Hírek kategória bejegyzései

Meghívó a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport konferenciájára (2020. szeptember 17-18.)

Közzétéve Szerző:

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Együttműködő partnerünk, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport, szeretettel meghívja az MHGT tagjait soron következő konferenciájára, melynek címe:

Néném és Bátyám – Testvérkapcsolatok és rokonsági hálózatok a régi Magyarországon (1500–1918)

A konferencia helyszíne: MTA BTK Humán Tudományok Kutatóháza (1097. Budapest, Tóth Kálmán utca 4.), Földszint K11 és K12 terem.
Időpont: 2020. szeptember 17-18. (Csütörtök-Péntek).

A járványügyi helyzetre való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A regisztrációs űrlap a következő hivatkozásra kattintva érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSekWqkWXMRMFOK9pPVdC3xEn4OazeCCG2TZELvSNFLy9Z-t8A/viewform

FIGYELEM! A regisztráció határideje: 2020. szeptember 15. 12:00 óra!

Az első nap programja (2020. szeptember 17. Csütörtök):

HTK Földszint K11 terem:

09:00-09:10 Megnyitó (Molnár Antal, Erdélyi Gabriella)
09:10-09:30 A pegazus istállója. Kovacsóczy Farkas (1540-1594) erdélyi kancellár
családi hátteréről. (Petneházi Gábor)
09:30-09:50 „Volt olyan szavok is: Egy testvérek vagyunk ketten” – Testvérek, sógorok és sógorasszonyok egy 17. századi nemesi famíliában. (Balogh Zsuzsánna)
09:50-10:10 Testvérek és hiányuk a 17. századi halotti beszédekben. (Kelemen Fruzsina)
10:10-10:40 Vita
10:40-11:00 Szünet
11:00-11:20 „Méltóztassék bátyám uramat rábeszélni” – Erdődy Kristóf árván maradt fiainak kapcsolata egymással. (Benda Borbála)
11:20-11:40 A Losonczy testvérek viszonya és viszálya a 16. században. (Molnár Dániel Márton)
11:40-12:00 Háborúban bajtársak, békében ellenfelek. A Balassa fivérek Mohács után. (Virovecz Nándor)
12:00-12:30 Vita
12:30-13:30 Ebédszünet
13:30-13:50 „Kedves nővér, halálig hű sógor”: A horizontális rokonság szerepe Buda és Pest társadalmában (1686-1750). (Géra Elenóra)
13:50-14:10 Együttműködés és elhatárolás. Az oldalági rokonság szerepe a polgári vagyonszerzésben és az érvényesülési stratégiákban. (Tózsa-Rigó Attila)
14:10-14:30 Házassági rokonság különböző felekezetű és etnikumú családok között a 18. századi Óbudán. (Simon Katalin)
14:30-15:00 Vita
15:00-15:20 Szünet
15:20-15:40 Az ifjú Vay bárók: Miklós és Lajos. (Angelovics Helga)
15:40-16:00 A nagy testvér árnyékában. Széll Ignác pályafutása. (Schwarczwölder Ádám)
16:00-16:20 „[…] Bizonyos jelbeszéddel igen jól megértettük egymást.” – Közelítések a debreceni Rothschnek testvérek kapcsolatának történetéhez. (Vigh Barbara)
16:20-16:50 Vita

HTK Földszint K12 terem:

09:10-09:30 A szlavón várnemesek horizontális családi kapcsolatai a 15. század végén – a 16. század elején. (Halász Éva)
09:30-09:50 Egyéni értékrendek és családi érdekek találkozása: Rákóczi György és Pál kapcsolata. (Borbély Zoltán)
09:50-10:10 Örökség és birtokosztály a Rákóczi családban a 17. század végén. (Gyulai Éva)
10:10-10:40 Vita
10:40-11:00 Szünet
11:00-11:20 Testvérkonfliktusok Béldi Zsuzsanna és testvérei levelezésében. (Balogh Judit)
11:20-11:40 „Szerelmes egytestvér atyámfia” – Testvérkapcsolatok a Kornis családban. (Orgona Angelika)
11:40-12:00 Egy távoli féltestvér, Jadwiga Lubstowska. (Berki Anna)
12:00-12:30 Vita
12:30-13:30 Ebédszünet
13:30-13:50 Testvérek a magyar nyelvű halotti beszédekben. (V. László Zsófia)
13:50-14:10 Mitterhoffer Ádám, fivére és nővérei. (Czeglédi Noémi)
14:10-14:30 Barátok vagy ellenségek: A nővériség modelljei a 19. századi naplókban és regényekben. (Kucserka Zsófia)
14:30-15:00 Vita
15:00-15:20 Szünet
15:20-15:40 Fordulópontok az életciklusban: özvegyi élet és újraházasodások a 19. századi Magyarországon. (Őri Péter)
15:40-16:00 Testvérkapcsolatok szerepe a karrierépítésben a 18-19. századi somogyi köznemesség körében. (Ogoljuk-Berzsenyi Anett)
16:00-16:20 A családról és gyermekekről való beszéd Kazinczy Ferenc levelezésében. (Szolyka Hajnalka)
16:20-16:50 Vita

HTK Galéria:

17:00-18:00 Könyvbemutató:
Özvegyek és árvák a régi Magyarországon 1550-1940. (Szerk. Erdélyi Gabriella).
(A kötetet bemutatja: Őri Péter és Gyáni Gábor)
18:00-tól Kötetlen beszélgetés

A második nap programja (2020. szeptember 18. Péntek):

HTK Földszint K11 terem:

09:00-09:20 Erős nővérek, gyenge fivérek: a feje tetejére állított világ. (Mátay Mónika)
09:20-09:40 Egy hivatás, külön út. A Ballagi fivére. (Lisztes Nikolett)
09:40-10:00 „Én balga! Mi hozná őt ide, hogy jőne a büszke kegyenc ily eltaszított, lealázott nőhöz?” – Báró Orczy Istvánné, Lipthay Ágota erdőkövesdi öröksége. (Földi Viktória)
10:00-10:20 A jászkun öröklési szokások érvényesülése a magyar öröklési jog ellenében a 18-20. század folyamán. (Örsi Julianna)
10:20-10:40 Hagyomány és modernség. Két ősi család kapcsolatai a 19-20. században (Váczi Márk)
10:40-11:20 Vita
11:20-11:30 Konferenciazárás

HTK Földszint K12 terem:

09:00-09:20 „Aurél árnyékában” – Testvérsorrend, testvérszerepek és együttműködés a Dessewffy fivérek (Aurél, Emil, Marcell) között a reformkorban. (Mezei Dániel)
09:20-09:40 Kazinczy Ferenc és testvérei az 1800-as évek elején. (Völgyesi Orsolya)
09:40-10:00 „Örökre nincsen ő, ki mindenem vala, az ékes földi nő, lön Isten’ angyala.” Testvérkapcsolatok és hálózatosság a Vachott-családban. (Sziklay Cs. Mónika)
10:00-10:20 Távol, és mégis közel? Evangélikus polgárcsaládok kapcsolattartása a távoli rokonaikkal a 18-19. századi Magyarországon (Tóth Árpád)
10:20-10:40 Politikai válaszúton – Arisztokrata fivérek a reformkorban (Melkovics Tamás)
10:40-11:20 Vita
11:20-11:30 Konferenciazárás

Premontrei konferencia (2020. szeptember 10-12.)

Közzétéve Szerző:

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Tisztelettel felhívjuk Kedves Tagtársaink figyelmét a Premontrei Rend (Magyar Premonteri Cirkária) gödöllői konferenciájára:

900 éves a premontrei rend

A három napos konferencia 2020. szeptember 10-12 között (Csütörtök-Szombat), Gödöllői Premontrei Apátság és Iskolaközpont épületében lesz (cím: 2100. Gödöllő, Takács Menyhért út 1-2.).

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!
Kérjük, hogy részvételi szándékát 2020. szeptember 7-ig jelezze az alábbi weboldalon: https://premontreiek.hu/aktualis/konferencia

Program:

2020. szeptember 10. Csütörtök. (Helyszín: Premontrei Iskolaközpont, Aula)

14:30-15:00 Regisztráció
15:00-15:15 A Premontrei Kántorátus köszöntő előadása (m.v.: Farkas Domonkos)
15:15-15:30 A konferencia megnyitása, vendégek köszöntése. (Balogh Péter Piusz O. Praem. gödöllői apát, a Magyar Premontrei Cirkária vikáriusa)
15:30-15:45 Ullmann Péter Ágoston O. Praem. nyugalmazott kormányzó perjel 80. születésnapja alkalmából kiadott kötet bemutatása (Réger Ádám Géza, a Premontrei Iskolaközpont tanára)
15:45-16:45 BEVEZETŐ ELŐADÁSOK:
A premontrei rend a középkori Magyarországon (Dr. Szovák Kornél, PPKE TTI)
A premontreiek és a 18. századi magyarországi prédikáció-irodalom (Dr. Maczák Ibolya, PPKE, Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport)
A nagyváradi premontreiek helyzete Trianon után, 1920–1940 között (Fejes Rudolf Anzelm O. Praem., Váradhegyfoki Premontrei Prépostság)
16:45-17:15 Kávészünet
17:15-18:15 BEVEZETŐ ELŐADÁSOK:
A premontrei rend tagjainak „túlélési lehetőségei” a Kádár-rendszerben (Dr. Soós Viktor Attila, Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
Ex Antiphonario Praemonstratensi: premontrei dallamokra komponált egyházzenei műveim (Dr. Barta Gergely, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
Premontreiek részvétele a hazai középfokú oktatásban az 1810-es évektől az államosításig (Dr. Medgyesy-S. Norbert, PPKE, Újkori Történeti Tanszék)
18:15-18:30 A Gödöllői Premontrei Gimnázium Nagy Sándor által festett, „A hadak útja” című triptichonjának megtekintése (vezeti: Simon Magdolna, Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár)
18:30-19:00 Vesperás a Premontrei Kántorátus vezetésével (m.v.: Farkas Domonkos)
19:00-20:00 Állófogadás

2020. szeptember 11. Péntek (1. helyszín: Premontrei Apátság – Premontrei Auditórium)
A Premontrei Rend magyarországi története a középkorban

09:30-10.00 Regisztráció
10:00-12:00 ELŐADÁSOK:
A kanonoki élet reformja a 11-12. századi egyházfegyelmi források alapján (Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem., PPKE)
Megszűnt-e a magyarországi premontrei cirkária önállósága a 13. század
végén? Megjegyzések az ún. Catalogi recentiores forrásértékéről (Dr. Körmendi Tamás , ELTE TTI)
A magyar cirkária cseh-morva függésének kérdéséről (Vajk Ádám, Győri Egyházmegyei Levéltár)
Szent Norbert vadonja – A premontreiek kolostori tája (Dr. Urbán Máté, Savaria Egyetemi Központ, Történelem Tanszék)
12:00-12:20 Kávészünet
12:20-13:50 Premontrei oklevelek néhány sajátossága (Dr. Érszegi Géza, ELTE TTI)
Félúton az apátságok és a koldulórendek között: a premontreiek anyagi viszonyai a középkori Magyarországon (Dr. F. Romhányi Beatrix, Károli Gáspár Református Egyetem, Történettudományi Intézet)
13:50-14:30 Ebédszünet
14:30-16:00 ELŐADÁSOK:
A somlóvásárhelyi premontrei apácák (Jakits Orsolya Johanna O.Praem., Premontrei Női Kanonokrend)
Jánoshida történetének forrásai a csornai levéltárban (Dr. Kóta Péter, Vas Megyei Levéltár)
Digitális bölcsészeti eszközök alkalmazása a premontrei rendtörténeti kutatásokban (Dr. Lea-Katharina Steller, Görres Gesellschaft)
16:00-16:30 Kávészünet
16:30-17:30 ELŐADÁSOK:
A váradhegyfoki konvent középkori helyének topográfiai és régészeti kutatása (Lakatos-Balla Tünde és Lakatos-Balla Attila, Nagyváradi Római Katolikus Püspökségi Gyűjtemény)
Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete a premontrei rendben lánya, Boldog Gertrúd tevékenysége kapcsán, különös tekintettel a középkori Magyarországra (Nagy Györgyi, Iparművészeti Múzeum)

2020. szeptember 11. Péntek (2. helyszín: Premontrei Iskolaközpont – Fényi Ottó Terem)
A Premontrei Rend építészete a középkori és kora újkori Magyarországon

09:30-10:00 Regisztráció
10:00-12:00 ELŐADÁSOK:
Rendi építészeti hagyományok és a premontreiek Árpád-kori kolostorai (Dr. Szakács Béla Zsolt, PPKE, MTI)
A zsámbéki premontrei prépostság története a hitelesítő ásatás tükrében (Dr. Valter Ilona)
A zsámbéki premontrei templom 13. századi boltozatainak és kőtárának bemutatása (Fehér Krisztina, BME, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék)
Késő gótikus boltozat az egykori zsámbéki premontrei monostor épületében (Szőke Balázs, Nyíregyházi Egyetem, Vizuális Kultúra Intézet)
12:00-12:20 Kávészünet
12:20-13:50 ELŐADÁSOK:
A bárdudvarnoki premontrei prépostság területén végzett régészeti feltárás eddigi eredményei (Dr. M. Aradi Csilla, Baranya Megyei Kormányhivatal, Kulturális Örökségvédelmi Iroda; és Molnár István, Rippl-Rónai Múzeum)
A turóc-znióváraljai prépostság épülete és faragványai (Dr. Rostás Tibor, Pécsi Tudományegyetem, Művészettörténet és Művészetelmélet Tanszék)
Művészettörténeti összefüggések az ócsai templom épülete és díszítőfaragványai körül (Dr. Raffay Endre, PTE, Művészettörténet és Művészetelmélet Tanszék)
13:50-14:30 Ebédszünet
14:30-16:00 ELŐADÁSOK:
A premontreiek kelet-magyarországi monostorai. Váradhegyfok és Ábrány (Emődi Tamás, Restitutor Kutató-Tervező Műhely)
A csornai premontrei prépostság (apátság) újkori építéstörténete (Dr. Virág Zsolt, Miniszterelnökség, Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram)
16:00-16:30 Kávészünet
16:30-17:30 ELŐADÁSOK:
A jászói premontrei apátság (Jászóvár) a 17. század végén (Dr. Gyulai Éva, Miskolci Egyetem, TTI)
A türjei premontrei templom 2018-as művészettörténeti kutatása (Dr. Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor és Horogszegi Tamás)

2020. szeptember 11. Péntek (3. helyszín: Premontrei Iskolaközpont – Rajeczky Benjámin Terem)
A Premontrei Rend építészete a középkori és kora újkori Magyarországon

09:30-10:00 Regisztráció
10:00-12:00 A PREMONTREI REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE A 19-20. SZÁZADBAN: A PPKE HALLGATÓINAK ÚJ KUTATÁSAI
A Diploma Restitutionale (1802) és következményei a premontrei közoktatásban (Oszvald Petra, PPKE, Történelem Tanszék)
Adalékok a premontrei rend részvételéhez az 1848-1849-es szabadságharcban (Matányi Marcell, PPKE, Történelem Tanszék)
Renitens(?) premontreiek a világháborúk korszakában (Vizi Mátyás Tamás, PPKE, Történelem Tanszék)
Adalékok a Szent Norbertről Nevezett Tanárképző és Hittudományi Intézet (Norbertinum) történetéhez (1894-1950) (Kuluncsics Réka, PPKE, Történelem Tanszék)
12:00-12:20 Kávészünet
12:20-13:50 PREMONTREIEK A MAGYAR TUDOMÁNY- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETBEN
A Szépművészeti Múzeumban őrzött „szombathelyi múmia és koporsó” ókori és modern kori története (Dr. Liptay Éva, Szépművészeti Múzeum)
A Jászóvári Premontrei Kanonokrend budafoki Szent István Gimnáziumának története a második világháború éveiben (Ogoljuk-Berzsenyi Anett, Budapest Főváros Levéltára)
13:50-14:30 Ebédszünet
14:30-16:00 MÉCS LÁSZLÓ EMLÉKEZETE
Mécs László és a Nyugatosok (Dr. Bárczi Zsófia, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych štúdií)
Mécs László hagyatéka a Gödöllői Premontrei Apátság Levéltárában és a Mécs-versadatbázis (Kovács Ágnes, Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára)
Mécs László elrejtett és megtalált versei Csornán és Sopronban (Dr. Turbuly Éva)

2020. szeptember 12. Szombat (1. helyszín: Premontrei Apátság – Premontrei Auditórium)
A Premontrei Rend magyarországi története az első világháborútól napjainkig

09:30-10:00 Regisztráció
10:00-12:00 ELŐADÁSOK:
A jászói prépostság a két világháború között (Mészáros Barnabás, PPKE, Hittudományi Doktori Iskola)
A premontreiek és a magyar cserkészmozgalom (Dr. Czeglédi Noémi, Gödöllői Városi Múzeum)
A budapesti apostoli nunciatúra iratanyagában található premontrei források (Dr. Tóth Krisztina, MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport)
Hajnal Imre Zsigmond és a premontreiek kiállása Pétery József mellett (Hornyák Máté János)
12:00-13:00 Ebédszünet
13:00-15:00 ELŐADÁSOK:
A csornai premontreiek túlélési stratégiái a kommunista diktatúrában (Baranyai Balázs, PTE, Interdiszciplináris Doktori Iskola)
A Csornai Premontrei Rend budapesti kápolnájának megalapítása 1950-ben (Dr. Szigeti Krisztina, PPKE, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola)
Egy premontrei diák kálváriája a kommunizmusban – Tarján Károly életútja (Szabó Krisztián, PPKE)
15:00-15:30 Zárszó a Premontrei Auditóriumban (Balogh Péter Piusz O. Praem., gödöllői
apát, a Magyar Premontrei Cirkária vikáriusa)

2020. szeptember 12. Szombat (2. helyszín: Premontrei Iskolaközpont – Fényi Ottó Terem)
A Premontrei Rend képzőművészete a középkori és újkori Magyarországon

09:30-10:00 Regisztráció
10:00-12:00 ELŐADÁSOK:
A történeti érdeklődés jelei a leleszi premontrei kolostor kápolnájának falképein (Dr. Jékely Zsombor, Iparművészeti Múzeum, Károli Gáspár Református Egyetem)
A zsámbéki premontrei templom középkori falfestményeiről egy 1895-ös restaurátori árajánlat alapján (Dr. Fehér Ildikó, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészettörténet Tanszék)
A premontreiek Árpád-kori építkezései kutatásának vázlata Jánoshida (Pons Johannis) kapcsán (D. Mezey Alice)
A türjei premontrei templom és prépostság régészeti kutatása (Orha Zoltán, Göcseji Múzeum)
12:00-13:00 Ebédszünet
13:00-15:00 ELŐADÁSOK:
A türjei premontrei prépostság templomának falkép-restaurátori kutatása (1987-2002) (Lángi József)
A türjei premontrei templom Dorffmaister-freskói, és művészettörténeti jelentőségük (Dr. Kostyál László, Göcseji Múzeum)
Tárgyak vallomása. A csornai premontreiek tárgykultúrája az 1786-os feloszlatási jegyzőkönyv tükrében (Székely Zoltán, Rómer Flóris Múzeum)
A II. József-kori szerzetesrendi abolíció és a premontrei rend. Az előkészítés és végrehajtás forrásai (Dr. Velladics Márta, Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.)
15:00-15:30 Zárszó a Premontrei Auditóriumban (Balogh Péter Piusz O. Praem., gödöllői
apát, a Magyar Premontrei Cirkária vikáriusa)

2020. szeptember 12. Szombat (3. helyszín: Premontrei Iskolaközpont – Rajeczky Benjámin Terem)

09:30-10:00 Regisztráció
10:00-12:00 A PREMONTREI REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE A KORA ÚJKORBAN:
A jánoshidai premontreiek pasztorációs tevékenysége a 18. század első felében (Dr. Mihalik Béla Vilmos, MTA BTK TTI)
A jánoshidai plébánia és a premontrei konvent újjászervezése a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár iratanyaga alapján (1686-1734) (Nagy Géza Balázs, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár)
Fleck Sebő ismeretlen rendtörténeti munkája (Dr. Perger Gyula, Győri Egyházmegyei Kincstár)
A premontreiek szerepe Csorna polgárosodásában (Szalay Balázs)
12:00-13:00 Ebédszünet
13:00-15:00 A PREMONTREI REND KÉPZŐMŰVÉSZETE A KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI MAGYARORSZÁGON:
A gödöllői művésztelep és a premontrei rend (Őriné Nagy Cecília, Gödöllői Múzeum)
Nagy Sándor gödöllői kazulája (Semsey Réka, Iparművészeti Múzeum)
A premontrei rend magyarországi intézményeiben lévő egyházi ötvösművek (Rákossy Anna)
Közösségi tér és vizuális nevelés: a Premontrei rend képzőművészeti beruházásainak szerepe a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött páratlan műegyüttesben (Dr. habil. F. Orosz Sára, Szent István Egyetem)
15:00-15:30 Zárszó a Premontrei Auditóriumban (Balogh Péter Piusz O. Praem., gödöllői
apát, a Magyar Premontrei Cirkária vikáriusa)

Meghívó felügyelőbizottsági ülésre (2020. szeptember 5.)

Közzétéve Szerző:

A felügyelőbizottsági ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2020. szeptember 5-i felügyelőbizottsági ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt az MHGT Felügyelőbizottságának soron következő ülésére.

Az ülés helyszíne: 2000. Szentendre, Ady Endre út 100. (Hotel***Panzio100, kert.)
Időpontja: 2020. szeptember 5. szombat, délelőtt 10 óra 30 perc (10:30).
Az ülést vezeti: Tasnádi Zsolt (MHGT FB, elnök).

Az ülés napirendje:

  1. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2019. évi pénzügyi ügyvitelének felülvizsgálata.
  2. Az 2019. évi elnökségi ülések és közgyűlések ellenőrzése; a Társaság Alapszabályzat szerinti működésének ellenőrzése.
  3. A tagfelvételi ügymenet, tagrevízió áttekintése.

Az ülésen az MHGT bármely rendes tagja megjelenhet, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

[Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.]

Tisztelettel:

Tasnádi Zsolt
(MHGT FB, elnök)

(Kelt: Budapest, 2020. szeptember 2.)

Meghívó az MTCSE konferenciájára (2020. szeptember 18.)

Közzétéve Szerző:

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait soron következő konferenciájára:

A magyar történelmi családok Trianon tükrében

A rendezvény 2020. szeptember 18-án, Pénteken, 16:00 órai kezdettel, a Pest Megyei Kormányhivatal Török Ignác Termében lesz (cím: 1052. Budapest, Városház u. 7.).

Program:

16:00 Vendégek fogadása, regisztráció.
16:30 Üdvözlő gondolatok. (Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott)
16:40 Megnyitó beszéd. (Zichy Pál, MTCSE elnök)
16:50 Köszöntő. (Habsburg-Lotharingiai József Károly fhg.)
17:10 Alapítók, mecénások, reformerek. A magyar történelmi családok teremtő tevékenysége a Balaton vidékén. (Dr. Kovács Emőke, Gulág Alapítvány)
17:30 Az Apponyi Kastély kincsei. (Dr. Zichy Mihály, MTCSE, OSZK, és Radványi Orsolya, Szépművészeti Múzeum)
17:50 „Nem csüggedés, nem reménytelenség az, ami minket eltölt.” Arisztokrata sorsok Trianon tükrében. (Dr. Sztáray-Kézdy Éva, KGRE)
18:10 Az erdélyi arisztokrácia és Trianon. (Dr. Botos Máté, PPKE)
18:30 Vita, hozzászólások.
18:45 Zárszó. (Riedel Loránd Rudolf, a konferencia moderátora)

Kiegészítő információk:

A koronavírus járvány, valamint a terem befogadóképessége miatt, a résztvevő vendégek létszáma maximum 50 fő lehet. A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött! Indokolt az érdeklődőknek mielőbb regisztrálniuk, mielőtt az 50 fős létszám-keret betelik!

Kérjük az érdeklődő Kedves Tagtársakat, hogy ha regisztrációs szándékukat jelzik, akkor hivatkozzanak MHGT tagságukra!

Regisztrálni Riedel Lorándnál, a riedell@nobilitas.hu e-mail címen lehet.
Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 11.
A fertőzések elkerülése végett a rendezvényen az arcmaszk használata kötelező!

Meghívó közgyűlésre (2020. szeptember 8.)

Közzétéve Szerző:

A közgyűlés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2020. szeptember 8-i rendkívüli közgyűlésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendkívüli közgyűlésére.

A közgyűlés helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Pollack terem (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Időpontja: 2020. szeptember 8. Kedd, délután 17 óra 00 perc (17:00).

Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2020. szeptember hó 8. napján (Kedd), délután 17 óra 20 perc (17:20) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.

Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Elnöki beszámoló;
    szakmai beszámoló a legutóbbi Közgyűlés óta végzett munkáról.
  2. Pénztárnoki beszámoló;
    a pénztárnok által benyújtott írásbeli beszámoló rövid ismertetése (a Társaság 2019-2020. évi vagyoni helyzete, elvégzett feladatok). A 2020. évi költségvetési terv és a 2019. évi egyszerűsített beszámoló előterjesztése, jóváhagyásra.
  3. A Felügyelőbizottság beszámolója;
    írásbeli jelentés előterjesztése a 2019. tárgyév költségvetésének teljesítéséről, a Társaság gazdálkodásáról, valamint a működés jogszerűségéről.
  4. Dr. Harmath Arisztid tiszteletbeli tagsága;
    Hunyady László MHGT r. tag 2019. november 12-én megküldött írásbeli javaslata alapján.
    [Vö.: Alapszabály 3. §. (7) és (8) pont.]
  5. Egyéb (aktuális) ügyek;
    a beérkező javaslatok szerint.

A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.

Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldöm meg.

Kiegészítő információk:

A járványhelyzetre, és az azzal kapcsolatos hatósági intézkedések esetleges szigorításának lehetőségére való tekintettel, a közgyűlést rendkívüli jelleggel hívom össze. [Vö. Alapszabály, 6. §. 6.1 (4) pont.]

A rendkívüli közgyűlés, az ülést megelőzően lehetőleg 15 nappal, kizárólag a Tagok elektronikus levelezési címére küldött meghívóval, összehívható. [Vö. Alapszabály, 6. §. 6.1 (13) pont.]

A rendkívüli közgyűlés napirendjére kizárólag azon pontokat vettük föl, melyek a Társaság jogszerű működtetése szempontjából elengedhetetlenek.

Kérjük szépen Tisztelt Tagtársainkat, hogy a közgyűlésen legyenek kedvesek a következő óvintézkedéseket követni:

  • Arcukat takarják el maszkkal, sállal, vagy kendővel!
  • Lehetőség szerint viseljenek kesztyűt!
  • A jelenléti ívet saját (kék színű) golyóstollukkal írják alá!
  • A teremben egymástól két métert meghaladó távolságra foglaljanak helyet! (A közvetlen kontaktus kerülendő!)

Kérjük a járvány szempontjából fokozottan veszélyeztetett T. Tagtársainkat, hogy az ülés helyszínének megközelítésekor kellő óvatossággal járjanak el!

Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.

Szeretettel várjuk Tagtársainkat!

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2020. augusztus 18.)

Moszkva városcímere és a régi orosz ötvösjegyek (2020. február 27.)

Közzétéve Szerző:

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2020. február 27-én tartott felolvasó estjén egy igen érdekes, orosz témájú előadást hallgathattunk meg, dr. Ruzsa György professzor emeritus előadásában:

Moszkva városcímere és a régi orosz ötvösjegyek

címmel. Ruzsa professzor úr Moszkva város címeréről – amiben a Szent György-legenda elevenedik meg – beszélt, és arról, hogy az hogyan jelent meg régi orosz ezüst ötvösjegyeken, azon belül is ikonokon.

Az előadás elején körbejárta a professzor, hogy az ötvösjegy, ez az elkészítés helyét tudtul adó kis jelzés, alig pár milliméteres, és gyakran igen kopott is, emiatt gyakran nehézkes a beazonosítás.

Az előadás során betekintést nyerhettünk a keleti keresztény ikonográfia alapjaiba, a bemutatott ikonok legendai és történeti hátterébe, az orosz terminológiába és annak egyes ellentmondásaiba, valamint, hogy milyen jelzéseket ütöttek még a címer mellé.

Az előadás csattanójaként a felolvasóest végén a bemutatott ikonokat megtekinthettük, sőt kezünkbe is vehettük pár orosz kopejkával egyetemben.

(A beszámolót készítette: Kovács Rudolf Zoltán.)

Az előadás dokumentumai:

Az ülésen készült fényképek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában.

Az előadás diasorozata PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadásról készült videofelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

A császári és királyi Haditengerészeti temető Pólában (2020. január 30.)

Közzétéve Szerző:

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2020. évi felolvasóüléseinek sorozatát, hagyományainkat követve, a 2020. január 30-án tartott elnöki előadás nyitotta meg, melynek címe:

A császári és királyi Haditengerészeti temető Pólában.

Az előadás diasora (prezentáció) PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadásról készült fényképek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában.

Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

Dr. Pandula Attila, az MHGT elnöke, a pólai haditengerészeti temetőben folytatott kutatásait mutatta be, gazdag vetített képanyagot felvonultató előadásában.

Elöljáróban ismertette az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének néhány jellegzetességét. Megemlítette, hogy a Habsburg-Lotharingiai család több tagja, így Ferenc Ferdinánd egykori trónörökös és admirális, valamint Károly István főherceg is, érdeklődött a haditengerészet iránt. Kitért a korábbi (19. század közepét megelőző) tengerész-temetések módjára is.

Korábban a tengeri utak során elhunyt hajósokat, a holttest rövid eltarthatósága miatt, a tengerbe temették (vitorlavászonba varrva, ágyúgolyó nehezékkel). Azonban a 19. század második felében, az Adrián állomásozó cs. és kir. haditengerészek esetében, egyre inkább előtérbe kerültek a szárazföldi temetések. Így alakult ki a pólai kikötő vonzáskörzetében is, az egyre bővülő haditengerészeti temető.

Nem csak katonai események követelhették tengerészek életét. Pl. az 1895–1896. évi déltengeri, térképészeti expedíció során, melyet a Salamon-szigetekre küldtek (Albatrosz-expedíció), az egyik kannibálok lakta szigeten, a partra szállt tengerészeket és térképészeket, a bennszülöttek megették. Gránit emlékművük „a tudomány oltárán elvérzett bajtársakként” említi őket. (Ugyancsak említésre érdemes a Ferenc József-föld felfedezése is, mint történelmi esemény.) Kazánrobbanás, ágyú-robbanás, aknabaleset vagy zátonyra futás következtében is elhunyhattak haditengerészek, békeidőben is (pl. hadgyakorlat közben).

A kínai ún. bokszerlázadás (1899–1901) leverésére az osztrák-magyar hadsereg is küldött harcoló egységeket, akik minimális veszteségeket szenvedtek, a pekingi követségi városrész védelme során. Pekingben kápolnát emeltek emlékükre, mely ma is látható.

1898-ban, Honolulu közelében, egy tájfun süllyesztett el egy hajót, melyen sok tengerész utazott. Az ő hadisírjaik a mai napig léteznek, az osztrák Fekete Kereszt (Schwarzes Kreuz) nevű emlék-szervezet újratemette az elesetteket, és gondozza ezeket a sírokat.

Lissa és Cattaro, ugyancsak hadiesemények, ill. lázadás színhelyei voltak, ahol elesettekkel, és hadisírokkal számolni kell.

Szóba került a Monarchia utódállamainak, így elsősorban Magyarországnak, Ausztriának és Horvátországnak a részvétele, a Pólában (és a Tengermelléken) található haditengerész-sírok gondozásában.

Ezután előadó áttért a pólai hadikikötő, és tengerészváros (Marinestadt) történetére. A város a 19. század második felében lett az osztrák (majd osztrák-magyar) haditengerészet főkikötője. Tengeröble alkalmassá tette nagy hadihajók építésére. (Ma civil hajókat építenek itt.) Külön városnegyedet (lakótelepet) és templomot építettek, az eredeti város szélén, a haditengerészek számára (San Policarpo városrész). Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetében sok nemzetiség képviseltette magát. Ugyan a magyarokat igyekeztek előtérbe helyezni, de (helyzeti előnyük folytán) túlnyomó részt horvát, dalmát, olasz, albán tengerészek szolgáltak itt. A tisztek főleg osztrákok és csehek voltak. Főtisztek tekintetében, a képzett káderek nagy hiánya jellemezte a haditengerészetet, miáltal egy időben dán ill. francia nemzetiségű admirális is volt.

Az előadás tárgyát képező, 1862-ben megnyitott haditengerészeti temető, a régi városközponttól 3 km távolságra található. Az idők folyamán a temetőt többször bővítették, így az eredeti határoló kőfalak egy része immár a temetőn belül húzódik, három részre osztva azt. A temető központjában ravatalozó van, a körülötte elterülő domb-teraszokon találhatók a sírok. A temető ökumenikus jellegű, tehát több felekezet tagjai nyugszanak itt, pl. mohamedán részleg is van. A sírkertben mediterrán növényzet található, így ciprusfák is.

Az előadó hosszasan beszélt a temetőben található sírokról, az egykori temetkezési szokásokról. Minden tengerészt, illetve feleségeiket, családtagjaikat is, ide temették. Kezdetben tömegsírokba történt az itteni temetkezés, 1870-től azonban már egyéni sírokba helyezték örök nyugalomra az elhunytakat. Itt nyugszanak pl. a Szent István csatahajó elesettjei is. Amikor 1918. november 1-én a jugoszlávoknak már átadott Viribus Unitis csatahajót tévedésből elsüllyesztették az olaszok, a kapitány, Janko Vuković, valamint a mintegy 400 főnyi, délszláv legénység, akik ekkor a hajón tartózkodtak, életüket vesztették. Az ő testük is ebben a temetőben nyugszik. A Cattaro-nál kivégzett lázadókat, köztük egyik főkolomposukat, Ljubomir Kraus-t, ugyancsak itt temették el.

A spanyolnátha-járvány kezdetén, 1918-ban, egy rövid ideig, ennek áldozatait is ezen temetőbe temették el. Ekkortájt egy új haditengerészeti temetőt is nyitni akartak, de a történelmi események folytán, erre már nem került sor. Amikor a város olasz kézre került, a temetőt fenntartották, de az olasz halottakat nagyrészt elszállították innen. (Bizonyára attól féltek, hogy a későbbiekben el fogják veszíteni ezt a területet.)

A II. Világháborúban a partizánok, horvát fasiszták (usztasák), olaszok, mind temetkeztek ide. Az olasz flotta, az afrikai hadszíntéren elesetteket is ide temettette, de az a részleg nem látogatható. Az usztasa haditengerészeket (Marine Legion, ill. horvátul: Hrvatska pomorska legija), akik a németekkel tartottak, nemrégiben (a titói Jugoszlávia bukása után) szintén ide hozták át. 1960. körül Póla városa tataroztatni kívánta a temetőt, felismerve annak műemlék-jellegét. Az 1960-as években Ausztriából hoztak (temettek) át ide, korábban itt szolgált személyeket.

Végül az osztrák Fekete Kereszt, és ennek német testvér-szervezete, lehetőséget kapott a temető fenntartására, gondozására. Az erre vonatkozó szerződést, a város 1990-ben kötötte meg, az említett szervezetekkel. A temető sírjait a következő hét évben – nemzetközi összehasonlításban is mintaszerűen – helyreállították. Az állam védett kulturális emlékké nyilvánította e temetőt, mely később UNESCO-védettséget is kapott, és látogatott „nemzetközi kultuszhellyé” vált.

A temetőben lévő sírok nem túl díszesek, lévén hogy az elhunytakat a flotta költségére temették el. Díszes, heraldikus sírok gyakorlatilag nincsenek, csupán az újabb időkben készült egy-kettő. (Kivételt képez a francia származású Anton Bourguignon admirális sírján látható címerábrázolás. Az ő tiszteletére nevezték el az egyik pólai erődöt is.) Egyes (német) sírokon, kezet fogó kezek láthatók, ezek munkásmozgalmi jelképek, melyek a „kommunista világbékére” utalnak. A sírokra gyakran napra pontosan kiírták a születési és halálozási dátumot. Egyes tengerész-családok családi sírbolttal rendelkeztek.

A központi épületnél jelképes sírok találhatók, a tengerbe veszett áldozatok emlékére. Némely sírra az ott nyugvó személy hovatartozásának megfelelő, nemzeti színű szalagot kötöttek, a sírkertet felkereső hagyományőrzők. A fa sírjelek nagy része mára elpusztult. Az egyes síremlékeken megjelenő kelta kereszt angol felmenőkre utal. Némelyik síremléken sírvers is látható. A temetőben néhány gyermeksír is található.

Meglepő módon, a tengerész-sírhelyekre jellemző horgony-motívum, alig néhány síron fedezhető fel; holott más tengerészeti temetőkben, mind a sírkövekre faragva, mind – valóságos vashorgony formájában – a síremlékre helyezve, gyakran előfordul. Ennek az ősi jelképnek a hiánya a tengerész-település lakóinak polgáriasult szemléletére vall. A sírhelyek egy része tipikusnak mondható, egy kaptafára készült helyi gyártmány. Nem valószínű, hogy messze földről (pl. Bécsből) rendeltek volna ide síremléket. A temető zárt, tehát újabb temetkezések már nincsenek; egyes elhunytak leszármazottai gondozzák, felújítják az ősök sírjait.

A temető hangulati szempontból egyedülálló. Leginkább osztrák turisták szokták felkeresni. A (díszurnás kapubálványokkal rendelkező) régi kapu mellett volt egykor a ravatalozó, tehát ezen a kapun hozhatták be egykor a halottakat.

A temető mellett élt a tengerész-vikárius (tábori lelkész) is, ő végezte a temetéseket.

A temetőt kísérő létesítmények, emlékek közül, az előadó a temető mellett álló egykori temetőőri házat, valamint a közeli „búfelejtő” kocsmát mutatta be (mely utóbbi már nem működik, mivelhogy nem élő temetőről van szó); valamint a temető tőszomszédságában elterülő, egykori jellegzetességeit nyomokban ma is őrző tengerész-lakónegyedet, melyet egykor „Arsenal” névvel illettek. Előadó megjegyezte, hogy hasonló, mesterségesen létrehozott tengerész-város és temető, Kronstadt-ban található (ma Szentpétervár része, Oroszországban).

A magyar Honvédelmi Minisztérium, az 1960-as évektől szervezett itt magyar állami megemlékezéseket, koszorúzásokat. Több magyar állami vezető (pl. Kádár János, Göncz Árpád, Áder János) is felkereste a temetőt. Elképzelhető, hogy Horthy Miklós is járt a temetőben. (Horthy villája a városban ma is áll.)

Az előadást a jelenlévők élénk tetszéssel fogadták.

Megjegyzendő, hogy közvetlenül az előadás előtt, a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében került sor az MHGT és a Magyar Történelmi Családok Egyesülete közötti együttműködési megállapodás aláírására (amiről külön is hírt adtunk).

(A beszámolót írta: Benke Tamás.)

MHGT–MTCSE együttműködési megállapodás (2020. január 30.)

Közzétéve Szerző:

2022. január 30-án, az MHGT évad-nyitó felolvasóülése előtt került sor a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Történelmi Családok Egyesülete (MTCSE) közötti

együttműködési megállapodás megkötésére

a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében.

Az MHGT részéről dr. Pandula Attila elnök köszöntötte az MTCSE ülésre érkezett elnökét és az általa vezetett küldöttséget. Ezt követően került sor a két egyesület vezetőségei által korábban előkészített szerződés aláírására.

A megállapodás aláírása után Riedel Loránd Rudolf, az MTCSE elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Mint kifejtette, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az MTCSE a továbbiakban az MHGT-vel együttműködhet. Kiemelte, hogy az MHGT-nek és a magyar nemességnek, az 1948-as államfordulat után, azonos sors jutott osztályrészül: a nemességet eltörölték, az MHGT-t felszámolták. Az 1980-as években indulhatott csak újra Hazánkban a családkutatás. Ekkor az MHGT is feltámadt hamvaiból, majd 1990 után az MTCSE is meg tudott alakulni. Fontosnak tartja a két egyesület folyamatos megújulását, az újabb generációk bevonását. Bizakodva néz az együttműködés elé.

A jelenlévők a megállapodás megkötését, és az elhangzott köszöntőket, tetszéssel fogadták.

(A beszámolót írta: Benke Tamás.)

Az esemény dokumentumai:

A létrejött együttműködéssel kapcsolatos részletesebb leírás megtalálható a Partnereink oldalon.

Az együttműködési megállapodás megkötéséről készült fényképek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában.

Az esemény videófelvétele megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

Meghívó az MHGT 2020. I. félévi előadásaira

Közzétéve Szerző:

A programfüzet PDF formátumban letölthető ITT!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2020. I. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.). Az előadásokat a Pollack-teremben tartjuk; kivételt képez az április 30-i előadás, mely a Lapidáriumban lesz.

Részletes program:

2020. január 30. Csütörtök. (17:00)

A császári és királyi Haditengerészeti temető Polában

Előadó: dr. Pandula Attila (egyetemi docens, ELTE BTK, az MHGT elnöke)
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (titkár)
Helyszín: MNM, Pollack-terem

Az isztriai Pola (horvátul: Pula) San Policarpo városrészében, az egykori ún. Tengerész Negyedben levő K. u. K. Marienefriedhof a világ egyik legszebb és legkülönlegesebb temetője, amelyet 1862-ben szenteltek fel. Kezdetben tömegsírokba történt az itteni temetkezés, 1870-től azonban már egyéni sírokba helyezték örök nyugalomra az elhunytakat. Ide temették pl. a Szent István és a Viribus Unitis hősi halottjait, de itt hantolták el az I. világháború végén a különféle járványok áldozatait is. (A két világháború között az Olasz Királysághoz, a II. világháborút követően a kommunista Jugoszláviához tartozott e terület.)

Pola városa 1960-ban történelmi emlékhellyé nyilvánította a temetőt. 1990-ben az Österreichisches Schwarzes Kreuz és Pola városa szerződést kötött a temető fenntartásáról, amelynek sírjait a következő hét évben – nemzetközi összehasonlításban is – mintaszerűen helyreállították. Tekintettel a nagyszámú magyar vonatkozású síremlékre, a temetőt a magyar állami vezetők is többször felkeresték már, legutóbb 2019-ben Áder János köztársasági elnök.

2020. február 27. Csütörtök. (17:00)

Moszkva városcímere és a régi orosz ötvösjegyek

Előadó: dr. Ruzsa György (művészettörténész, professzor emeritus, ELTE)
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (elnök)
Helyszín: MNM, Pollack-terem

Moszkva városcímere és annak története igen ismert. Kevésbé ismertek azonban megjelenései a régi orosz ötvösjegyeken. Az előadás néhány nagy értékű moszkvai ötvösmunkát mutat be, és a hozzájuk kapcsolódó ötvösjegyeket elemezve azok szerkezetét és sajátos vonásait. Az előadó elemzi többek között Grigorij Mihajlovics Szbitnyev ezüst ikonborítóját, amelyet egy Szent Borbála-ikonhoz készített, továbbá a híres, moszkvai Ovcsinnyikov műhely egy kevéssé ismert ezüst ikonját.

Az előadást vetített képek kísérik, és utána lehetőség lesz néhány ezüstborításos moszkvai ikon ötvösjegyét is megvizsgálni nagyítóval, és kézbe vehető lesz néhány régi orosz pénzérme is, amelyeken a Sárkányölő Szent György látható.

FIGYELEM! A további előadások, a koronavírus-járvány folytán, elmaradnak:

2020. március 26. Csütörtök (17:00)

Egy elfelejtett reformkori színésznő nyomában: Halasy Józsefné, sz. Gärber Erzsébet, Horthy Miklós rejtélyes nagyanyja

Előadó: dr. Cseh Géza (ny. főlevéltáros, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok)
Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (titkár)
Helyszín: MNM, Pollack-terem

Horthy Miklós szárnysegédi szolgálatának végén, 1913. november 24-én elnyerte a császári-királyi kamarási címet. A gyors karriert ígérő udvari méltóságra már az 1880-as évek végétől pályázott, ám családfájának hiányosságai ebben akadályozták, ugyanis anyai nagyanyja nemesi származásáról semmilyen hiteles igazolást nem tudott beszerezni. Ferenc József Horthyt végül mégis kamarásává nevezte ki, mivel udvari szolgálatával rendkívül elégedett volt. A családfa hiányosságaira később a nácik felfigyeltek és a kormányzó keresztény származását is megkérdőjelezték.

Előadónknak, Cseh Géza ny. főlevéltárosnak a digitalizált bécsi katolikus anyakönyvek és színházi lapok, továbbá a magyarországi és az osztrák levéltárak iratainak felhasználásával nemrég sikerült a családi titok igazi okát, Horthy Miklós nagyanyjának alacsony sorból való származását és színésznői múltját feltárni. Az előadás a kutatási eredményeket kívánja ismertetni, amelyeket a Turul folyóirat 2019/4. számában publikált.

2020. április 30. Csütörtök. (17:00)

A hadigondozási irat mint családtörténeti forrás. Egy kihasználatlan forrástípus bemutatása az MNL Veszprém Megyei Levéltárában őrzött hadigondozási iratok alapján

Előadó: Karika Tímea (levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém)
Az ülést vezeti: Debreczeni-Droppán Béla (főtitkár)
Helyszín: MNM, Lapidárium

A hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva megjelölések – ha úgy vesszük – a háború tényéhez szorosan kötődő, azzal egyidős fogalmak, a hadviselő állam róluk való szervezett gondoskodása azonban Magyarországon csak a 20. században valósult meg. Az I. világháború során elszenvedett óriási emberveszteség, a rengeteg betegen, megrokkanva hazatért katona teljes vagy részleges munkaképtelensége családok tömegének megélhetését fenyegette – ez követelte ki a hadigondozás működőképes gépezetének megszervezését. A hadigondozási eljárás kérelemre indult meg, amelyhez csatolni kellett bizonyos, az igényjogosultságot alátámasztó okiratokat: anyakönyvi kivonatokat, keresztleveleket, községi bizonyítványokat, katonai iratokat, egészségügyi dokumentumokat, tanúvallomási jegyzőkönyveket, de ezek mellett esetenként tábori levelezőlapok, fényképek is kerültek a döntésre jogosultakhoz. Ez az irategyüttes bőséges, de ez idáig kihasználatlan forrása a családtörténeti kutatásoknak. Segítségével – szerencsés esetben – a levéltárakban fellelhető szokásos adatokon kívül megismerhetjük a háborús események áldozatává vált felmenőink személyleírását, háborús szolgálatának történetét, egészségi állapotát, családi és vagoni viszonyait, esetleg megérinthetjük ujjlenyomatát is.

Az előadó röviden bemutatja a magyarországi hadigondozási eljárás menetét és a hadigondozottak körét a két világháború tekintetében. Részletesebben lesz szó a hadigondozási eljárás során használt és keletkezett iratok fajtáiról, adattartalmáról, levéltári lelőhelyükről, valamint forrásként való felhasználásuk lehetőségeiről és feldolgozásukról.

2020. május 28. Csütörtök. (17:00)

Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai

Előadó: Szemerei János (evangélikus püspök, Győr)
Az ülést vezeti: Kovács Eleonóra (alelnök)
Helyszín: MNM, Pollack-terem

Ahogy a legtöbb családkutató, ő is gyanútlanul keveredett bele. Egy, szülőfaluját, Lajoskomáromot bemutató könyv tette kíváncsivá. Először csak azt szerette volna megtudni, hogy az ismerős nevű falualapítók közül kitől származik. A kutatás közben persze új és új kérdések vetődtek fel, amire sikerült könnyen választ találni, de volt olyan is, amire nem. Azt viszont megtapasztalta, hogy örömöt adott, amikor sikerült kideríteni egy rejtélyt vagy megérteni egy összefüggést. A legizgalmasabb tapasztalat az volt, hogy egyfajta időutazássá vált az egész. Az ősöknek nemcsak a neve vagy a foglalkozása rajzolódott ki a homályos múltból, hanem olyasmiket láthatott meg ezáltal, amit korábban soha. Mint amikor egy modern szondával ismeretlen, korábban soha nem látott helyekre pillanthat be az ember. Az érzelmi kötödés miatt, mintha az ősei szemeivel nézhetne körül a múltban…

Meglepetések is érthetik a múltban búvárkodót. Őt például teljesen váratlanul érte, mert semmit nem tudott arról, hogy az egyik felmenője pl. ugyanabban a kis faluban Gyúrón, ahol 32 éve a lelkészi szolgálatát kezdte, 180 évvel előtte az övéhez hasonló hivatásban állt kántortanítóként, és abban a temetőben pihen, ahol korábban elég sokszor temetett. Még nagyobb meglepetés volt számára az, hogy a győri püspöki hivatal márványtábláján olvasható püspökök névsorában egy 400 évvel ezelőtt élt hivatali elődjéről az derült ki, hogy 12. generációs ősapja…

2020. június 25. Csütörtök. (17:00)

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött, 1867–1918 között keletkezett kormányiratok, képviselőházi iratok családtörténeti vonatkozásai

Előadó: Klettner Csilla (főlevéltáros, MNL Országos Levéltára, Budapest)
Az ülést vezeti: Szirmay Gábor (alelnök)
Helyszín: MNM, Pollack-terem

Az előadás olyan – digitalizált formában egyelőre nem elérhető – levéltári iratanyagokra hívja fel a figyelmet, amelyek érdekes információkkal segíthetik a családok dualizmus-kori történetének megismerését. Ezek többek között: kitüntetések, nemességek adományozásánál keletkező ügyiratok a Királyi Könyvekhez kapcsolódóan, képviselőválasztási iratok névjegyzékei, állampolgársági, kivándorlási iratok, útlevélügyek.

Az áttekintés során fény derül arra, hogy mindezen iratok hogyan tárhatók fel, milyen segédletek állnak rendelkezésre, illetve milyen feldolgozó munkák folynak e témában.

Meghívó az MHGT 2019. II. félévi előadásaira

Közzétéve Szerző:

A programfüzet PDF formátumban letölthető ITT!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2019. II. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).

Részletes program:

2019. szeptember 26. Csütörtök. (17:00)

Királyok, főpapok, örökös ispánok – vörös viaszú pecsétek 1439 és 1457 között

Előadó: Novák Ádám (történész-muzeológus, Déri Múzeum, Debrecen)
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (elnök)

2019. október 31. Csütörtök. (17:00)

Rendjelek és kitüntetések a miniatűrök világában

Előadó: Marosi Eszter (művészettörténész-muzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest)
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (titkár)

2019. november 28. Csütörtök. (17:00)

A gróf Forgách-család somogyi ágának története és mai emlékezete

Előadó: Huszár Mihály (történész-muzeológus, Marcali Múzeum, Marcali)
Az ülést vezeti: Szirmay Gábor (alelnök)

2019. december 19. Csütörtök. (17:00)

A Magyar Nemzeti Levéltár címereslevél adatbázisának bővítése: eredmények és tapasztalatok

Előadó: Laczlavik György (főosztályvezető, MNL Országos Levéltár, Budapest)
Az ülést vezeti: Kovács Eleonóra (alelnök)