Benke Tamás beszámolója
2021. november 25-én 17 órai kezdettel, az MHGT felolvasóülésén került sor főtisztelendő Szemerei János úr, győri evangélikus püspök előadására, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében. Az előadás címe: Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai.
Az előadás során Szemerei püspök úr saját családjának, felmenőinek történetére vonatkozó kutatásait ismertette. Megemlítette, hogy saját családtörténeti érdeklődése mellett, Kovács Eleonóra MHGT alelnök asszonytól is biztatást és segítséget kapott a kutatáshoz, többek között olyan szakirodalmat, melyet kutatása megkezdéséhez jól tudott hasznosítani.
Az előadó közvetlen felmenői Lajoskomáromban éltek, mely Fejér megye déli részében, mintegy „evangélikus szigetet” képez a református és római katolikus falvak „tengerében”. A települést a hg. Batthyány-család telepítette újjá, s a község utcái a „H” betűt formálják ki, mely utalás a birtokos család hercegi titulusára. A Szemerei család, előadó szerint, régi evangélikus család, melynek gyökerei a honfoglalásig vezethetők vissza, azonban előadásában főként az újkori felmenőire koncentrált. Ezen ősök szlovák, német és magyar nemzetiségűek voltak. Mint megjegyezte, az evangélikus egyház Magyarországon a „leginkább nemzetiségi” (soknemzetiségű) felekezet. Őseinek vándorlási útvonalait térképen mutatta be, majd rátért a részletes leszármazásra.
Közvetlenül Lajoskomárom megtelepülése után, az 1813. évi Urbáriumban már szerepelnek a Szemerei család tagjai, akik tehát a falualapító generációhoz tartoztak.
Az alapító, hg. Batthyány-Strattman Lajos (nádor) fia volt Batthyány Fülöp, akiről a községi szőlőhegyet (Fülöphegy) elnevezték. E hegyen volt szőlője, az 1810. évi hegykönyv tanúsága szerint, az „öreg” Szemerei Mihálynak.
Egyedülálló forrása a település történetének az evangélikus templom építéséről szóló ún. Aranykönyv, mely magában foglalja a templom építéséhez hozzájáruló lakosok nevét. Ezt a könyvet, melyhez hasonlóval, más egyházközségek esetében, nem találkozott, Hrabovszky György templomépítő lelkész vezette. Forráskiadvány is készülhet róla a közeljövőben.
Előadó szépapjának testvére, a fent említett Szemerei Mihály, mint az építkezés lelkes támogatója fordul elő ebben a forrásban. Az ő közvetlen leszármazottai között jeles egyházi és értelmiségi személyt találunk, 18 evangélikus lelkészt, lelkészfeleségeket, igazságügyi minisztert, tanítókat stb.
A Szemerei-felmenők meghatározása érdekében, előadó kutatta a letelepült népesség kibocsátó-településeit. Megállapítható volt, hogy a telepesek jelentős része a Komárom vármegyei Szák (ma: Szákszend) községből érkezett, többek között az ő (Szemerei) ősei is. A telepes ősök egy ideig még visszajártak Szákra, oda temették őket.
A Tolna vármegyei Nagyszokolyból ugyancsak érkeztek telepesek; a Somogy vármegyei Bábonymegyerből is, ahol Szemerei Mihály élt.
A kutatás során kiderült, hogy egyszerre több Szemerei családtag érkezett telepesként Lajoskomáromba. Az előadó őse, Szemerei Pál, legfiatalabb fiú lehetett, és így még nem volt nagykorú a megszálláskor; a templom-Aranykönyvben is csak később szerepel hozzájárulóként, mint testvérei.
Mivel Lajoskomárom (a faluhoz hasonlóan) háromnyelvű gyülekezet volt, tagjai a környező, megfelelő nemzetiségű falvakból házasodtak. Így Szemerei Pál magyar nemzetiségű leányt, Várady Esztert vette nőül. Az előadó sokáig kereste Várady Eszter keresztelési bejegyzését. Halotti anyakönyvi bejegyzése szerint Gyúrón született volna, vagyis pontosan az előadó egyik korábbi lelkészi állomáshelyén.
Az ottani keresztelési anyakönyvi bejegyzés azonban hiányzott, s végül a pusztavámi protokollumban (az egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyvében) talált rá a Tordason lakozó Várady András tanító nevére, akiről feltételezte, hogy esetleg valami köze lehet Várady Eszterhez. Ez később beigazolódott (az apja volt). Várady András korábban Öskün volt tanító, ott születtek gyermekei, többek között Várady Eszter is. Várady András ezután Gyönkön, majd Gyúrón szolgált; utóbbi helyen preorans tanító volt; és itt is halt meg. Előadó megilletődéssel ébredt rá, hogy abban a gyúrói temetőben, ahol ő is, mint helybeli lelkész, sokat temetett, nyugszik egyik ősapja, Várady András.
Várady Eszter és Szemerei Pál Várpalotán házasodtak össze.
A fiuk, ugyancsak Szemerei Pál, Tolnanémetiből nősült, immár a „nemzetiségi elvet” figyelmen kívül hagyva, német családból való leányt vett el. 13 gyermekük közül három érte meg a felnőttkort.
A közvetlen felmenők megismerése után, a kutatás következő fontos kérdése az volt, hogy vajon honnan kerültek a Szemereiek Lajoskomáromba? Előadó Nagyapjától azt a családi hagyományt hallotta, hogy a Szemereiek Répceszemeréről valók, és hogy sok ilyen nevű ember él ott, tehát ők is onnan származhatnak.
Ebből kiindulva, előadó megpróbálta az áttelepülés időszakában Répceszemerén élt Szemerei családtagokat egyeztetni a Lajoskomáromba költözőkkel, de ez nem sikerült, tehát világos, hogy nem (közvetlenül) Répceszemeréről került a Szemerei család Lajoskomáromba.
A répceszemerei Szemerei-családdal való esetleges rokonság feltárása azonban továbbra is motiválta a kutatót, mivel – mint az Szluha Márton Vas vármegye nemes családjaival foglalkozó könyvéből is kiderül – ez egy 1450-es évekig visszavezethető, régi nemes család, melynek tagjai a XVI. században Nádasdy Tamás szolgálatában álltak.
Nádasdy Tamás a hazai reformáció támogatói közé tartozott, így hatására szervitorai, a Szemereiek, meglehetősen korán protestánssá (később evangélikussá) válhattak. Amikor Nádasdy Ferenc visszatért a katolikus vallásra, elvárta, hogy birtokainak lakossága is ugyanezt tegye, ami igen komolyan megapasztotta a dunántúli evangélikusságot, mivel 43 ezer embernek kellett ekkor áttérnie. Ez azonban a birtokos nemes Szemereieket nem érintette, akik továbbra is az evangélikus valláson maradtak, Szemere és Iván evangélikus egyházközségek patrónusai voltak. A répceszemerei Szemerei-család Sopron vármegye jelentősebb nemesi családjai közé sorolható, legalábbis erről tanúskodik a soproni levéltár egyik ólomüveg ablaka, melyen a Szemerey-címer látható.
E család jelentős tagja volt Szemerei György, akinek neje Zvonarics Ilona volt, Zvonarics Mihály evangélikus szuperintendens és író leánya. Házasságukból sok fontos evangélikus egyházfi származott.
Előadó szerint ez a répceszemerei Szemerei György a később Komárom vármegyében (Szenden; vagyis a mai Szákszenden) megtelepedett Szemereiek őse, így neki magának is. Szemerei György fia, Pál Kömlődön élt, és a Pázmándy-családba házasodott. Györgynek azonban volt több fia is, akik közül az egyik alapíthatta azt a „homályban maradt” ágat, mely előadó őseit is magában foglalja. Így Szemerei Ádám 1719-ben a komáromi római katolikus anyakönyvben előfordul; négy gyermekét hamar árván hagyta.
1752-ben egy szendi lakos, evangélikus vallású Szemerei családtag, Szemerei István, a kocsi (rk.) templomban kötött házasságot, és ő nemességét is igazolta. Feltehetőleg az ő rokona lehetett az a Szenden lakó, szegény sorsú Szemerei István, aki kilakoltatása ellen írt folyamodványt, szegénységére hivatkozva. Viselt dolgai folytán feltehetőleg elszigetelődött családjától. Ő lehetett előadó ősapja, aki korhely életmódja folytán anyagilag nehéz körülmények között élt, és így a nemesi előjogok gyakorlatából is kieshetett, érdekeit kevésbé tudta rokonaival szemben érvényesíteni. Ez a Szemerei István 1800-ban halhatott meg. Utódai, valószínűleg apjuk emléke elől is „menekülve”, kezdtek új életet a XIX. század elején telepített Lajoskomáromban.
Előadó kiemelte, hogy a „Harangszó” című egyházi lap említi egyik, Lajoskomáromban született rokonát, „répceszemerei Szemerei Terézia” alakban; ami – előadó nézete szerint – arra utal, hogy a család azonos lehet a répceszemerei nemes Szemerei családdal; alátámasztva a Nagyapjától hallott családi hagyományt.
A fiági felmenők után, a nőágiakra tért át. Német felmenői között sok rokonházasság fordult elő, ami az akkori földgyarapító paraszti házassági stratégiákból követezett, s jellemző volt a német falvakra. Ha több fiú megérte a felnőttkort, egy örökölhette csak a földeket, a másodikat-harmadikat „a hazának” (katonának) ill. „az egyháznak” (papnak) adták.
Anyai ági rokonságához tartozik Hofbauer/Hódy József, Lajoskomárom díszpolgára.
A Heidlbauer-ősök a Fertő-tó partján éltek, és Bajorországból, a Bodeni-tó partjáról érkezhettek. Onnan hozták magukkal evangélikus vallásukat is, így a Fertő-parti községben, ahol éltek, eleve evangélikus templomot építettek, melyet emiatt az ellenreformáció során sem vettek el tőlük (ellentétben a korábban katolikusoktól elfoglalt templomokkal).
Békés megyei, Frankó családnevű felmenőinek teljes vándorlási útvonalát is sikerült rekonstruálnia és bemutatnia, akik a Felvidékről, mesteremberként vándoroltak az Alföldre. Ratkó, Zólyom, Szalatna, Korpona, Nagylám, Középpalojta, Domony, Cinkota és Nagylak után Tótkomlóson telepedtek meg.
Lovászik nevű esztergomi őseit, és egyik Budapesten élt dédanyját is említette az előadó. Lovászik István nevű ükapja készítette az Esztergomi Bazilika famunkáit. A Lovászik család a Somogy vármegyei Szőlősgyörökről származik.
A pesti dédanya ősei Irsán (ma: Albertirsa), a „Három Rózsa” nevű ismert csárdát tartották, s onnan jöttek fel Pestre. Anyja testvérei pilóták voltak, így Frankó Endre, az utolsó Puma-pilóta is, aki néhány évvel ezelőtt, egy légiparádén még repült, mielőtt 2020-ban, 98 éves korában elhunyt.
A személyes kötődéseket megvilágító, a kutatás folyamatát rekonstruáló előadás befejeződése után, dr. Pandula Attila MHGT elnök méltatta az érdekes és élvezetes stílusban előadott, adatgazdag előadást. Reményét fejezte ki, hogy a kutatást írásos formában is publikálni fogja az előadó. Ezután Elnök úr felkérte a jelenlévőket, hogy tegyék fel az előadónak esetleges kérdéseiket, ill. mondják el hozzászólásaikat.
J. Zs. hozzászólásában megjegyezte, hogy a közkeletű „akié a föld, az a vallás” szólásmondással ellentétben, nem okvetlenül volt a földesúr áttérése hatással jobbágyainak vallásgyakorlatára, pl. a nevezett Nádasdy Ferenc ellenreformációs tevékenysége is egyéni hitbuzgalmának köszönhető, nem volt szükségszerű, hogy birtokainak lakossága is „egy emberként” áttérjen.
Sz. J., Bokod helytörténetének kutatója, az előadás Bokoddal kapcsolatos részleteit emelte ki, megköszönve az érdekes előadást.
M. E. hozzászólásában érdeklődött, hogy a lajoskomáromihoz hasonló, templomépítési Aranykönyvet másutt is szokás volt-e készíteni, amire az előadó, tapasztalatai alapján, tagadólag felelt, tehát az Aranykönyv megléte Lajoskomáromban helyi sajátosság.
Benke Tamás MHGT pénztárnok két kérdéssel fordult az előadóhoz. Egyfelől, kérdezte, hogy az általa (emlékei szerint) I. Miksa magyar király által címereslevéllel kitüntetett Lovászik családdal azonos-e az előadásban szereplő, esztergomi Lovászik család. [Mint utóbb kiderült, a kérdező tévesen emlékezett, mivel a Lovászik család címeresleveléről információval nem rendelkezik; hanem az 1754–1755. évi országos nemesi összeírás iratanyagában található említés a Toronyossy/Torony(a)i alias Lovaszik családról, melyből Nyitra vármegyében Lovaszik János Mocsonokon, Lovaszik Márton pedig Érsekújváron élt, és Pozsony vármegyei (Gány, Sassin, Jablonca helységekben élő) nemes rokonaik tanúvallomásai, valamint egyéb okmányok alapján próbálták nemesi jogállásukat igazolni. Az erre vonatkozó iratok megtalálhatók az MNL OL – C 30 (Helytartótanács, Acta Nobilium) – Nyitra vármegye – Fasc. 3. jelzet alatt.] Az előadó jelezte, hogy az előadásban előforduló Lovászik család nem rendelkezett nemesi címmel.
A másik kérdés arra vonatkozott, hogy mivel Komárom vármegyében létezik Komáromszemere nevű település, nem merült-e fel a kutatás során, hogy a család esetleg innen kerülhetett Lajoskomáromba? Az előadó jelezte, hogy sok helyen vannak a történelmi Magyarországon Szemere nevű helységek, többek között Komárom, Győr és Sopron vármegyében, majd – szakértők véleményére utalva – megállapította, hogy az itt élt, birtokolt (nemes) Szemerei családok között vérséges kapcsolat áll fenn.
(Mint kiderült, az eladó tervezi családtörténeti monográfia megjelentetését is, melyből a pénztárnok nagy tisztelettel igényelt egy példányt, az MHGT szakkönyvtára részére.)
Sajnálattal tudatjuk T. Tagtársainkkal és az Érdeklődőkkel, hogy (2021. november 17-ére tervezett)
funerológiai konferenciánkat, a COVID járvány alakulása miatt, kénytelenek vagyunk 2022. évre halasztani!
Szívből reméljük, hogy jövő tavasszal a konferenciát, változatlan programmal, meg tudjuk tartani!
Az elnökség a folyó félévben még hátralévő két felolvasóülést (november 25., december 16.), valamint a tisztújító közgyűlést (december 2.), megtartandónak ítéli; feltéve, hogy nem születik ezzel ellentétes hatósági intézkedés.
Tisztelt Tagtársaink megértését előre is megköszönve, jó egészséget kívánva, üdvözlettel:
az MHGT elnöksége nevében Benke Tamás (pénztárnok)
(Kelt: Budapest, 2021. november 12.)
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a konferencia programja a következő lett volna:
09:00–09:30 Regisztráció
09:30–09:50 Megnyitó Beszédet mond Móczár Gábor (Nemzeti Örökség Intézete)
09:50–11:05 I. SZEKCIÓ: A funerológiáról általában
Szekcióvezető: Dr. Körmendi Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
09:50–10:10 „Látod-é az Halált a falra felírva, Mely rettenetül kaszáját hordozza?” – Megjegyzések a Haláltánc és a Halál diadala témákhoz egy selmecbányai késő középkori sírkő kapcsán Nagy Györgyi (Iparművészeti Múzeum)
10:10–10:30 Ahonnan a nemzet nagy halottait temették – Nemzeti ravatalozó helyek a XIX–XX. században Debreczeni-Droppán Béla (MHGT főtitkár, Magyar Nemzeti Múzeum)
10:30–10:50 Funerológiai források és azok gyakorlati felhasználása a kereskedelemtörténeti kutatásban Dr. Török Róbert (MHGT titkár, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
10:50–11:05 Vita
11:05–11:20 Szünet
11:20–12:15 II. SZEKCIÓ: A Nagy Háború halottai
Szekcióvezető: Dr. Töll László (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
11:20–11:40 Az Első Világháború századik évfordulóján a Nemzeti Sírkertben emelt központi emlékmű Zsigmond Attila (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság)
11:40–12:00 Első világháborús katonasírok Veszprémben Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum)
12:00–12:15 Vita
12:15–13:15 Ebédszünet
13:15–15:55 III. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés
Szekcióvezető: Dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem)
13:15–13:35 Thurzó (III.) Szaniszló mortuáriuma a lőcsei idősebb Szent Jakab Templomban (1625.) Dr. Pandula Attila (MHGT elnök, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
13:35–13:55 A Pálffy család malaczkai temetkezései Gyenes László (MHGT)
13:55–14:15 Nemesi mauzóleum-építészet Somogy vármegyében a 19. század második felében Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT titkár, Budapest Főváros Levéltára)
14:15–14:30 Vita
14:30–14:40 Szünet
14:40–15:00 Kassai polgárok temetkezési szokásai a XVI–XVII. században Dr. Jánokiné Dr. Újváry Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
15:00–15:20 „Hol sírjaink domborulnak” – a Magyar Országos Levéltár főigazgatóinak nyughelyei Reisz T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár)
15:20–15:40 Csernoch János, a nagy esztergomi érsek halálának körülményei és temetési szertartása 1927-ben Dr. Beke Margit (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága)
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2021. október 19-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: a koronavírus-járványra való tekintettel az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2021. október 19. Kedd, délután 17 óra (17:00)
Az ülés napirendi pontjai:
A tisztújítási folyamat állása Az ülésen az elnökség áttekinti a tisztújítási folyamat állását (lehetőség szerint a Jelölőbizottság tagjainak bevonásával).
A 2022. tárgyévi NEA pályázat előkészítése A Társaság 2022. évi NEA működési pályázaton való részvételének előkészítése. (A pályázat benyújtandó 2021. november 3-áig.)
A 2021. tárgyévi NEA pályázat megvalósítása A folyó évre megnyert pályázati összeg felhasználásának (konkrét beszerzéseknek) a megvitatása.
Székhely Elnök úr tájékoztatja az elnökséget az ELTE BTK épületében létesítendő új székhellyel kapcsolatos tárgyalási folyamat állásáról. Az elnökség megteszi a szükséges intézkedéseket az új székhelyre vonatkozó szerződés mielőbbi megkötése érdekében.
Funerológiai konferencia A 2021. november 17-én tartandó funerológiai konferencia szervezése.
Együttműködés a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettel Az elnökség megfontolja egy, a MACSE-vel kötendő, írásbeli együttműködési megállapodás szempontjait, és az idevágó teendőket.
Együttműködés a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társasággal Az SGHS részéről érkezett együttműködési szándék-jelzésre adandó válasz, ill. – adott esetben – a lehetséges együttműködési területek meghatározása.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
