Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2025. első félévi előadásaira:
2025. február 17. Hétfő. (18:00)
Seremetyeff-Papp János restaurátorművész, író: „A budai Vár jelentős épületeinek újjászületése a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül”
Ez az előadás új helyszínen, a Három Szerb Kávéházban lesz (1056. Budapest, Szerb utca 3.). Az előadás után lehetőség lesz kötetlen beszélgetésre, étel-ital mellett (saját költségen), igazi kávéházi környezetben. A helyszín pár perc sétára található a Fővám tér, valamint a Kálvin tér metróállomásoktól.
Az előadás témája: A budai Vár épületei, köztük a Királyi Palota, 1944–45-ös ostroma során súlyos, de nem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Újjáépítésük helyett ideológiai okokból hatalmas pusztítást végeztek a kommunisták. A Palota megmaradt enteriőrjeit megsemmisítették, külső homlokzatát – szavukkal élve – „lecsendesítették”, átépítették, tönkretették! József főherceg palotáját, a Külügyminisztériumot, a Lovardát, a Főőrség épületét a földdel tették egyenlővé! De a többit is alaposan megrongálták, megcsonkították, átépítették.
A harmadik Orbán-kormány 2016-ban határozatot hozott Hazánk legjelentősebb nemzeti építészeti kincseinek korhű helyreállítására a Budai Várnegyedben. Létrehozták a Nemzeti Hauszmann Programot, melynek keretén belül mára már hihetetlen eredményeket értek el! De még messze van a teljes rekonstrukció befejezése.
Az előadás során megismerhetjük a Királyi Palota egykori pompáját, az azt körülvevő impozáns épületeket és azok elpusztítását, majd mesés újjászületésüket, valamint betekintést nyerhetünk a Nádori kripta valamint a Szent István terem rekonstrukciós munkáinak kulisszatitkaiba is!
[A félév további programjait később tesszük közzé.]
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2025. I. félévi előadásaira,
melyeket az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
A terem foglaltsága miatt januárban nem tartunk ülést!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
FIGYELEM! A 2025. január végén esedékes felolvasóülést, a terem foglaltsága miatt későbbi időpontban, február 6-án tartjuk meg! (Lásd alább!)
2025. február 6. Csütörtök (17:00)
Ferenc Ferdinánd (osztrák d’Este) főherceg, trónörökös falerisztikai hagyatéka a prágai „Národní muzeum” gyűjteményében
Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)] Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)
V. Ferenc címzetes modenai fejedelem (herceg) 1875-ös halálával férfiágon kihalt a Habsburg-Lotharingiai ház osztrák Este oldalága. Ezt a címet, illetve a hozzá tartozó káprázatos vagyont örökölte Ferenc Ferdinánd (1863–1914), 1896-tól trónörökös. A főherceg katonai karrierje során 1890-ben ezredes, 1892-ben vezérőrnagy, 1899-től lovassági tábornok lett. 1913-tól a fegyveres erők főfelügyelőjének pozícióját is betöltötte.
Ferenc Ferdinánd 1878 és 1913 között igen nagy számban kapott hazai és külföldi rendjeleket és kitüntetéseket. 11 (osztrák-magyar) elismerése mellett 50 külföldi rendjelet és kitüntetést birtokolt. Ez 30 államot reprezentál.
A szlavofil felfogású trónörökös hagyatékának igen jelentős része, így elismeréseinek majd mindegyike, Csehországban, a Prága melletti Konopiště várkastélyában maradt fenn. Az egykori trónörökös minden ingatlan és ingó vagyonát az Első Csehszlovák Köztársaság államosította. A falerisztikai anyag megmaradt része végül (1962-től) a prágai „Národní muzeum” gyűjteményeit gyarapítja.
2025. február 27. Csütörtök (17:00)
A CivilArchiv Projekt a gyakorlatban
Előadó: Borbély Anikó [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros (Bp.)] Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
Az immár nyolcadik esztendeje működő CivilArchiv Projekt eredményes kezdeményezésnek bizonyult Budapest Főváros Levéltárában. Egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a „rejtőzködő” civil iratok a lehető legváltozatosabb helyekről, leselejtezett PC-adathordozókról (elektronikus iratként), külvárosi raktárakból, pincékből, padlásokról, magánlakások szekrényeiből, sőt akár még ágyneműtartókból is előkerülhetnek.
Másrészt felértékelődött a személyes kapcsolatteremtés, az ismeretterjesztés és a népszerűsítés fontossága, hiszen az esetek egy jelentős részében az új iratokhoz a régebbiek átadóin keresztül vezetett az út. A Projekt jelentősen növelte a civil- és magániratgyűjtő referenciákon folyó szakmai munka hatékonyságát és eredményességét, amelyet a begyűjtött, s így az utókor számára megmentett iratok mennyisége is jól mutat.
Végül pedig, de nem utolsósorban, a Fővárosi Levéltárban folyó CivilArchiv Projekt azzal a nem elhanyagolható haszonnal is járt, s jár mind a mai napig, hogy a közlevéltárak társadalmi jelenlétére és szerepvállalására hívja fel a lakosság figyelmét.
2025. március 27. Csütörtök (17:00)
Falerisztikai workshop: Fókuszban a kitüntetés-hamisítás
Felkért szakértők: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök), dr. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum, ny. szakmuzeológus, tárigazgató), dr. Sallay Gergely (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, gyűjteményvezető) Moderátor: Péri Ákos Ájbek (MHGT, r. tag)
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Falerisztikai Munkacsoportja interaktív programok keretében tervez körüljárni fontos szakmai kérdéseket, szakértők bevonásával.
Első alkalommal a kitüntetések hamisításának témakörében érkeznek és kerülnek megvitatásra kérdések, mint például az eredetiség-vizsgálat lehetőségei, hamisítás módjai. Az előadók a hallgatóság részéről is várják a felmerülő kérdéseket.
2025. április 24. Csütörtök (17:00)
„Sírással szállt le még az est, s a hajnal már ujjongni kezd” (Zsoltárok 29:6) A húsvéti időszak eseményeit bemutató szentképek az Iparművészeti Múzeum szentkép-gyűjteményéből.
Szentkép a kánaáni szőlőfürttel, valamint a frauenkircheni Kegyszoborral és kegykápolnával. (Ausztria, XVIII. század. – Pergamen, tempera; 11×7 cm. – Iparművészeti Múzeum, Adattár, leltári szám: 88.294.1.)
Előadó: Nagy Györgyi [Iparművészeti Múzeum, művészettörténész; MHGT tag (Bp.)] Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
A szentkép évszázadokon át idegen pillantások elől imádságos könyvek lapjai közé rejtve az ember tétova útját kísérte. Közvetítőként vigaszt nyújtott a bajban, szükségben, támaszt adott a gyengeségben, a kívánságok szerencsésebb alakulásában. Ebben a kis lapban minden korszak és művészeti stílus tükröződik, valamint minden társadalmi réteg lelki szükséglete megnyilatkozik benne.
Az előadás röviden tárgyalja a szentképek kialakulását, a műfaji meghatározás problémáit. Tekintettel a Húsvétra, az Iparművészeti Múzeum gazdag szentképgyűjteményéből válogatott példákon mutatja be az egyes eseményeket Húsvét vasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig.
2025. május 29. Csütörtök (17:00)
1525-ben, 500 éve halt meg Héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispán
Előadó: dr. Barabássy Sándor [az MHGT és MTCSE tagja (Bp.)] Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).
A középkori Magyar Királyságban, a Hunyadiak és a Jagellók uralkodása idejében, a király után a második legfőbb méltóság az erdélyi vajda volt, akit a király nevezett ki mindenkori főurai közül az erdélyi országrész sajátos kormányzására. A hosszabb-rövidebb időre kinevezett vajda sohasem volt erdélyi illetőségű, gyakran nem is tartózkodott Erdélyben. Ezért a mindenkori helyettese, az alvajda, akit bizalmasai közül neveztek ki rátermettségük alapján, erdélyiként mindig jelen kellett legyen az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a hadi ügyekben.
A korai középkortól, az Árpád-háziak korától ismerjük az erdélyi vajdák és alvajdák névsorát. Az erdélyi alvajdai méltóságot a leghosszabb ideig héderfájai Barlabássy Lénárd alvajda és székely alispán töltötte be: 1501-től haláláig, 1525-ig, 25 éven keresztül. A Mátyás király udvarában nevelkedett, az itáliai reneszánsz és a gyulafehérvári humanista kör hatása alatt művelődött héderfájai Barlabássy Lénárd az első tudatos magyar reneszánsz mecénás főurak közé tartozott. Tevékenységéről az eltelt 500 év ellenére meglepően sok korabeli dokumentum (439 darab) maradt fenn – magyarországi és erdélyi levéltárakban – amelyek több fontos történelmi eseményre mutattak rá.
2025. június 29. Csütörtök (17:00)
Családok, házak, síremlékek. A székesfehérvári Szentháromság temető síremlékeiről
Előadó: Kovács Eleonóra [Magyar Nemzeti Levéltár, főlevéltáros; MHGT, r. tag (Bp./Székesfehérvár)] Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT]
A székesfehérvári Szentháromság (ismertebb nevén Hosszú) temető síremlékei között járva valóságos várostörténeti utazáson vesz részt az odalátogató. A temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt két-háromszáz év történetét. Sok ide temetkezett személy és család történetét ismerjük, rokoni körük, lakóhelyük, mesterségük, sok esetben a város és megye határain túlnyúló ismertségük révén szélesebb kapcsolati hálójuk is feltárható.
Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az Interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban őrzött, egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatállomány lehet a munkánk eredménye.
Az előadás egy hosszú idő óta tartó kutatás gazdag anyagából mutat be érdekes példákat. A bemutatandó családok története az említett sokféle forrástípus segítségével válhatott ismertté.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy az MHGT 2025. tárgyévi tagdíja 3000 forint, melyet T. Tagjainknak 2025. február 28-ig kell megfizetniük, a Társaság bankszámlájára:
Számlatulajdonos neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Bankszámlaszám: 11705008-20414364
A tagdíj-fizetéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztató megtalálható honlapunk Tagdíj menüpontjában.
Szíves hozzájárulásukat előre is nagyon szépen köszönjük!
(Az MHGT vezetősége nevében közzétette: Benke Tamás pénztárnok.)
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
VEXtra 2024 – Zászlógyűjtők délutánja
című rendezvényére, mely 2024. december 14-én, Szombaton, 12:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.).
A rendezvény házigazdája Bakó Bálint tagtársunk.
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik; így kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy a program kezdete előtt minimum 15 perccel jelenjenek meg a helyszínen, mivel nagy érdeklődés esetén ezután betöltik az el nem foglalt ülőhelyeket!
Program
Megnyitó beszéd
dr. Pandula Attila és Balogh László:A gyűjteménytől a zászlómúzeumig. (10 és 15 percben.)
Előadások
dr. Pandula Attila (MHGT, elnök):Ottfried Neubecker fiatalkori vexillológiai népszerűsítési törekvései.
Gabrovszky Gábor (nyugalmazott alezredes):Gyűjteményének bemutatása a magyar zászlókról (fotók).
Étkezési szünet. (30 perc)
Szilágyi Sándor:Békés megyei zászlók a XX. század első felében.
Ress-Wimmer Zoltán:’48-as honvédzászlók a csatatéren és azon túl.
Bakó Bálint (MHGT, r. tag):A trikolór igaz története – avagy (majdnem) minden, amit a Reggio nell’Emilia-i Museo del Tricolore-ban láttam.
Az egyenként 20 perces előadásokat minden esetben 10 perces beszélgetés követi.
A rendezvény 16:00-ig tart. (Meghívója megtalálható az MKVM honlapján is.)
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. december 5-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülést személyes jelenléttel, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épületében tartjuk (1036. Budapest, Korona tér 1.); azonban egyidejűleg a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével is biztosítjuk a részvételi lehetőséget. Időpontja: 2024. december 5. Csütörtök, délután 15 óra 30 perc (15:30).
Az ülés napirendi pontjai:
Tagsági ügyek: A kétévi hátralékkal rendelkező tagokat érintő tagrevízió lezárása (a nem fizető tagok tagsági jogviszonyának felmondása). Döntés az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmekről.
2024. és 2025. tárgyévi NEA pályázatok: A 2024. tárgyévi NEA pályázat keretében beszerzendő könyvek (2024.IX.24-i EÜ-n megállapított) listájának véglegesítése, megerősítése. A 2025. tárgyévi NEA pályázat (ugyancsak a 2024.IX.24-i EÜ-n vázolt) költségvetési tervének véglegesítése, a pályázat leadása érdekében.
Könyvkiadási pályázat: 2024.V.6-án tartott konferenciánk anyagából az MHGT tanulmánykötetet ad ki, „Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében” címmel. Az elnökség foglalkozik a könyvkiadás (vissza nem térítendő támogatás útján való) finanszírozására vonatkozó pályázat dokumentációjának összeállításával, valamint áttekinti a könyv szerkesztési munkálatainak állását.
Jövő évi konferenciák: A Magyar Nemzeti Múzeum részéről érkezett, jövő évi konferenciák szervezését illető felvetést vitatjuk meg.
Könyvtár, könyvadományok: Az elmúlt időszakban beérkezett (ill. rövidesen beérkező) könyvadományok számbavétele. A pénztárnok beszámol a Könyvtár leltározásának állásáról, az azzal kapcsolatos további teendőkről.
NCB határozatok tára: Pénztárnok előterjeszti a Nemzeti Címerbizottság Interneten közzétett határozatainak összegyűjtésére vonatkozó indítványát. (A határozatokat egyelőre az MHGT Könyvtára részére, digitális kézirat formájában állítaná össze az MHGT Webes Munkacsoportjának egyik tagja, aki nemrég csatlakozott, és a feladatot magára vállalta. A kéziratot digitális és nyomtatott formában, az MHGT Könyvtárában, valamint Levéltárában helyeznénk el.)
Egyéb ügyek: Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
Az üléshez (mind személyesen, mind pedig a virtuális térben) az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen online formában kívánnak részt venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. szeptember 24-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2024. szeptember 24. Kedd, délután 17 óra 00 perc (17:00).
Az ülés napirendi pontjai:
Tagsági ügyek: Döntés az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmekről. A még fennmaradt, kétévi hátralékkal rendelkező tagokat érintő tagrevízió megindítása.
2024. és 2025. tárgyévi NEA pályázatok: A 2024. tárgyévi NEA pályázat állásának áttekintése; a pályázat keretében beszerzendő könyvek listájának összeállítása. A 2025. tárgyévi NEA pályázat lehetséges tételeinek előzetes megfontolása (hogy a soron következő pályázat könnyebben leadható legyen).
Az MHGT Könyvtára és Levéltára: A Felügyelőbizottság legutóbbi (2024.V.24-én tartott) ellenőrző ülésén kifogásolta, hogy az MHGT Könyvtárának leltára nincsen. Az elnökség, a leltár mielőbbi összeállítása érdekében, rendelkezhet az MHGT teljes könyvállományának ideiglenes elhelyezéséről és számbavételéről. Az elnökség megfontolja a Társaság Levéltára helyzetének rendezésére teendő lépéseket.
TURUL folyóirat: A pénztárnok előterjesztésére döntés születhet a folyóirat 2025-ös (98.) évfolyamától érvényes bel- és külföldi előfizetési díjairól.[1]
Egyéb ügyek: Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Tisztelettel:
Dr. Pandula Attila (az MHGT elnöke)
(Kelt: Budapest, 2024. szeptember 17.)
[1] A TURUL SZMSZ D.VI.b.14. pontja értelmében: „A folyóirat éves előfizetési díját, a pénztárnok javaslata alapján, az MHGT Elnöksége, egyszerű többséggel, határozatilag állapítja meg. Az előfizetési díj részét képezi a belföldi csomagolási- és postaköltség is. A folyóirat esetleges (belföldi) viszonteladói, csakis ugyanezen az áron juthatnak hozzá a folyóirathoz, tehát mindennemű árengedmény nélkül. (Ezzel elejét veendő annak, hogy a viszonteladók a Társaságtól előfizetőket vonjanak el, és az árrésen nyerészkedjenek.) Külföldi vevők (és esetleges viszonteladók) számára, a postaköltség-többlet alapján, az Elnökség magasabb, egyedi előfizetési díjat határoz meg. Az erre szóló előterjesztést is a pénztárnok teszi, és az Elnökség egyszerű többséggel fogadja el.” Lásd: https://turul.mhgt.hu/turul-szmsz/
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság2024. szeptember 14-én, Szombaton tematikus sétát tart Budapest belvárosában, amire szeretettel várunk minden egyesületi tagot és érdeklődőt!
A sétát vezeti: Ogoljuk Andrej (idegenvezető, az MHGT r. tagja); témája:
Budapest város ostroma fényképeken: helyszínek és sorsok.
A résztvevők megismerhetik Budapest 1944–1945-ös ostromának belvárosi helyszíneit. A vezető bemutatja az ostrom idején készült felvételeket, mesél a képek készítőiről, a képeken szereplő emberekről és épületekről.
Útvonal: Kálvin tér – Astoria – Ferenciek tere – Szervita tér – Vigadó. Időtartam: kb. 2 – 2,5 óra.
A sétán való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Kérjük, részvételi szándékukat az egyesület központi e-mail címén (mhgt2009@gmail.com) jelezzék, 2024. szeptember 13-án 12:00 óráig.
lesz, melyen külön belépőjegy előzetes megvásárlásával lehet majd részt venni. (A jegyvásárlás módját a később összeállítandó részletes meghívó fogja tartalmazni, melyet várhatóan a Zichy Örökségért Alapítvány Facebook oldalán tesznek majd közzé.)
Gróf Zichy Géza a kiegyezés utáni magyar komolyzenei élet egyik legtehetségesebb, legkülönlegesebb és mégis méltatlanul elfeledett tagja volt. Egy vadászbalesetben gyerekkorában elveszítette fél karját, de kitartásának és tehetségének köszönhetően bal kézzel virtuóz módon megtanult zongorázni. Európa-szerte koncerteket adott, emellett saját zongoraműveket, operákat és verseket is írt. A Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által a művész halálának 100. évfordulójára szervezett kamarakoncerten felcsendülnek Zichy Géza művei, valamint a közönség egy előadást hallhat életéről, melyet egy-egy verse színesít meg.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. II. félévi előadásaira,
melyeket az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
2024. szeptember 14-én, Szombaton tematikus sétát tartunk Budapest belvárosában, „Budapest város ostroma fényképeken: helyszínek és sorsok” címmel. Meghívója megtekinthető ITT!
2024. december 5-én, Csütörtökön, 16:00 órai kezdettel, Karácsony előtti teadélutánt tartunk, kötetlen programmal, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Színháztermében (1036. Budapest, Korona tér 1.). Meghívója megtekinthető ITT!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2024. szeptember 26. Csütörtök (17:00)
A magyar öltözetű tábornoki gála egyenruha a cs. (és) kir. Hadseregben és a m. kir. Honvédségben (1751–1940)
Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Haller Sámuel gróf (1692–1777), lovassági tábornok magyar öltözetű tábornoki gála egyenruhában, 1760 körül (olajfestmény, egykor a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban)
A XVIII. század közepén Mária Terézia rendelte el a cs. kir. hadseregben, hogy az addig jobbára tetszés szerint ruházkodó tábornokok egyformán öltözködjenek. A tábornoki öltözetből létezett egy német (általános) és egy magyar (huszáros) jellegű. Utóbbit azonban az uralkodó és a m. kir. hercegek (főhercegek) mellett csak a magyar honosok, illetve a huszárezredesből előlépett tábornokok viselhették. 1868 után többnyire ezt hordták a m. kir. Honvédséghez beosztott tábornokok is. A pompás egyenruha a rengeteg arany zsinór, paszomány, sújtás és prém miatt egyben hadseregünk legdrágább uniformisa is volt. Bár szabása mindig az aktuális divathoz igazodott, színeit, fő jellegzetességeit a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idejében végig változatlanul megőrizte. Sőt a Monarchiát túlélve – csekély módosításokkal – még a Horthy-korszakban is tovább viselték.
Ilyen uniformist viselt pl. gr. Nádasdy Ferenc, gr. Hadik András, József és István nádor, gr. Gyulay Ignác, gr. Andrássy Gyula, br. Fejérváry Géza, József főherceg, Gömbös Gyula és még sokan mások. Ugyanezt az egyenruhát öltötték magukra Szent István palástja alatt II. Lipóttól IV. Károlyig Habsburg uralkodóink is magyar királlyá történő koronázásukkor.
Az előadás korabeli ábrázolások és archív fotók segítségével mutatja be ezen „huszártábornoki” viselet fejlődését, változatait.
FIGYELEM! A 2024. október végén esedékes felolvasóülést, a terem foglaltsága miatt későbbi időpontban, november folyamán tartjuk meg! (Lásd alább!)
2024. november 14. Csütörtök (16:00)
FIGYELEM! A rendezvény a szokottnál korábban, 16:00-kor kezdődik! Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!
Az ülést vezeti: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár) és Gyenes László (MHGT, titkár).
Tallinn város és heraldikai emlékei
Előadó: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros; MHGT, főtitkár (Bp.)]
2023 októberében az MHGT társszervezete, a Szlovák Falerisztikai Társaság konferenciáját az észtországi Tallinnban tartotta. Ez alkalommal a két egyesület magyar tagjai felmérték a város heraldikai, funerológiai emlékeit, amit jelen előadások keretében szeretnének megismertetni a magyar közönséggel.
A város színes történelmének legtöbb épített emléke az Óvárosban található. A Toompea-hegy és az Alsóváros őrzi az elmúlt évszázadok nyomát: a dán fennhatóságtól a Hanza-városon, orosz uralmon át a függetlenné válásig. Sajátos hangulatot teremt a hajdani városfal fel-felbukkanó maradványa a szűk sikátorok, a céhek házai és a későbbi beépítések egyvelegében. A gazdag tárgyi emlékeket a város számos muzeális gyűjteményében csodálhatják meg az érdeklődők.
Tallinn számos díszes heraldikai emléket őriz a kőmegmunkálás virágkorából. Ezekhez köthető a fennmaradt címerek nagy része. A legkorábbi, 13. századi darabok egy hangulatos, középkori utcácskán végighaladva tekinthetők meg, de érdemes máshol is nyitott szemmel járni az utcán: falakon, kapukon bukkannak fel testületi és családi címerek. A város alatti járatokban, melyek az évszázadok során légópincétől hippi találkahelyig mindenféle funkciót betöltöttek, ugyancsak jelentős számú címeres emlék került elhelyezésre, leginkább a 16–17. századból. Fennmaradtak színes egyesületi címerek, melyek meglepő motívumaiban a város kereskedelmének behatásai figyelhetők meg. Az előadásban ezen a heraldikai anyagon keresztül kerül bemutatásra az észt főváros sokszínű múltja.
A tallinni Szűz Mária templom epitáfiumai
Előadó: Gyenes László [MHGT, titkár (Bp.)]
A halotti címerek – fából faragott síremlékek – Észtországban a legtöbb középkori templom falán megtalálhatók. Régi szokás volt, hogy sírfeliratokat helyezzenek el a szakrális épületekben, de a 17. században még népszerűbbé vált és így a 17. század tekinthető a halotti címerkészítés virágkorának.
A tallinni Szűz Mária-székesegyház fából készült halotti címergyűjteménye az 1684. június 6-i tűzvész utáni időszakból származik. A halotti címerek többsége a 17. század végéről és a 18. századból maradt korunkra.
A 18. század végén, az 1772-es templomon belüli temetkezési tilalom következtében, a fa halotti címerek hagyománya egy időre szinte megszűnt, de a 19. század közepén újra életre kelt. Az első világháború végéig számos fa kenotáf készült az észt lovagrend vezetőinek, illetve közéleti személyiségeknek az emlékére.
2024. november 28. Csütörtök (17:00)
Az iktári Bethlenek örökségének nyomában
Előadó: Miski Péter [Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PhD hallgató; Országos Tudományos Diákköri Tanács, TDK-referens (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)
Bethlen Gábor uralkodása alatt – mint minden más erdélyi fejedelem – igyekezett saját családjának hatalmát megerősíteni, amihez hozzátartozott, hogy birtokadományokkal szilárdítsa meg famíliája helyzetét. Esetében leginkább öccse, a kormányzatban fontos támasza, István (1582–1648) és az ő gyermekei számíthattak erre. Hunyad és Máramaros főispánjaként, több uradalom birtokosaként, jelentős pozíciót töltött be a fejedelemség működésében, csakúgy, mint fiai, a bihari főispánságot és a váradi főkapitányságot megkapó ifjabbik István, a szintén Hunyad megyei főispánságot betöltő Péter, illetve mostohafia, Rhédey Ferenc, aki Küküllő főispánjaként és később tanácsúrként is biztosította helyét Erdélyben. Az ifjabbik István Széchy Máriát, Péter pedig Illésházy Katát vette feleségül, de mindkét frigy gyermektelen maradt. István (ifj.) 1632-ben, Péter 1646-ban hunyt el. Az idősebb Bethlen István leányai közül Anna Gyulaffy Sámuel, Katalin Zólyomi Dávid, Druzsiána pedig a már említett Rhédey Ferenc felesége lett.
Bethlen István (id.) végrendeletében részletesen felsorolta, melyik gyermekének, illetve melyik unokájának milyen örökséget hagy, továbbá mi a teendő, ha kihalna az egyik ág. A rövid ideig a fejedelmi címet is megszerző Bethlen István tehát abban a tudatban hunyta le örökre szemét 1648-ban, hogy biztosította családja jövőjét.
Lányai közül Druzsiána élt a legtovább, férjével együtt ők igyekeztek gondját viselni hamar szülők nélkül maradó unokahúgaiknak és unokaöccsüknek. Gyulaffy Máriát gyámlányukként nevelték, majd ők adták feleségül Thököly Istvánhoz. Zólyomi Krisztina Perényi Gáborhoz ment nőül, míg fivére, Miklós Alia Máriát, Lorántffy Zsuzsanna gyámlányát vehette feleségül. A már eddig is kusza családi kapcsolatokat, politikai pártállásokat az 1657-es lengyelországi hadjáratot követő hatalmi válság, az Erdély trónján egymást váltó fejedelmek és az ő érdekeik zavarták még jobban össze. Apafi Mihály konszolidációjának idejére már halott volt Rhédey László (Druzsiána fia); Gyulaffy Mária (Thököly Imre és nővérei édesanyja), valamit Zólyomi Miklós is hűtlenségbe esett, így a fejedelem haragja elől a Portára menekült, ahonnan már nem tért vissza.
Az előadó a fent leírtakat kívánja részletesebben kifejteni, illetve a történetet tovább folytatva, bevonja új szereplőként az Esterházyakat, a Nádasdyakat és a Telekieket is.
2024. december 12. Csütörtök (17:00)
Címerek, zászlók, pecsétek Fejér vármegyében
Előadó: Szászi József [tanár; MHGT tag (Székesfehérvár)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Az előadás elején az előadó röviden visszatekint egy korábban, 1996-ban rendezett székesfehérvári „CÍMEREK ZÁSZLÓK PECSÉTEK” című kiállítására, amely jelen előadása címét inspirálta. Áttekinti a települési önkormányzatok jelképeinek: címereknek, zászlóknak és pecséteknek a történelmi hátterét.
Az előadásban a Fejér vármegyei települési címerek mellett foglalkozik olyan mai magyar címerekkel, amelyek különböző jogi személyek (iskolák, egyesületek és egyházközségek, illetve egyházmegyék) jelképei. Ezekre különböző példákat hoz az általa alkotott Fejér vármegyei címerek bemutatásával.
Továbbá konkrét példákon keresztül bemutatja a pecsétek fajtáit (fém-, viasz- és papírfelzetes pecsétek) és szintén konkrét példák bemutatásával kitér a kommunális zászlókra is.
Végezetül képeken keresztül ismerteti huszonöt Fejér vármegyei település általa alkotott címereit, illetve ezen települések kommunális zászlaját és történelmi pecsétjét (melyek némely településnél a címer kiindulásául szolgáltak).
