Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. január 19-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság 2021. december 2-i közgyűlésén megválasztott új elnökségének alakuló ülésére.
Az ülés helyszíne: a koronavírus-járványra való tekintettel az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2022. január 19. Szerda, délután 17 óra (17:00)
Az ülés napirendi pontjai:
Megemlékezés a közelmúltban elhunyt Tagtársainkról és szakemberekről
Változásbejegyzés A 2021. december 2-i tisztújító közgyűlés eredményének bírósági bejelentésével kapcsolatos folyamat állásának, teendőinek megbeszélése.
A 2021. tárgyévi NEA pályázat megvalósítása A legutóbbi közgyűlésen elhangzottak értelmében, az elnökség áttekinti a 2021. tárgyévi NEA támogatási összeg mielőbbi hasznosítása érdekében szükséges teendőket.
A Társaság idei rendezvényei Egyeztetés a 2022. évben tartandó egyes MHGT rendezvények ütemezéséről, szervezési teendőiről. Idén négy nagyobb rendezvény volna esedékes:
a múlt őszi funerológiai konferencia pótlása (javasolt időpontja: 2022. április 21-22. körül);
a múlt évben (is) elmaradt MHGT–MTCSE közös rendezvény (a járványhelyzettől függően március vagy május folyamán);
az Aranybulla kiadásának 800 évfordulójával kapcsolatos, egynapos ülésszak vagy előadóest (megtartandó az előadók számától függően önállóan, vagy a rendes közgyűléssel egybekötve);
az MHGT meg- és újjáalakulásának 140. és 40. évfordulójával kapcsolatos, idei és jövő évi rendezvények (őszi kezdettel).
Az MHGT kiadói tevékenysége Az MHGT cél szerinti folyóirat- és könyvkiadói tevékenységének újraindításával kapcsolatos, elvi jelentőségű eszmecsere; különös tekintettel a TURUL folyóirathoz fűződő kiadói (és mindennemű egyéb) jogok MHGT részére való visszaszerzésének célkitűzésére; a kiadható monográfiák, könyvsorozatok áttekintésével. Tervezet alkotása a kiadói tevékenység anyagi megalapozására, fenntartható megvalósítására.
Tagsági ügyek Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Felhívjuk Kedves Tagtársaink és az Érdeklődők figyelmét, hogy a folyó félév utolsó felolvasóülése, 2022. június 30-án, Csütörtökön, 16:30-kor kezdődik, a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában! (Vagyis fél órával korábban, mint a megszokott kezdési időpont!)
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2022. I. félévi előadásaira,
melyeket a Magyar Nemzeti MúzeumLapidáriumában tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).
FIGYELEM! Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az általa megtekinteni kívánt előadás valóban meg lesz-e tartva, és ha igen, milyen feltételek mellett látogatható!
Kérjük szépen előadásaink Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
Részletes program:
2022. január 27. Csütörtök (17:00)
A Máriássy család kegyúri temetkezései a márkusfalvi római katolikus templomban, különös tekintettel a heraldikai, társadalomtörténeti vonatkozásokra
Előadó: dr. Pandula Attila (elnök, MHGT) Az ülést vezeti:dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök)
FIGYELEM! Dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna alelnök asszony akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
A Felvidék egyik legrégebbi nemzetsége a márkus- és batizfalvi Máriássy nemzetség. Ennek alapítójaként (I.) Miklós az 1050-es években élt. A korabeli határvédelem egyik vezetője volt. Ő tekinthető a Szepes vármegyében fekvő Márkusfalva alapítójának. A család részletesebb története a 13. századtól ismert. Idővel különböző ágakra oszlott. A 15. századtól egyre jelentősebb tagjai emelkedtek ki, például (VI.) István. A márkusfalvi családi vár, a mellette emelt, kezdetben fa, majd reprezentatív kőtemplom, különböző kastélyok, udvarházak, stb. emlékjelei ennek a famíliának.
A kezdetben katolikus család egyes képviselői lutheránusok lettek. A 17–18. századi nemzeti függetlenségi harcok idején, illetve a 18–20. századi időszakban több jeles katonát is adtak a Hazának.
A család központja Márkusfalván alakult ki, és az itteni római katolikus templom a 15. századtól a 19. század legelejéig kiemelkedő temetkezési helyükként szolgált.
Több jeles családtag síremléke, illetve annak részlete is fennmaradt.
Például:
Máriássy István (†1516): Igen kiemelkedő, már a legkorábbi funerológiai szakirodalomban tárgyalt egészalakos tumbafedél, kiemelkedő heraldikai, vexillológiai, falerisztikai vonatkozásokkal.
nemes Máriássy Zsigmond (1564–1622): Heraldikai vonatkozású síremlék.
(márkusfalvi) Máriássy András (1558–1608): Heraldikus sírkő.
Máriássy Pál (†1644): Heraldikus sírkő.
Máriássy Ferenc (1597–1649): Heraldikus sírkő.
Az előadó részletesen elemzi a templom belső funerológiai és heraldikai emlékanyagát.
2022. február 24. Csütörtök (17:00)
20. századi pénzrendszereink ikonográfiája
Előadó: dr. Garami Erika (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára) Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (elnök)
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után minden utódállamnak új valutarendszert kellett bevezetnie a megszűnő közös pénzrendszer helyett. Magyarországon a koronarendszer utolsó évei alatt kellett a fémpénz-verést megszervezni, a középkori hagyományok alapján, valamint megteremteni az önálló papírpénz-kiadást, amelynek – az 1848–49-es rövid időszakot nem számítva – nem volt előzménye. A pengők megjelenése már a magyar jelleget hangsúlyozza. A forint pénzrendszer több mint 75 éve alatt többször változott mind a fém-, mind a papírpénzek külső megjelenése, a címerváltozásokon túl is.
2022. március 31. Csütörtök (17:00)
Levéltárak Szerbiában, Horvátországban és Boszniában
Előadó: dr. Ternovácz Bálint (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára) Az ülést vezeti:Kökényessy Szilárd (alelnök)
FIGYELEM! Kökényessy Szilárd alelnök úr akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
Az 1918-ban szerveződő délszláv állam – Szerb-Horvát-Szlovén, majd Jugoszláv Királyság, 1945 után pedig a titói Jugoszlávia – rendkívül sokszínű, különböző nyelvű, igazgatás-, kultúr- és művelődés-, vallás- és politikatörténettel rendelkező területekről származó levéltári iratanyagot örökölt meg.
Az előadás első részében bemutatásra kerülnek a délszláv levéltár-történet fontosabb momentumai 1918-tól napjainkig, kiemelve az egykori osztrák-magyar vonatkozású levéltári anyag helyzetét, majd a prezentáció második részében az előadó a magyar kutatók számára fontosabb horvát, szerb és boszniai levéltárak nyújtotta kutatási lehetőségeket ismerteti a hallgatósággal.
2022. április 28. Csütörtök (17:00)
Oroszországi levéltárak online felületei – kutatási lehetőségek, kiindulópontok
Előadó: Ogoljuk Andrej (magánkutató, hadisír-gondozó; MHGT, Bp.) Az ülést vezeti: Gyenes László (titkár)
Az oroszországi kutatási lehetőségek kevesek számára ismertek, pedig Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az ottani dokumentumok iránt. Legtöbbször a világháborúkban orosz-szovjet területen harcoló, elhunyt vagy eltűnt családtagok felkutatása a cél, amihez jó kiindulópontot jelentenek az elmúlt években digitalizált és online publikált levéltári állományok. Az előadó ezeket a lehetőségeket veszi sorra, segítséget nyújtva a kutatás elkezdéséhez, az otthonról is hozzáférhető felületek kezeléséhez.
FIGYELEM! Programváltozás! Dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna alelnök asszony előadása (az előadó akadályoztatása folytán) elmarad; helyette jelen előadást vettük fel félévi programunkba. (Az eredetileg tervezett előadás leírása alább megtalálható.)
A dualista Magyarországon, ha valaki külföldi kitüntetést kapott, ahhoz, hogy viselhesse a kitüntetést, engedélyért kellett folyamodnia. A hivatalos procedúra részét képezte az úgynevezett elfogadási- és viselési engedélyek hivatalos napilapokban (pl. Budapesti Közlöny, Pesti Hírlap) való publikálása, így ezek a lapok kiváló források a kor kitüntetés-viszonyainak vizsgálatához.
E lapokban kifejezetten gyakran szerepelnek különböző oszmán kitüntetések. Az Oszmán Birodalom, lovagrendi hagyományokat nélkülöző, muszlim országként, csak a 19. század elején alakította ki nyugati mintájú kitüntetési rendszerét, elsősorban a diplomáciai kapcsolatépítés céljából. A rendszer folyamatos változásokon esett át és e változások a magyar adományozások esetében is megfigyelhetők.
Mivel az oszmán kitüntetések a korban kifejezetten könnyen megszerezhetőnek számítottak a nyugatiak szemében, így például a magyar sajtó is sokat élcelődött a „két kézzel szórt” kitüntetéseken. Az előadás célja az oszmán kitüntetési rendszer fejlődésének bemutatása, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra és a magyar kitüntetettekre.
2022. június 30. Csütörtök (17:00) (16:30)
FIGYELEM! Az ülés, a megszokottól eltérően, 16:30-kor kezdődik!
Az ülést vezeti:dr. Török Róbert (titkár)
FIGYELEM! Dr. Török Róbert titkár úr akadályoztatása folytán, az ülést Gyenes László titkár úr vezeti.
Zászlók a XX-XXI. századból: változások, történetek
Előadó: Balogh László (zászlógyűjtő, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
Az előadó betekintést nyújt a Zászlómúzeum fennállásának 25 éves történetébe, gyűjtőmunkájának 38 éve alatt tapasztalt érdekességeket, rövid történeteket mutat be.
Az orosz polgárháború (1917–1923) zászlói
Előadó: Bakó Bálint (muzeológus, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
A több, mint öt éven át dúló és a világ politikai térképét örökre átformáló oroszországi polgárháborúról a „fehérek” és a „vörösök” konfliktusa jut eszünkbe, melyből végül utóbbiak kerültek ki győztesen. A száz éve, 1917 és 1923 között zajló „dráma” cselekménye azonban sokkal összetettebb. Szereplőinek száma is jelentékeny, nem szűkíthetjük le két, egymással szemben álló, különböző ideológiát valló csoportra. Az előadó archív fotókkal és rekonstrukciókkal illusztrálva mutatja be a tengernyi frakció – köztük a kozákok, a feketék, a zöldek, a szabadcsapatok, az intervenciós erők és a megannyi nemzetiség – seregeinek zászlóit. „Változatos formáik, színeik, mondanivalójuk, reményeim szerint Önöket is annyira ámulatba ejti, mint engem egykor.”
FIGYELEM!
Az alábbi, 2022. május 26-ára tervezett előadás, az előadó akadályoztatása folytán, jelen félévben nem lesz megtartva. Helyette Péri Ákos Ájbek: Oszmán rendjelek a dualista Magyarországon c. előadására kerül sor (leírását lásd fentebb)!
Ráskay Lea nemzetsége a XVI. században
Előadó: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök, MHGT) Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár)
A Guth-Keled nemzetségből származó ráskai Ráskay család tagja, Ráskai Demeter, már a XIII. század elején országos méltóságot viselt, királynéi pohárnokmester, majd fia bán volt.
A leszármazottak közül többen is fontos pozíciókat töltöttek be a XIV–XV. században, míg a XVI. század második felére kissé „megaprósodott” a nemzetség. A család tagja volt a Nyulak szigetén élt, művelt és neves domonkos apáca, Ráskay Lea is. Ráskay I. Gáspár még II. Lajos király főkamarása, tárnokmestere és temesi ispánja volt, és nőrokonai útján rokonságban állt a gersei Pethőkkel, a Bebekekkel, a Pálóczyakkal.
Ám a Mohács után történt elitváltás a családot sem kerülte el. Az országos nagyméltóságok sorából kiestek, és nő- és férfi házastársaik ezután inkább csak a megyei középnemesség köréből kerültek ki; pl. a Horváth-Muranics, buthkai Viczmándy, nagymihályi Eödönffy, rozsályi Kún, sóvári Soós stb. családokból. A XVI. század végi státusukat Ráskay Katának, előbb Horváth-Muranics Ferenc, majd az akkor felemelkedő Barkóczy családból származó László özvegyének 1601. évi végrendelete alapján mutatja be az előadó.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2021. december 2-án
rendkívüli, tisztújító közgyűlést
tartott.
A közgyűlés előkészítésével kapcsolatos dokumentumok (meghívó, beszámolók), valamint az ezek közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
A közgyűlés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló a közgyűlésen történtekről:
A közgyűlés (KGY), a kiírt 16:30-as kezdő-időpontban, a megjelentek számára való tekintettel, határozatképtelen volt, ezért ismételten összehívták 17:00-ra.
A megismételt közgyűlés már határozatképes volt.
A megismételt közgyűlés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek az MHGT közelmúltban elhunyt tagjairól (Szirmay Gábor alelnök, Csákváry Ferenc rendes tag).
A közgyűlés hozzájárult, hogy egy friss tagjelölt (aki a KGY előtt adta le belépési nyilatkozatát) a közgyűlésen, mint vendég, jelen lehessen.
A hivatalos napirend előtt felszólalt Balogh László, a Zászlómúzeum (Balogh Gyűjtemény) volt igazgatója, aki köszönetét fejezte ki a Társaságnak, különösen pedig dr. Török Róbert titkárnak, és dr. Pandula Attila elnöknek, a gyűjtemény megmentéséhez nyújtott segítségükért. Ennek is köszönhetően, a páratlan gyűjtemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba került, tehát állami tulajdonba.
Ezután a KGY megválasztotta a jegyzőkönyv-vezetőt, -hitelesítőket, valamint a levezető elnököt, aki átvette az elnökletet.
A levezető elnök ismertette a napirendet, melyet a KGY (kiegészítés nélkül) elfogadott.
Ezután az elnök (szóban előadott) beszámolója következett, az elmúlt négy, valamint a folyó év eseményeiről. Az elnök álláspontja szerint a Társaságot a COVID-járvány komoly megpróbáltatások elé állította, de bizakodó a jövőt illetően. Az elnök beszámolóját a KGY elfogadta.
A követező napirendi pontban a pénztárnok tartott (ugyancsak szóbeli) beszámolót:
Jelezte, hogy az elmúlt időszak testületi ülési jegyzőkönyveinek kiküldése elmaradt; ezt igyekezni fog a leköszönő elnökség mielőbb pótolni. A késedelemért elnézést kért.
A múltbeli testületi ülések jegyzőkönyveinek anonimizálása (weboldalra való feltöltésének előkészítése) nagyrészt megtörtént, így ezeket is hamarosan a weboldalon közzé teszik.
Javasolja, hogy ezentúl minden testületi ülésről, addig is, amíg a jegyzőkönyv elkészül, a (jelenlegihez hasonló) rövid összefoglaló kerüljön fel, az esemény után pár nappal, a honlapra, hogy a Tagok azonnal tájékozódhassanak arról, milyen jelentősebb fejleményeket hozott az adott ülés.
Ezután a pénztárnok ismertette a Társaság anyagi helyzetét, valamint a 2021. és 2022. tárgyévi NEA pályázatok állását, teendőit. Jelezte, hogy a 2021. évi költségvetés végrehajtása megakadt, részben a székhely-ügy elintézetlensége miatt. Így a költségvetést bizonyos mértékben módosítva, részben a 2022. évre átcsúsztatva lehet végrehajtani. Ezzel kapcsolatban, később küldendő írásos jelentésében, be fog számolni.
Az MHGT.HU domainnevet a Társaság visszaszerezte. A Webes Munkacsoport tagjai továbbra is készítettek az újabb előadásokról videókat – a pénztárnok megköszönte a Társaság nevében is munkájukat.
Jövőre a Társaság elnöki és pénztárnoki iratanyagát lajstromozni, a könyvtárat pedig leltározni kell.
A Társaságról szóló ismertető füzetet is el kell készíteni, de sajnos az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés, a felkért intézmények leterheltsége folytán, megakadt. Ezen is folytatni kívánja a munkát.
A Társaság a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társasággal (SGHS), együttműködést kezdeményez. A MACSE-vel való kapcsolattartásra Hunyady László Tagtársunkat kérte fel az elnökség, aki vállalta a feladatot.
A pénztárnok megköszönte a Társaság tagjainak megtisztelő bizalmukat, és a Társaság érdekében való együttműködésüket.
A pénztárnok beszámolóját a KGY elfogadta.
Ezután a Jelölőbizottság egyik tagja ismertette a tisztújításra beérkezett jelölések közül azokat, akik a jelölést elfogadták. A jelöléseket a KGY tudomásul vette.
Újabb jelölés a helyszínen nem történt, viszont három jelölt személy (két alelnök-jelölt és egy titkár-jelölt) bejelentette visszalépését.
Ezután a KGY megválasztotta a mandátumvizsgáló és egyúttal szavazatszámláló bizottságot. A bizottság elvégezte a mandátumvizsgálatot, majd hitelesítette és kiosztotta a (visszalépéseknek megfelelően módosított) szavazólapokat. A szavazás során többen meghatalmazottként is szavaztak. A mandátumvizsgálatnál 16 meghatalmazást regisztráltak, mely összesen öt fő (meghatalmazott) nevére szólt. A személyesen jelenlévő szavazóképes tagok létszáma 22 fő volt. A szavazás előtt a szavazólapok kialakítását és használatát ismertették a jelenlévőkkel.
Ezután végbement a tisztújításról való titkos szavazás. A szavazólapokat hivatalosan (pecséttel) lezárt urnában gyűjtötték össze. Az elrontott szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság megsemmisítette, és helyettük újat adott. (Erre két szavazólap esetében volt szükség.)
Az összes szavazat leadása után, a szavazatszámláló bizottság felbontotta a szavazatgyűjtő dobozt, és meggyőződött arról, hogy csak annyi szavazólap található benne, amennyit kiadtak; majd összesítették a szavazatokat.
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben állapította meg a szavazás lefolyását, és annak eredményét. A szavazás eredményét ezután a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette a jelenlévőkkel, akik köszöntötték az új tisztségviselőket.
A Társaság új tisztségviselői (a 2022.I.1. – 2025.XII.31. közötti periódusra), a következők:
Elnök: dr. Pandula Attila.
Alelnök: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna és Kökényessy Szilárd.
Főtitkár: Ogoljuk-Berzsenyi Anett.
Titkár: Gyenes László és dr. Török Róbert.
Pénztárnok: Benke Tamás.
A Felügyelőbizottság tagjai: Kiss-Kökényessy Zsófia, dr. Szeidlné dr. Németh Mariann és Tasnádi Zsolt.
Mivel egyéb megvitatandó ügy nem merült fel, a Társaság újraválasztott elnöke, dr. Pandula Attila megköszönte a bizalmat, és jelezte, hogy az elnökség alakuló ülése 2022. január legelején esedékes. Ezután a jelenlévőknek Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánt.
A levezető elnök ezután a közgyűlést berekesztette.
A KGY lezárulta után, az új elnökségi tagok írásbeli tisztség-elfogadó nyilatkozataikat elkészítették és hitelesítették.
Főtisztelendő Szemerei János evangélikus püspök úr 2021. november 25-én, Csütörtökön tartott előadást, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szervezésében,
Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai
címmel. Az alábbiakban közöljük Szücs János úr, az MHGT rendes tagja rövidebb, valamint Benke Tamás MHGT pénztárnok hosszabb beszámolóját, az előadásról.
Az utóbbi közlésére azért van szükség, mivel a felolvasóülésen készült videofelvétel (videofájl), sajnálatos módon, a felvétel-készítés során bekövetkezett műszaki hiba miatt, megsemmisült. Ezt a felvételt hivatottak némiképp pótolni az alább következő írásbeli beszámolók.
Szücs János beszámolója
Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai – Ezzel a címmel tartott előadást, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szervezésében, főtisztelendő Szemerei János úr, a Nyugat (Dunántúli) Egyházkerület evangélikus püspöke, a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében, 2021. november 25-én.
Dr. Pandula Attila, az MHGT elnöke, bemutatta és köszöntötte az előadót, aki családtörténeti kutatása alapján ismertette, saját családja, a Szemerei család történetét.
Előadását azzal indította, hogy egy könyvben, amely Lajoskomárom történetéről szól, és amelyet Kovács Eleonóra főlevéltáros jegyzett, megtalálta saját ősei neveit és a település életében betöltött szerepüket. [Az említett kiadvány: Kovács Eleonóra – Kollega Tarsoly István: Evangélikusok Lajoskomáromban. (Tarsoly Kiadó, Bp., 2012.)]
Lajoskomárom, a szülőfalu, ahonnan a család származik, viszonylag fiatal község. 1802-ben alapította herceg Batthyány Lajos, aki Lajoskomárom házhelyeit, utcáit, a főúri (hercegi) rangját jelképező, H betű alakjában jelölte ki.
A község lakóinak összetétele, vallás szerint, nagyobbrészt evangélikus, kevesebb a katolikus és református lakos. Mindhárom gyülekezetnek temploma is van.
A Szemerei család története, egy cseppben az ország története is. Megtalálható itt a mesterember, a tanító, a lelkész, a kétkezi földműves és még sokféle foglalkozás. Nemzetiségre nézve: magyar, szlovák, német. Társadalmi helyzetre nézve is vegyes a paletta, megtalálható a nemesi származástól, a jobbágyig, a katonától a polgárig minden variáció.
Példaként megemlítette múlt évben elhunyt rokonát, a Magyar Királyi Honvéd Légierő legendás 101. „Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő ezred utolsó, harcban is bevetett pilótáját, Frankó Endre főhadnagyot. A Szemerei család adott egy minisztert is a Hazának.
Földrajzilag a német betelepülök „Heideboden” vidékéről, a Bodeni-tó környékéről érkeztek Lébény (ma Győr-Sopron-Moson megye) településre, ahonnan az 1650-es években, az ellenreformáció következményeként, többek között Szend, Pusztavám, Oroszlány községekbe, majd Lajoskomáromba vándoroltak. A szlovák nemzetiségű ősök a Felvidékről érkeztek, ahonnan az Alföldre, Békés megye egyes helységeibe költöztek át, az ottani birtokosok telepítései eredményeképpen.
A rendkívül adatgazdag előadásba az előadó egyéni érzéseit is beleszőtte, végeredményben megállapítva, hogy számára „minden egyes adat megtalálása nagy örömet, egyben kihívást is jelentett.” Kutatói érdeklődése folyton serkentette, hogy még ennek is – annak is nézzen utána. Csak a munkához rendelkezésre álló idő okoz neki problémát, de azzal biztatja maját, hogy ha majd nyugdíjas lesz, sok mindent kikutathat!
Az előadást követően dr. Pandula Attila elnök úr megköszönte a felettébb érdekes, genealógiai szempontból jelentős kutatást, melyet „lelkészek között ritka” jelenségnek nevezett. Javasolta, hogy a munka nyomtatásban is megjelenjen. Kiemelte, hogy az előadás nagyon emberi volt, érződött, hogy az előadó szívvel-lélekkel, örömmel kutatja családja történetét.
Több további hozzászóló is méltatta a rendkívül izgalmas, tanulságos kutatás bemutatását.
Benke Tamás beszámolója
2021. november 25-én 17 órai kezdettel, az MHGT felolvasóülésén került sor főtisztelendő Szemerei János úr, győri evangélikus püspök előadására, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében. Az előadás címe: Egy Fejér megyei evangélikus család évszázadai.
Az előadás során Szemerei püspök úr saját családjának, felmenőinek történetére vonatkozó kutatásait ismertette. Megemlítette, hogy saját családtörténeti érdeklődése mellett, Kovács Eleonóra MHGT alelnök asszonytól is biztatást és segítséget kapott a kutatáshoz, többek között olyan szakirodalmat, melyet kutatása megkezdéséhez jól tudott hasznosítani.
Az előadó közvetlen felmenői Lajoskomáromban éltek, mely Fejér megye déli részében, mintegy „evangélikus szigetet” képez a református és római katolikus falvak „tengerében”. A települést a hg. Batthyány-család telepítette újjá, s a község utcái a „H” betűt formálják ki, mely utalás a birtokos család hercegi titulusára. A Szemerei család, előadó szerint, régi evangélikus család, melynek gyökerei a honfoglalásig vezethetők vissza, azonban előadásában főként az újkori felmenőire koncentrált. Ezen ősök szlovák, német és magyar nemzetiségűek voltak. Mint megjegyezte, az evangélikus egyház Magyarországon a „leginkább nemzetiségi” (soknemzetiségű) felekezet. Őseinek vándorlási útvonalait térképen mutatta be, majd rátért a részletes leszármazásra.
Közvetlenül Lajoskomárom megtelepülése után, az 1813. évi Urbáriumban már szerepelnek a Szemerei család tagjai, akik tehát a falualapító generációhoz tartoztak.
Az alapító, hg. Batthyány-Strattman Lajos (nádor) fia volt Batthyány Fülöp, akiről a községi szőlőhegyet (Fülöphegy) elnevezték. E hegyen volt szőlője, az 1810. évi hegykönyv tanúsága szerint, az „öreg” Szemerei Mihálynak.
Egyedülálló forrása a település történetének az evangélikus templom építéséről szóló ún. Aranykönyv, mely magában foglalja a templom építéséhez hozzájáruló lakosok nevét. Ezt a könyvet, melyhez hasonlóval, más egyházközségek esetében, nem találkozott, Hrabovszky György templomépítő lelkész vezette. Forráskiadvány is készülhet róla a közeljövőben.
Előadó szépapjának testvére, a fent említett Szemerei Mihály, mint az építkezés lelkes támogatója fordul elő ebben a forrásban. Az ő közvetlen leszármazottai között jeles egyházi és értelmiségi személyt találunk, 18 evangélikus lelkészt, lelkészfeleségeket, igazságügyi minisztert, tanítókat stb.
A Szemerei-felmenők meghatározása érdekében, előadó kutatta a letelepült népesség kibocsátó-településeit. Megállapítható volt, hogy a telepesek jelentős része a Komárom vármegyei Szák (ma: Szákszend) községből érkezett, többek között az ő (Szemerei) ősei is. A telepes ősök egy ideig még visszajártak Szákra, oda temették őket.
A Tolna vármegyei Nagyszokolyból ugyancsak érkeztek telepesek; a Somogy vármegyei Bábonymegyerből is, ahol Szemerei Mihály élt.
A kutatás során kiderült, hogy egyszerre több Szemerei családtag érkezett telepesként Lajoskomáromba. Az előadó őse, Szemerei Pál, legfiatalabb fiú lehetett, és így még nem volt nagykorú a megszálláskor; a templom-Aranykönyvben is csak később szerepel hozzájárulóként, mint testvérei.
Mivel Lajoskomárom (a faluhoz hasonlóan) háromnyelvű gyülekezet volt, tagjai a környező, megfelelő nemzetiségű falvakból házasodtak. Így Szemerei Pál magyar nemzetiségű leányt, Várady Esztert vette nőül. Az előadó sokáig kereste Várady Eszter keresztelési bejegyzését. Halotti anyakönyvi bejegyzése szerint Gyúrón született volna, vagyis pontosan az előadó egyik korábbi lelkészi állomáshelyén.
Az ottani keresztelési anyakönyvi bejegyzés azonban hiányzott, s végül a pusztavámi protokollumban (az egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyvében) talált rá a Tordason lakozó Várady András tanító nevére, akiről feltételezte, hogy esetleg valami köze lehet Várady Eszterhez. Ez később beigazolódott (az apja volt). Várady András korábban Öskün volt tanító, ott születtek gyermekei, többek között Várady Eszter is. Várady András ezután Gyönkön, majd Gyúrón szolgált; utóbbi helyen preorans tanító volt; és itt is halt meg. Előadó megilletődéssel ébredt rá, hogy abban a gyúrói temetőben, ahol ő is, mint helybeli lelkész, sokat temetett, nyugszik egyik ősapja, Várady András.
Várady Eszter és Szemerei Pál Várpalotán házasodtak össze.
A fiuk, ugyancsak Szemerei Pál, Tolnanémetiből nősült, immár a „nemzetiségi elvet” figyelmen kívül hagyva, német családból való leányt vett el. 13 gyermekük közül három érte meg a felnőttkort.
A közvetlen felmenők megismerése után, a kutatás következő fontos kérdése az volt, hogy vajon honnan kerültek a Szemereiek Lajoskomáromba? Előadó Nagyapjától azt a családi hagyományt hallotta, hogy a Szemereiek Répceszemeréről valók, és hogy sok ilyen nevű ember él ott, tehát ők is onnan származhatnak.
Ebből kiindulva, előadó megpróbálta az áttelepülés időszakában Répceszemerén élt Szemerei családtagokat egyeztetni a Lajoskomáromba költözőkkel, de ez nem sikerült, tehát világos, hogy nem (közvetlenül) Répceszemeréről került a Szemerei család Lajoskomáromba.
A répceszemerei Szemerei-családdal való esetleges rokonság feltárása azonban továbbra is motiválta a kutatót, mivel – mint az Szluha Márton Vas vármegye nemes családjaival foglalkozó könyvéből is kiderül – ez egy 1450-es évekig visszavezethető, régi nemes család, melynek tagjai a XVI. században Nádasdy Tamás szolgálatában álltak.
Nádasdy Tamás a hazai reformáció támogatói közé tartozott, így hatására szervitorai, a Szemereiek, meglehetősen korán protestánssá (később evangélikussá) válhattak. Amikor Nádasdy Ferenc visszatért a katolikus vallásra, elvárta, hogy birtokainak lakossága is ugyanezt tegye, ami igen komolyan megapasztotta a dunántúli evangélikusságot, mivel 43 ezer embernek kellett ekkor áttérnie. Ez azonban a birtokos nemes Szemereieket nem érintette, akik továbbra is az evangélikus valláson maradtak, Szemere és Iván evangélikus egyházközségek patrónusai voltak. A répceszemerei Szemerei-család Sopron vármegye jelentősebb nemesi családjai közé sorolható, legalábbis erről tanúskodik a soproni levéltár egyik ólomüveg ablaka, melyen a Szemerey-címer látható.
E család jelentős tagja volt Szemerei György, akinek neje Zvonarics Ilona volt, Zvonarics Mihály evangélikus szuperintendens és író leánya. Házasságukból sok fontos evangélikus egyházfi származott.
Előadó szerint ez a répceszemerei Szemerei György a később Komárom vármegyében (Szenden; vagyis a mai Szákszenden) megtelepedett Szemereiek őse, így neki magának is. Szemerei György fia, Pál Kömlődön élt, és a Pázmándy-családba házasodott. Györgynek azonban volt több fia is, akik közül az egyik alapíthatta azt a „homályban maradt” ágat, mely előadó őseit is magában foglalja. Így Szemerei Ádám 1719-ben a komáromi római katolikus anyakönyvben előfordul; négy gyermekét hamar árván hagyta.
1752-ben egy szendi lakos, evangélikus vallású Szemerei családtag, Szemerei István, a kocsi (rk.) templomban kötött házasságot, és ő nemességét is igazolta. Feltehetőleg az ő rokona lehetett az a Szenden lakó, szegény sorsú Szemerei István, aki kilakoltatása ellen írt folyamodványt, szegénységére hivatkozva. Viselt dolgai folytán feltehetőleg elszigetelődött családjától. Ő lehetett előadó ősapja, aki korhely életmódja folytán anyagilag nehéz körülmények között élt, és így a nemesi előjogok gyakorlatából is kieshetett, érdekeit kevésbé tudta rokonaival szemben érvényesíteni. Ez a Szemerei István 1800-ban halhatott meg. Utódai, valószínűleg apjuk emléke elől is „menekülve”, kezdtek új életet a XIX. század elején telepített Lajoskomáromban.
Előadó kiemelte, hogy a „Harangszó” című egyházi lap említi egyik, Lajoskomáromban született rokonát, „répceszemerei Szemerei Terézia” alakban; ami – előadó nézete szerint – arra utal, hogy a család azonos lehet a répceszemerei nemes Szemerei családdal; alátámasztva a Nagyapjától hallott családi hagyományt.
A fiági felmenők után, a nőágiakra tért át. Német felmenői között sok rokonházasság fordult elő, ami az akkori földgyarapító paraszti házassági stratégiákból követezett, s jellemző volt a német falvakra. Ha több fiú megérte a felnőttkort, egy örökölhette csak a földeket, a másodikat-harmadikat „a hazának” (katonának) ill. „az egyháznak” (papnak) adták.
Anyai ági rokonságához tartozik Hofbauer/Hódy József, Lajoskomárom díszpolgára.
A Heidlbauer-ősök a Fertő-tó partján éltek, és Bajorországból, a Bodeni-tó partjáról érkezhettek. Onnan hozták magukkal evangélikus vallásukat is, így a Fertő-parti községben, ahol éltek, eleve evangélikus templomot építettek, melyet emiatt az ellenreformáció során sem vettek el tőlük (ellentétben a korábban katolikusoktól elfoglalt templomokkal).
Békés megyei, Frankó családnevű felmenőinek teljes vándorlási útvonalát is sikerült rekonstruálnia és bemutatnia, akik a Felvidékről, mesteremberként vándoroltak az Alföldre. Ratkó, Zólyom, Szalatna, Korpona, Nagylám, Középpalojta, Domony, Cinkota és Nagylak után Tótkomlóson telepedtek meg.
Lovászik nevű esztergomi őseit, és egyik Budapesten élt dédanyját is említette az előadó. Lovászik István nevű ükapja készítette az Esztergomi Bazilika famunkáit. A Lovászik család a Somogy vármegyei Szőlősgyörökről származik.
A pesti dédanya ősei Irsán (ma: Albertirsa), a „Három Rózsa” nevű ismert csárdát tartották, s onnan jöttek fel Pestre. Anyja testvérei pilóták voltak, így Frankó Endre, az utolsó Puma-pilóta is, aki néhány évvel ezelőtt, egy légiparádén még repült, mielőtt 2020-ban, 98 éves korában elhunyt.
A személyes kötődéseket megvilágító, a kutatás folyamatát rekonstruáló előadás befejeződése után, dr. Pandula Attila MHGT elnök méltatta az érdekes és élvezetes stílusban előadott, adatgazdag előadást. Reményét fejezte ki, hogy a kutatást írásos formában is publikálni fogja az előadó. Ezután Elnök úr felkérte a jelenlévőket, hogy tegyék fel az előadónak esetleges kérdéseiket, ill. mondják el hozzászólásaikat.
J. Zs. hozzászólásában megjegyezte, hogy a közkeletű „akié a föld, az a vallás” szólásmondással ellentétben, nem okvetlenül volt a földesúr áttérése hatással jobbágyainak vallásgyakorlatára, pl. a nevezett Nádasdy Ferenc ellenreformációs tevékenysége is egyéni hitbuzgalmának köszönhető, nem volt szükségszerű, hogy birtokainak lakossága is „egy emberként” áttérjen.
Sz. J., Bokod helytörténetének kutatója, az előadás Bokoddal kapcsolatos részleteit emelte ki, megköszönve az érdekes előadást.
M. E. hozzászólásában érdeklődött, hogy a lajoskomáromihoz hasonló, templomépítési Aranykönyvet másutt is szokás volt-e készíteni, amire az előadó, tapasztalatai alapján, tagadólag felelt, tehát az Aranykönyv megléte Lajoskomáromban helyi sajátosság.
Benke Tamás MHGT pénztárnok két kérdéssel fordult az előadóhoz. Egyfelől, kérdezte, hogy az általa (emlékei szerint) I. Miksa magyar király által címereslevéllel kitüntetett Lovászik családdal azonos-e az előadásban szereplő, esztergomi Lovászik család. [Mint utóbb kiderült, a kérdező tévesen emlékezett, mivel a Lovászik család címeresleveléről információval nem rendelkezik; hanem az 1754–1755. évi országos nemesi összeírás iratanyagában található említés a Toronyossy/Torony(a)i alias Lovaszik családról, melyből Nyitra vármegyében Lovaszik János Mocsonokon, Lovaszik Márton pedig Érsekújváron élt, és Pozsony vármegyei (Gány, Sassin, Jablonca helységekben élő) nemes rokonaik tanúvallomásai, valamint egyéb okmányok alapján próbálták nemesi jogállásukat igazolni. Az erre vonatkozó iratok megtalálhatók az MNL OL – C 30 (Helytartótanács, Acta Nobilium) – Nyitra vármegye – Fasc. 3. jelzet alatt.] Az előadó jelezte, hogy az előadásban előforduló Lovászik család nem rendelkezett nemesi címmel.
A másik kérdés arra vonatkozott, hogy mivel Komárom vármegyében létezik Komáromszemere nevű település, nem merült-e fel a kutatás során, hogy a család esetleg innen kerülhetett Lajoskomáromba? Az előadó jelezte, hogy sok helyen vannak a történelmi Magyarországon Szemere nevű helységek, többek között Komárom, Győr és Sopron vármegyében, majd – szakértők véleményére utalva – megállapította, hogy az itt élt, birtokolt (nemes) Szemerei családok között vérséges kapcsolat áll fenn.
(Mint kiderült, az eladó tervezi családtörténeti monográfia megjelentetését is, melyből a pénztárnok nagy tisztelettel igényelt egy példányt, az MHGT szakkönyvtára részére.)
Sajnálattal tudatjuk T. Tagtársainkkal és az Érdeklődőkkel, hogy (2021. november 17-ére tervezett)
funerológiai konferenciánkat, a COVID járvány alakulása miatt, kénytelenek vagyunk 2022. évre halasztani!
Szívből reméljük, hogy jövő tavasszal a konferenciát, változatlan programmal, meg tudjuk tartani!
Az elnökség a folyó félévben még hátralévő két felolvasóülést (november 25., december 16.), valamint a tisztújító közgyűlést (december 2.), megtartandónak ítéli; feltéve, hogy nem születik ezzel ellentétes hatósági intézkedés.
Tisztelt Tagtársaink megértését előre is megköszönve, jó egészséget kívánva, üdvözlettel:
az MHGT elnöksége nevében Benke Tamás (pénztárnok)
(Kelt: Budapest, 2021. november 12.)
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a konferencia programja a következő lett volna:
09:00–09:30 Regisztráció
09:30–09:50 Megnyitó Beszédet mond Móczár Gábor (Nemzeti Örökség Intézete)
09:50–11:05 I. SZEKCIÓ: A funerológiáról általában
Szekcióvezető: Dr. Körmendi Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
09:50–10:10 „Látod-é az Halált a falra felírva, Mely rettenetül kaszáját hordozza?” – Megjegyzések a Haláltánc és a Halál diadala témákhoz egy selmecbányai késő középkori sírkő kapcsán Nagy Györgyi (Iparművészeti Múzeum)
10:10–10:30 Ahonnan a nemzet nagy halottait temették – Nemzeti ravatalozó helyek a XIX–XX. században Debreczeni-Droppán Béla (MHGT főtitkár, Magyar Nemzeti Múzeum)
10:30–10:50 Funerológiai források és azok gyakorlati felhasználása a kereskedelemtörténeti kutatásban Dr. Török Róbert (MHGT titkár, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
10:50–11:05 Vita
11:05–11:20 Szünet
11:20–12:15 II. SZEKCIÓ: A Nagy Háború halottai
Szekcióvezető: Dr. Töll László (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
11:20–11:40 Az Első Világháború századik évfordulóján a Nemzeti Sírkertben emelt központi emlékmű Zsigmond Attila (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság)
11:40–12:00 Első világháborús katonasírok Veszprémben Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum)
12:00–12:15 Vita
12:15–13:15 Ebédszünet
13:15–15:55 III. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés
Szekcióvezető: Dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem)
13:15–13:35 Thurzó (III.) Szaniszló mortuáriuma a lőcsei idősebb Szent Jakab Templomban (1625.) Dr. Pandula Attila (MHGT elnök, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
13:35–13:55 A Pálffy család malaczkai temetkezései Gyenes László (MHGT)
13:55–14:15 Nemesi mauzóleum-építészet Somogy vármegyében a 19. század második felében Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT titkár, Budapest Főváros Levéltára)
14:15–14:30 Vita
14:30–14:40 Szünet
14:40–15:00 Kassai polgárok temetkezési szokásai a XVI–XVII. században Dr. Jánokiné Dr. Újváry Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
15:00–15:20 „Hol sírjaink domborulnak” – a Magyar Országos Levéltár főigazgatóinak nyughelyei Reisz T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár)
15:20–15:40 Csernoch János, a nagy esztergomi érsek halálának körülményei és temetési szertartása 1927-ben Dr. Beke Margit (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága)
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2021. október 19-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: a koronavírus-járványra való tekintettel az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2021. október 19. Kedd, délután 17 óra (17:00)
Az ülés napirendi pontjai:
A tisztújítási folyamat állása Az ülésen az elnökség áttekinti a tisztújítási folyamat állását (lehetőség szerint a Jelölőbizottság tagjainak bevonásával).
A 2022. tárgyévi NEA pályázat előkészítése A Társaság 2022. évi NEA működési pályázaton való részvételének előkészítése. (A pályázat benyújtandó 2021. november 3-áig.)
A 2021. tárgyévi NEA pályázat megvalósítása A folyó évre megnyert pályázati összeg felhasználásának (konkrét beszerzéseknek) a megvitatása.
Székhely Elnök úr tájékoztatja az elnökséget az ELTE BTK épületében létesítendő új székhellyel kapcsolatos tárgyalási folyamat állásáról. Az elnökség megteszi a szükséges intézkedéseket az új székhelyre vonatkozó szerződés mielőbbi megkötése érdekében.
Funerológiai konferencia A 2021. november 17-én tartandó funerológiai konferencia szervezése.
Együttműködés a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettel Az elnökség megfontolja egy, a MACSE-vel kötendő, írásbeli együttműködési megállapodás szempontjait, és az idevágó teendőket.
Együttműködés a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társasággal Az SGHS részéről érkezett együttműködési szándék-jelzésre adandó válasz, ill. – adott esetben – a lehetséges együttműködési területek meghatározása.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (13) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2021. december 2-i rendkívüli, tisztújító közgyűlésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendkívüli, általános tisztújító közgyűlésére.
A közgyűlés helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.) Időpontja: 2021. december 2. Csütörtök, délután 16 óra 30 perc (16:30).
Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2021. december hó 2. napján (Csütörtök), délután 17 óra 00 perc (17:00) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.
Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!
Az ülés napirendi pontjai:
A közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyv-vezetőjének és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének megválasztása.
Elnöki beszámoló. Az elnök beszámolója az elnökség legutóbbi Közgyűlés óta hozott határozatairól, és az egyesület munkájáról.
Pénztárnoki beszámoló. A pénztárnok beszámolója 2021. évi tagrevíziókról, valamint a Társaság anyagi helyzetéről.
A jelölőbizottság beszámolója. A jelölőbizottság írásbeli jelentésének előterjesztése az egyes tisztségekre jelölt személyekről.
Szavazatszámláló bizottság megválasztása. Háromtagú szavazatszámláló bizottság megválasztása, akik a tisztújító szavazás teljes lebonyolításáért felelnek.
Tisztújítás. Általános tisztújítás; a Társaság új tisztségviselőinek megválasztása (külön mandátum-vizsgálattal). A választás eredményének megállapítása, határozati tudomásul vétele.
Egyéb (aktuális) ügyek; a beérkező javaslatok szerint.
A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.
A szavazólapok kiosztásakor, a szavazatszámláló bizottság újabb mandátum-vizsgálatot tart. Ez alkalommal a szavazók személyazonosságának megállapítása hivatalos igazoló okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) felmutatásával történik. Az igazoló okmány adatait, vagy típusát, a szavazatszámláló bizottság NEM jegyezheti fel. A személyazonosságot, a felmutatott okmány alapján, a szavazatszámláló bizottság tagjai egybehangzólag, szóban konstatálják. A személyazonosság megállapítása után, a szavazó a névlistán aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot felvette. Ebből adódóan, kérjük Tisztelt Tagtársainkat, hogy a fent jelzett személyazonossági okmányaik közül valamelyiket hozzák magukkal!
Abban az esetben, hogyha az előre kitűzött időpontban, a járványhelyzet miatt hozott hatósági intézkedések (vagy egyéb vis maior) folytán, nem lehet a közgyűlést személyes jelenléttel megtartani, azt elhalasztjuk. Ez esetben, a törvényi rendelkezésekkel összhangban, a jelenlegi elnökség, ügyvivőként továbbra is betöltheti feladatát. Az elhalasztott közgyűlés, a fenti hatósági intézkedések (vagy vis maior) megszűnését követően, egy hónapon belül megtartandó, a jelen meghívóban közölt napirenddel.
Az Alapszabály 6. §. 6.2 (8) bekezdése értelmében, az MHGT elnöksége 2021. augusztus 31-i ülésén rendelkezett a jelölőbizottság felállításáról. A jelölőbizottság a jelölési időszakban, azaz 2021. október 2-a és 2021. december 1-én déli 12:00 óra között, gyűjti a beérkező jelöléseket. A jelöléseket írásban, e-mailben kell a jelölőbizottság tagjainak eljuttatni.
A jelölőbizottság tagjainak nevét és e-mail címét, továbbá a jelölhető (rendes) tagok névsorát, jelen meghívónak a Társaság honlapjára felkerülő változata – adatvédelmi okból – nem tartalmazza!
Akinek kérdése van a jelölőbizottság tagjainak elérhetőségét, vagy a jelölési folyamat bármely részletét illetően, az forduljon a Társaság pénztárnokához, akinek e-mail címe: penztarnok.mhgt@gmail.com
A jelölési folyamat lezárultát követően, várhatóan 2021. december 1-én, e-mailben el fogjuk küldeni Tagtársainknak a szavazólap mintáját is.
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.
Kérjük szépen Tisztelt Tagtársainkat, hogy a közgyűlésen legyenek kedvesek a következő óvintézkedéseket követni:
Lehetőség szerint viseljenek arcmaszkot!
Lehetőség szerint saját (kék színű) golyóstollukat használják!
A teremben egymástól másfél métert meghaladó távolságra foglaljanak helyet! (A közvetlen kontaktus kerülendő!)
Kérjük a járvány szempontjából fokozottan veszélyeztetett T. Tagtársainkat, hogy az ülés helyszínének megközelítésekor kellő óvatossággal járjanak el!
Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.2 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldöm meg.
Szeretettel felhívjuk Tagtársaink figyelmét a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Benyovszky Társaság által tartandó
Benyovszky Móric Emlékkonferenciára.
Az eseményre a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.), 2021. szeptember 20-án, 09:00 órai kezdettel kerül sor.
FIGYELEM! A konferencián való részvételhez regisztrációs szükséges! Regisztrálni a jovokommunikacio@gmail.com e-mail címen lehet.
(A rendezvényen audiovizuális felvételek készülnek.)
A konferencia programja:
09:00-10:00 Köszöntők
Köszöntőt mond: Potápi Árpád (az Emlékév fővédnöke), L. Simon László (főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum), Szabó Csaba (főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár), Rózsa Dávid (főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár), G. Németh György (elnök, Benyovszky Társaság), Shih-Chung Liu (nagykövet, Tajpej Képviseleti Iroda), Jerzy Snopek (nagykövet, Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége).
A rendezvény nyitányaként a Magyar Nemzeti Bank bemutatja az ez alkalomra kiadott „Benyovszky Emlékév” emlékérmét.
10:00-11:30 Első szekció (előadások)
Szekcióelnök: Arany Krisztina (főosztályvezető, Magyar Nemzeti Levéltár)
Bolserecktől Párizsig. Újabb Benyovszky-iratok az orosz levéltárakból. Avar Anton (főlevéltáros, MNL OL, Magánlevéltárak és gyűjtemények főosztálya; MHGT, r. tag)
Benyovszky Móricra vonatkozó francia levéltári források a Francia Nemzeti Levéltár Tengeren Túli Levéltárában Garadnai Zoltán (főlevéltáros, MNL, Közművelődési és Közönségkapcsolati osztály)
Benyovszky Móricra vonatkozó iratok az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára gyűjteményeiben Vass Csaba Géza (levéltáros, MNL OL, Magánlevéltárak és gyűjtemények főosztálya)
Benyovszky Móricra vonatkozó dokumentumok az Osztrák Állami Levéltárban Oross András (levéltári delegátus, Bécsi Levéltári Kirendeltség)
11:20-11:30 Kérdések és válaszok
11:30-11:45 Kávészünet
11:45-13:00 Második szekció (előadások)
Szekcióelnök: Arany Krisztina (főosztályvezető, Magyar Nemzeti Levéltár)
Benyovszky Móric címereslevele. Benyovszky Móric, a katona. Csáky Imre (honvéd alezredes, címertörténész, az MTA köztestületi tagja)
Benyovszky Móric nyomában – peres iratok tükrében Szirtes Zsófia (főosztályvezető-helyettes, MNL OL, 1945 előtti Kormányszervek főosztálya)
Benyovszky a nemzeti könyvtár különgyűjteményeiben Oláh Krisztina (főosztályvezető, OSZK, Kutatási és Különgyűjteményi főosztály)
12:50-13:00 Kérdések és válaszok
13:00 Zárszó
(A konferencia programja megtalálható az MNL honlapján is.)
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2021. második félévi előadásaira:
2021. szeptember 13. Hétfő. (18:00)
Bugár-Mészáros Károly:„Élet a kora Árpád-kori hercegi és királyi lakótornyokban”
2021. október 18. Hétfő. (18:00)
Bugár-Mészáros Károly:„Élet a magyar királyi lakótornyokban az angol és francia példák tükrében 1200 és 1400 között”
2021. október 29. Péntek. (18:00)
Brainel Mehandi úri szabó, stílustanácsadó, a Bespoke Magazin főszerkesztője előadása a klasszikus öltözködésről, eleganciáról Az előadás helyszíne: Három Szerb Kávéház
2021. november 6. Szombat.
MTCSE bál a Stefánia Palotában (zárt körű)
2021. november 15. Hétfő. (18:00)
Bugár-Mészáros Károly:„Élet a családi és királyi lakótornyokban, 1400 és 1500 között”
2021. november második fele
Egyesületi kirándulás Mezőhegyesre
2021. december
Előszilveszteri összejövetel (szervezés alatt)
Az MTCSE előadásai a Szent István Bazilika közösségi termében, 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre. A pontos cím: 1051. Budapest, Szent István tér 1. (bejárat a Bajcsy-Zsilinszky út felől, a Bazilika hátsó ajtaján).
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
