Szabályzatok

Alapszabály

Az MHGT hatályos alapszabálya PDF formátumban letölthető ITT!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapszabálya

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (a továbbiakban: Társaság, illetve egyesület) 1883. február 25-én alakult és jogfolytonosság alapján folytatja tevékenységét, amelyet 1951. február 27. után szüneteltetnie kellett. A folytatás igényét 1989-ben a Fővárosi Cégbíróságnál 24107. számon nyújtották be és 1989. július 19-én a Társaságot a 181. számon jegyezték be. A Társaság Közgyűlése az első alapszabályt 1989. május 29-i alakuló ülésen fogadta el, ragaszkodva az eredeti (1883. évi) célkitűzésekhez. Jelen alapszabályt az eredetileg kitűzött célok elérésének igényét megerősítve, az új Polgári Törvénykönyv előírásaihoz igazodva, a korábbi alapszabályok helyett fogadta el a Közgyűlés.

1. §. A Társaság adatai

(1) A Társaság neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság.
(2) A Társaság rövidített elnevezése: MHGT.
(3) A Társaság székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. I. em. 156.
(4) A Társaság működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.
(5) A Társaság önálló jogi személy, működési formája: egyesület, de hagyományaihoz igazodva, elnevezésében a „Társaság” szót használja.
(6) A Társaság hivatalos nyelve a magyar.
(7) A Társaság pecsétje azonos annak mindenkori (történeti) pecsétjével: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság körirat közepén az 1222. évi Aranybulla ábrázolásával, amely körül kétoldalt az alapítás évszáma látható (1883). A címeres pecsét elemeinek felhasználásával a Társaság további jelképeket alkothat.

MHGT jelveny

2. §. A Társaság célja és tevékenységei

(1) A Társaság célja a történelem segédtudományai, így különösen a heraldika, a diplomatika, a paleográfia, a szfragisztika, a genealógia, az archontológia, a vexillológia, a falerisztika, az inszigniológia, a prozopográfia, valamint a társadalomtörténet tudományos kutatóinak és más érdeklődőknek egy szervezetbe tömörítése, tevékenységük támogatása, összehangolása és az ehhez szükséges tudományos háttér biztosítása, az elért eredmények közkinccsé tétele, a magyar nemzeti hagyományok és a magyar nemzettudat ápolása. A Társaság társadalmi szempontból hasznos, értékteremtő tevékenységet folytat.
(2) A Társaság cél szerinti tevékenysége különösen:

  1. a történelem segédtudományainak művelése, fejlesztése, eredményeinek ismertetése, az irántuk érdeklődők közötti kapcsolat megteremtése, fenntartása,
  2. szakvélemény adása, javaslatok tétele a történelem segédtudományai köréből,
  3. rendszeres összejövetelek tartása,
  4. szakterületi vagy regionális munkacsoportok szervezése,
  5. előadások, vitaülések, tudományos ülésszakok szervezése,
  6. kiállítások szervezése,
  7. kapcsolattartás hasonló céllal alakult vagy működő bel- és külföldi egyesületekkel, szervezetekkel, továbbá egyházakkal, valamint oktatási és művelődési intézményekkel,
  8. a Társaság céljainak megfelelő, azok megvalósulását segítő díjak alapítása, pályázatok kiírása,
  9. különféle nyomtatott és elektronikus kiadványok (pl. könyvek, tanulmányok, folyóiratok), megjelentetése,
  10. a Turul című tudományos szakfolyóirat megjelentetésében való közreműködés,
  11. saját honlap üzemeltetése,
  12. A Társaság rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai számára az adatok és segédanyagok ingyenes hozzáférhetővé tétele.

(3) A Társaság a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő vállalkozási tevékenység végzésére jogosult.
(4) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független. A Társaság pártokként bejegyzett politikai szervezetektől anyagi támogatást nem fogad el, ilyen szervezetek számára anyagi támogatást nem nyújt. A Társaság az önkormányzati, Európa Parlamenti, valamint országgyűlési képviselői választásokon képviselőjelöltet maga nem állít, és más szervezetek által állított képviselő-jelölteket nem támogat.

3. §. A Társaság tagjai

(1) A Társaság tagsági formái:

  1. rendes tag,
  2. tiszteletbeli tag,
  3. pártoló tag.

(2) A Társaság rendes tagja lehet az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes természetes személy, aki a Társaság céljait és jelen alapszabály rendelkezéseit elfogadja és belépési nyilatkozatával felvételét kéri a Társaság tagjai sorába.
(3) A rendes tag felvételéről a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
(4) Az Elnökség felvételt megtagadó határozata ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, a fellebbezést a Közgyűléshez kell címezni, és az Elnökséghez kell benyújtani. Az Elnökség a fellebbezés beérkeztétől számított 30 napon belülre Rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni, az általános szabályok szerint (meghirdetés, meghívások, napirendi pont meghatározás, jelenlét, határozatképesség, szavazás stb. tekintetében). A Rendkívüli Közgyűlés a fellebbezést tárgyalni köteles. A rendes, tiszteletbeli és pártoló tagfelvétel további részletszabályait az Elnökség állapítja meg és azt a Társaság honlapján nyilvánosságra hozza.
(5) A rendes tagsági jogviszony akkor jön létre, ha a tagfelvételről szóló értesítés kézhezvételét követő 1 hónapon belül az új rendes tag az éves tagdíjat befizeti. A tagsági jogviszony keletkezésének időpontja az alapító tagok esetében az alakuló ülés, egyébként a tagsági díj befizetésének napja.
(6) A rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi és kezeli. A tagnyilvántartás nem nyilvános.
(7) A történelem segédtudományai művelése terén kiemelkedő érdemeket szerzett hazai és külföldi szakemberek, illetve a Társaság javára kiemelkedően munkálkodó, segítő személyek tiszteletbeli tagságot kaphatnak.
(8) A tiszteletbeli tag megválasztására bármely rendes, tiszteletbeli és pártoló tag javaslatot tehet az Elnökségnek, és a Közgyűlésnek közvetlenül. Az Elnökség a javaslatot köteles a következő Közgyűlés elé terjeszteni megtárgyalásra és szavazásra.
(9) Pártoló tag lehet az a magánszemély vagy szervezet, aki vagy amely vállalja, hogy legalább öt éven keresztül, minden tárgyévben, a rendes tagok részére megállapított éves tagdíj tízszeresét, pártoló tagdíjként megfizeti.
(10) A pártoló tagság az Elnökséghez címzett írásbeli javaslattal kezdeményezhető.
(11) A pártoló tagként való felvételről az Elnökség dönt, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.
(12) A tiszteletbeli tagot az egyesület rendes tagjai választják meg, a Közgyűlésen, legalább kétharmados szavazattöbbséggel, titkos szavazással.
(13) A pártoló tag megválasztásának elutasítása esetén a jogorvoslatra a rendes tagságra vonatkozó 3. §. (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

4. §. A tagok jogai és kötelezettségei

(1) A rendes tag jogai:

  1. a Társaság tevékenységében és rendezvényein részt vehet, előadást tarthat, felszólalhat, a Társaság vezetőinek javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat, a közgyűlési döntéshozatalban részt vehet, a Társaság vezető és döntéshozó testületeinek ülésein megjelenhet,
  2. a Társaság tisztségeinek betöltésekor választó és választható, valamint az egyes tisztségekre jelöléseket terjeszthet elő,
  3. a Társaság birtokában lévő adatokba és segédanyagokba szabadon betekinthet,
  4. felvilágosítást kérhet a Társaság tevékenységéről, vagyonának felhasználásáról, amelyre az Elnökség harminc napon belül köteles választ adni,
  5. a Társaságot érintő kérdések megtárgyalására ajánlásokat, a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira indítványt tehet,
  6. betekinthet a Társaság nyilvántartásaiba és irataiba,
  7. a tagság egyötödével – melybe a tag is beleszámít – írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés vagy rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

(2) A rendes tag kötelezettségei:

  1. az alapszabályban foglaltakat megtartani, a kitűzött célok megvalósítását elősegíteni,
  2. a Társaság tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait teljesíteni, és tőle elvárható módon a Társaság célkitűzéseinek megvalósítását elősegíteni,
  3. a Közgyűlés és az Elnökség határozatait végrehajtani,
  4. az éves tagdíjat a tárgyév február 28-áig megfizetni köteles.

(3) A pártoló tag jogai és kötelezettségei:

  1. a pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt,
  2. a pártoló tag az egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt,
  3. jogosult a Társaság térítésmentes kiadványaira és a rendes tagoknak járó kedvezményekre,
  4. a Társaság tisztségeinek betöltésekor nem választó, nem választható, valamint a tisztségekre jelöléseket sem terjeszthet elő.

(4) A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:

  1. a tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles,
  2. a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt,
  3. jogosult a Társaság térítésmentes kiadványaira és a rendes tagoknak járó kedvezményekre,
  4. a Társaság tisztségeinek betöltésekor nem választó, nem választható, valamint a tisztségekre jelöléseket sem terjeszthet elő.

(5) A Társaságban hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett elnök tiszteletbeli elnökké választható. A Társaságnak egyidejűleg több tiszteletbeli elnöke is lehet. A tiszteletbeli elnök választásának szabályai megegyeznek a tiszteletbeli tag választására vonatozókkal. A tiszteletbeli elnököt a tiszteletbeli tag jogállása illeti meg.
(6) A vezető tisztségviselőnek, illetve a konkrét munka elvégzésére felkért rendes, tiszteletbeli vagy pártoló tagnak, a Társaságban végzett tevékenysége során felmerült, indokolt költségeit (pl. útiköltség, szállás, dologi költség), számla vagy számviteli bizonylat alapján, a Társaság megtéríti. A kiadások ilyen jellegű megtérítése csak akkor lehetséges, hogyha a kiadás jogcímét előzetesen, írásban engedélyezte az elnök (vagy, az elnök akadályoztatása esetén, a főtitkár és a pénztárnok együttesen). Ilyen engedély csakis akkor állítható ki, hogyha a kiadás jogcíme az adott tárgyévi költségvetés valamely kiadási tételébe, tartalmilag és összegszerűen, beszámítható.

5. §. A tagsági viszony megszűnése

(1) A rendes, tiszteletbeli és pártoló tagsági viszony megszűnik

  1. kilépés,
  2. tagsági jogviszony Társaság általi felmondása,
  3. kizárás,
  4. halál,
  5. a Társaság megszűnése esetén.

(2) A rendes, tiszteletbeli és pártoló tag a kilépési szándékát köteles írásban bejelenteni az Elnöknek, ami – ha a tag más jövőbeni időpontot nem határoz meg – a bejelentés beérkezésének napjától hatályos.
(3) Azon rendes és pártoló tag tagsági jogviszonyát, aki két egymást követő évi tagdíj vagy vagyoni hozzájárulás tartozását írásbeli felszólítás ellenére, amely a jogkövetkezményekre történő felszólítást is tartalmazza, 15 napon belül nem egyenlíti ki, az Elnökség írásban, felmondja a tagdíjbefizetés esedékességét követő naptári hónap utolsó napjával.
(4) Kizárás kezdeményezhető, ha valamelyik rendes, tiszteletbeli vagy pártoló tag súlyosan vagy ismételten megsérti az alapszabályt, vagy a Közgyűlés határozatát, illetve tevékenysége sérti a Társaság vagy a tagság jogait, vagy ha a Társaság céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(5) A kizárási eljárást bármely tag vagy a Társaság valamely szerve kezdeményezheti az alapjául szolgáló okról tudomásszerzést követő 30 napon belül az Elnökségnél. Az Elnökség a kezdeményezést követő 30 napon belül dönt a kizárásról.
(6) A kizárási eljárás során az Elnökség jár el első fokon, a Közgyűlés másodfokon. A Közgyűlés a kizárás elleni jogorvoslati kérelemről annak beérkezését legalább 30 (harminc) nappal követő, legközelebbi ülésén köteles határozni. A kizárásról az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt a vezető tisztségviselő kizárására vonatkozó indítvány esetén. A vezető tisztségviselő kizárására irányuló eljárásra a rendes tag kizárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye.
(8) A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy ha írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. A kizárásról az Elnökség egyszerű többséggel dönt.
(9) Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő.
(10) A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, megjelölve a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni.
(11) Az Elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a Közgyűléshez. A Közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben törvénysértés esetén az érintett a Közgyűlési határozat átvételét követő 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat keresettel.
(12) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelen levő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazattöbbségével dönt a kizárásról.
(13) A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján; fellebbezés benyújtása esetén a Közgyűlés helybenhagyó határozatának meghozatala napján; bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal meghozatala napján szűnik meg.
(14) A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, ha a határozattal érintett személy részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő és mentő körülmények ismertetésére.
(15) Tagsági viszony megszűnése esetén a tárgyévre már befizetett tagdíj nem igényelhető vissza.

6. §. A Társaság szervezete

(1) A Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés, az ügyvezetését az Elnökség végzi, a szabályszerű működés felügyeletét a Felügyelő Bizottság (FB) látja el.
(2) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(3) A Közgyűlés által elfogadott határozatot, annak végleges szövegével, a Közgyűlésen ki kell hirdetni. A két Közgyűlés (ideértve a Rendkívüli Közgyűlést is) között eltelt időszakban hozott Elnökségi határozatokat a Közgyűlésen röviden ismertetni kell.
(4) A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a határozatok tárában úgy kell nyilvántartani, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók számaránya megállapítható legyen. A minden vagy több tagot érintő határozatokat a honlapon közzé kell tenni, figyelemmel kell azonban lenni a személyes adatok védelmére. Az elnökség konkrét személyeket érintő határozatait – a kizárást tartalmazó döntéseket kivéve, azok speciális eljárására figyelemmel – köteles igazolható módon (visszaigazolható e-mail, ajánlott levél) megküldeni.

6.1. A Közgyűlés

(1) A Társaság legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelynek előkészítése az Elnökség feladata.
(2) A Közgyűlést a Társaság székhelyén kell megtartani. Szükség esetén az Elnökség a Közgyűlést más helyre is összehívhatja.
(3) A Közgyűlésen a rendes tagoknak egyenlő szavazati joguk van.
(4) A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal (rendes közgyűlés) ülésezik. Az Elnökség arra jogosult tagja a Közgyűlést rendkívüli esetben is összehívhatja (Rendkívüli Közgyűlés).
(5) Közgyűlést kötelező összehívni, ha

  1. azt a bíróság elrendelte,
  2. azt az FB az Elnökségnél kezdeményezte,
  3. az egy személy által betöltött bármely vezető tisztség bármely okból megüresedik,
  4. a rendes tagok legalább egyötöde az ok és cél megjelölésével ezt írásban kezdeményezi,
  5. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  6. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
  7. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(6) Az előző pont e.), f.) és g.) pontjai alapján összehívott közgyűlésen a rendes tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(7) Minden 4. évben tisztújító Közgyűlést kell tartani, amin kötelező levezető elnököt választani.
(8) A közgyűlések nem nyilvánosak, azon csak a rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok, az Elnökség és az általa meghívottak vehetnek részt.
(9) A Közgyűlésre az Elnökség a meghívót a Társaság honlapján közzéteszi és erről az Közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal kizárólag a tagok elektronikus levelezési címére visszaigazolható e-mail formájában értesítést küld.
(10) Az írásos meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejét és helyét, a tervezett, illetve a kiegészített tervezett napirendet, valamint a határozatképtelenség esetén összehívandó Közgyűlés idejét és helyét, az arra történő figyelmeztetéssel, hogy az így ismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül, de legalább 10 rendes tag jelenléte esetén, határozatképes az eredeti napirendi pontokban.
(11) Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(12) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől és közzétételétől számított 15 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni, és erről a kezdeményezésről való tudomásszerzéstől 48 órán belül visszaigazolható e-mail formájában a kezdeményezőket értesíteni köteles. Ha a módosítás a Közgyűlést megelőző három napon belül érkezik, vagy a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlést összehívó szerv vagy személy, amennyiben elfogadja a napirend kiegészítését, visszaigazolható e-mail formájában köteles a tagságot értesíteni és a honlapon a meghívót módosítani, külön feltüntetve rajta a módosítást, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 48 órával. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(13) Az Elnökség a rendkívüli közgyűlést a meghívónak az ülést megelőzően lehetőleg 15 nappal kizárólag a tag elektronikus levelezési címére visszaigazolható e-mail formájában való kiküldésével hívja össze.
(14) A Közgyűlést és a Rendkívüli Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök vezeti, a Tisztújító Közgyűlést a külön erre a célra megválasztott levezető elnök vezeti.
(15) A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint 50%-a személyesen jelen van vagy a meghatalmazással képviselteti magát, de minimum 10 rendes tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(16) Határozatképtelenség esetén – az egyesület működésének megőrzése érdekében – az eredeti meghívóban szereplő napon, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, de minimum 10 rendes tagnak, azaz szavazásra jogosult személynek jelen kell lennie.
(17) A Közgyűlés határozatait – a (19) bekezdés kivételével – nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelen lévő rendes tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A határozathozatalkor nem szavazhat az abból kizárt személy.
(18) A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel szavazás útján hozott határozata szükséges, valamint a Társaság céljainak módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(19) A Társaság tisztségviselőit titkos szavazással választják meg vagy hívják vissza. Titkos szavazást kell tartani abban a kérdésben, amely esetében a jelen lévő rendes tagok több mint 50%-a többségi nyílt egyszerű szavazással titkos szavazást rendel el. Vezető tisztségviselő megválasztásához a jelenlévő rendes tagok egyszerű többségi szavazata alapján hozott határozata, visszahívásához a jelen lévő rendes tagok kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(20) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(21) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  1. az alapszabály elfogadása és módosítása,
  2. a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
  3. az Elnökség vezető tisztségviselőjének és az FB tagjának megválasztása, visszahívása,
  4. a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az FB tagjával vagy ezek hozzátartozójával kötendő szerződés megkötésének jóváhagyása,
  5. az éves tagdíj mértékének megállapítása,
  6. az éves költségvetés elfogadása,
  7. az éves beszámoló elfogadása – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  8. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  11. a végelszámoló kijelölése.

(22) A rendes közgyűlés kötelező napirendi pontjai

  1. az Elnökség szakmai beszámolója az eltelt időszakban végzett munkáról,
  2. az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése,
  3. az FB írásbeli jelentése az eltelt időszak költségvetésének teljesítéséről és a Társaság gazdálkodásáról,
  4. az Elnökség írásbeli javaslata a következő időszak költségvetéséről,
  5. tisztújító Közgyűlés esetén a jelölőbizottság írásos jelentése az egyes tisztségekre javasolt személyekről.

(23) A Tisztújító Közgyűlés megkezdésekor, a Tisztújító Közgyűlés levezetésére, a Közgyűlésen résztvevő rendes tagok, maguk közül, nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással, levezető elnököt választanak. Minden Közgyűlésről – azzal egyidőben, akár kézírással, akár elektronikus formában rögzített módon – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Titkár vezet. Amennyiben a Közgyűlésen egyik Titkár sincs jelen, a jelenlévő rendes tagok, maguk közül, egyszerű szótöbbséggel választanak jegyzőkönyvvezetőt. A jegyzőkönyv hitelesítéséhez, a Közgyűlés megkezdésekor, a Közgyűlésen résztvevő rendes tagok, maguk közül, nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással, két jegyzőkönyv-hitelesítőt választanak. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke, a főtitkár, a jegyzőkönyvvezető (titkár) és a két jegyzőkönyv-hitelesítő rendes tag írja alá.
(24) Tisztújító Közgyűlés esetére, továbbá bármely kérdésben titkos szavazás elrendelése esetére a Közgyűlés nyílt, egyszerű többségi szavazással egy elnökből és két tagból álló háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazatok leadásának tisztaságát, összeszámolja és hitelesíti a szavazatokat, jegyzőkönyvet készít a szavazásról, és az elnöke ismerteti a szavazás eredményét.
(25) A Közgyűlés üléseiről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül gépelt vagy kinyomtatott formában el kell készíteni.
(26) A jegyzőkönyv röviden tartalmazza az egyes tagok hozzászólását, és valamennyi, a Közgyűlés által elfogadott határozatot. Az elfogadott határozatok tartalmazzák a határozatok egymás utáni sorszámát, törtvonallal a közgyűlés évét, zárójelben a Közgyűlés dátumát és a döntéshozó szerv határozatára utalást annak rövidítésével (pl. 1/2015. /IV.16./ Közgy. határozat), a határozat szó szerinti szövegét, annak indokolásával együtt, valamint az esetleges jogorvoslat lehetőségét és annak módját, a határozat hatályát, a jelenlévők, a döntést támogatók, az ellenzők és a döntésben tartózkodók számát. A jegyzőkönyv eredeti példányát a Társaság irattárában őrzik.
(27) A Társaság a Közgyűlésen meghozott, a minden vagy több tagot érintő határozatait, a Társaság honlapján teszi közzé.
(28) Az éves tagdíj összegét a Közgyűlés egyszerű többséggel, határozatilag állapítja meg. A Közgyűlés határozatában megállapított új éves tagdíj a következő tárgyévben, tehát a tagdíjat módosító Közgyűlés időpontját követő naptári év első napjától, lép életbe. Abban az esetben, hogyha a Közgyűlés nem módosítja a tagdíj összegét, a Közgyűlést követő tárgyévre vonatkozó tagdíj összege megegyezik az előző tárgyévivel. Abban az esetben, hogyha egy év folyamán a Közgyűlés több alkalommal is módosítja a tagdíj összegét, akkor az időben legkésőbbi Közgyűlés által megállapított összegű tagdíj lép életbe, a következő tárgyévben, vagyis az időben legkésőbbi Közgyűlés időpontját követő naptári év első napjától.

6.2. Az Elnökség

(1) A Társaság ügyvezetését a 7 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagja az elnök, a két alelnök, a főtitkár, a két titkár és a pénztárnok.
(2) Az Elnökség tagját (vezető tisztségviselő) a Közgyűlés választja meg 4 évre és hívja vissza.
(3) Vezető tisztségviselő az a rendes tag lehet, aki büntetlen előéletű és foglalkozástól, vezető tisztségviselői tevékenységtől nincs eltiltva, Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és magyar állampolgár. A vezető tisztségviselő újraválasztható. A vezető tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói viszonyban.
(4) A vezető tisztségviselő megbízatása a tisztségre megválasztott személy által történő elfogadással jön létre.
(5) A vezető tisztségviselő megbízatása a megválasztást követő negyedik évig, az akkor tartandó tisztújító közgyűlésig, az új Elnökség megválasztásáig, de legkésőbb a 4. év december 31. napjáig tart.
(6) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

  1. megbízatásának lejártával,
  2. a megválasztását követő negyedik év december 31-én,
  3. írásban történő lemondása,
  4. a tagsági viszony megszűnése,
  5. visszahívása,
  6. cselekvőképességének korlátozása, vagy
  7. a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte esetén.

(7) Ha a vezető tisztségviselő megbízatása a (6) bekezdés c–g) pontja szerint szűnik meg, akkor a helyette megválasztott új tisztségviselő megbízatása, az Elnökség megválasztásához igazodva, azzal egy időben szűnik meg. Abban az esetben, hogyha az elnökségből 2 fő megbízatása a (6) bekezdés c–g) pontja szerinti okból megszűnt, tehát az érvényes megbízatással rendelkező elnökségi tagok száma 5 főre, vagy az alá csökkent, az elnökség köteles ezen helyzet létrejöttének időpontjához képest, 90 napon belüli dátumra, részleges tisztújító Közgyűlést összehívni.
(8) Tisztújító Közgyűlés összehívása esetén az Elnökség a közgyűlés tervezett időpontja előtt 60 nappal háromtagú jelölőbizottságot állít fel a rendes tagok sorából, nyílt, többségi szavazással. A jelölőbizottság feladata az elnökségi és felügyelőbizottsági tagok személyére tett jelölések összegyűjtése, értékelése és a Közgyűlés elé terjesztése.
(9) A Társaság képviseletét az Elnök látja el, képviseleti jogát önállóan gyakorolja, továbbá irányítja az Elnökség tevékenységét. Az ügyek meghatározott körében a képviseleti jogát az Elnökség más tagjára ruházhatja.
(10) Az Elnökség feladatai:

  1. a Társaság szervezete megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
  2. a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése,
  3. a Közgyűlés idejének, helyének, napirendi pontjainak, a Közgyűlés elé terjesztendő beszámolók, javaslatok meghatározása,
  4. a Közgyűlés határozatainak és az alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtásáról gondoskodás,
  5. két Közgyűlés között a Társaság munkájának irányítása,
  6. a tisztségviselők beszámoltatása,
  7. a Társaság napi ügyeinek vitele, hatáskörébe tartozó döntések meghozatala,
  8. beszámoló elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése, az elnök útján szóbeli beszámoló a Közgyűlésnek,
  9. éves költségvetés készítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
  10. a Társaság vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó döntések meghozatala,
  11. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre,
  12. a tagság nyilvántartása,
  13. a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak, irattárának és egyéb könyveinek vezetése,
  14. a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
  15. a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele,
  16. döntés mindazon kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
  17. saját döntéshozó munkájának elősegítése céljából jogosult egyes stratégiai döntések operatív előkészítése céljából további, irányítása alá tartozó állandó vagy időleges szerv felállítására,
  18. szakmai együttműködési megállapodások kötése, bel- és külföldi szervezetekkel,
  19. a Társaság tagjaiból, eseti vagy állandó munkacsoportok megalakítása (ok és cél megjelölésével), és ezek megszüntetése.

(11) A Bankszámla feletti rendelkezési jogosultságot az Elnök részben átruházza az Elnökség pénztárnokára és a főtitkárára. A képviseleti jogosultságot a bankszámla feletti rendelkezés esetében az elnök önállóan, a két elnökségi tag pedig együttesen gyakorolhatja.
(12) Az Elnökség a Közgyűlés felhatalmazása alapján tagjainak hatás- és feladatköri megosztásáról belső – szervezeti és működési – szabályzatot alkot az egyes jogszabályokban előírt kérdésekben, a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint a Társaság működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
(13) Az Elnökség feladatainak ellátása érdekében szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az ülések csak a Társaság tagjai számára nyilvánosak. Az ülést az Elnök rövid úton is (telefon, visszaigazolható e-mail) összehívhatja. Az ülést az elnök vezeti. Az Elnökség határozatképes, ha a tagok legalább fele (4 fő) – az elnököt is beleértve – jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő vezető tisztségviselők többségi szavazata szükséges. Az ülésről a titkár jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnök, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető titkár írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlési jegyzőkönyvnél mondottak az irányadók.
(14) A titkár vezeti a közgyűlés és az elnökségi ülés jegyzőkönyveit, a határozatok tárát, gondoskodik a Társaság adminisztrációjáról.
(15) A pénztárnok gondoskodik az éves költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Társaság pénzügyi dokumentumainak őrzéséről, nyilvántartja a tagdíjbefizetéseket, vezeti a tagnyilvántartást, gondoskodik a számviteli teendők és beszámolási kötelezettségek ellátásáról, közreműködik az éves költségvetés végrehajtásában. Az elnök utasításai és meghatalmazása alapján kezelheti a Társaság bankszámláját és házipénztárát. Ügyel a Társaság szabályszerű és fenntartható gazdálkodására. Köteles a lehető leghamarabb, írásban jelenteni a Társaság szerveinek, és különösen a Közgyűlésnek és Felügyelőbizottságnak, ha a gazdálkodásban visszaélést, vagy a Társaság céljainak megvalósítását veszélyeztető gyakorlatot észlel. A pénztárnoknak megfelelően értesülnie kell a Társaság mindennemű pénzforgalmi tranzakciójáról.
(16) Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fenti okból összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(17) Az Elnökség tagjai a Társaságban végzett tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.

6.3. Felügyelő Bizottság

(1) A Társaság ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság (másként: FB), amely az Elnökség tevékenységét a Társaság jogi érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi. Az FB a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrzi.
(2) Az FB három tagból áll, akik megválasztásuk után maguk közül elnököt választanak. Az FB a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az FB tagjai személyesen kötelesek részt venni a bizottság munkájában, a Társaság ügyvezetésétől függetlenek és tevékenységük során nem utasíthatók.
(3) Az FB tagjait a Közgyűlés titkos szavazással, a választást követő negyedik évben összehívandó tisztújító Közgyűlésig, az új FB-tagok megválasztásáig választja meg.
(4) Az FB tagjának választható a Társaság azon rendes tagja, aki tisztségviselőnek is választható, akire a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn.
(5) Az FB tagsági jogviszony a tisztségre megválasztott személy által történő elfogadással jön létre.
(6) Az FB-tagság megszűnésére a vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az FB-tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
(7) Az FB szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket az FB elnöke hívja össze. Az ülés határozatképes, ha legalább két tag jelen van, a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Az ismételt szavazás eredménytelensége esetén az FB ülést 15 napon belülre ismételten össze kell hívni és a szavazást meg kell ismételni. Az FB üléseiről írásos, a jelenlévők aláírásával ellátott jegyzőkönyv készül.
(8) Az FB feladata és hatásköre:

  1. ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, e célból a vezető tisztségviselőktől jelentést, a tagoktól felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
  2. tanácskozási joggal részt vehet az elnökségi üléseken,
  3. köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és ülés összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy súlyos érdeksérelem (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, a következmények elhárítása vagy enyhítése a vezető szerv intézkedését igényli, továbbá ha a vezető tisztségviselők jogi felelősségét megalapozó tény merül fel,
  4. ha az intézkedésre jogosult szervet az FB indítványát követő 30 napon belül nem hívják össze, akkor annak összehívására az FB elnöke jogosult. Ha az intézkedésre jogosult szerv a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az FB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet (székhely szerinti megyei szintű főügyészség).

(9) Az FB tagjai a Társaságban végzett tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.

7. §. A Társaság gazdálkodása

(1) A Társaság saját vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért azzal felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(2) A Társaság vagyona

  1. tagdíjakból,
  2. felajánlások, hozzájárulások, adományok stb. útján támogatásokból,
  3. a célok megvalósulását elősegítő esetleges vállalkozási tevékenységből származó bevételből keletkezik.

(3) A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott célra és tevékenységre fordítja.
(4) A Társaság évente elfogadott költségvetés alapján gazdálkodik, amely tartalmazza a Társaság várható bevételeit és tervezett kiadásait.
(5) A Társaság pénzforgalmát bankszámlán vezeti és házipénztárat tart fenn, amelyet a pénztárnok kezel.

8. §. A Társaság megszűnése

(1) A Társaság megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlást vagy a más társadalmi szervezettel való egyesülést a jelen lévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbségével kimondja, illetve arra jogosult szerv feloszlatja vagy a bíróság megszűnését megállapítja; továbbá abban az esetben is, ha a rendes tagok létszáma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 (tíz) főt.
(2) A Társaság feloszlásának elhatározása esetén az Alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont. A Társaság feloszlását kimondó Közgyűlés határozatilag állapíthatja meg azon szervezetet, vagy szervezeteket, amelyeknek a Társaság – hitelezők kielégítése után fennmaradó – vagyonát át kell adni. Több kedvezményezett szervezet esetén a vagyon kedvezményezettek közötti megosztásának arányát és módját is a feloszlást kimondó Közgyűlés jogosult meghatározni. Ugyancsak a feloszlást kimondó Közgyűlés jogosult meghatározni, hogy a Társaság tárgyi eszközei és gyűjteményei, azaz ingóságai, valamint esetleges ingatlanvagyona, a feloszlás esetén milyen módon helyezendő el és kezelendő. Ezen ingó és ingatlan vagyontárgyak elhelyezését és kezelését olyan jogi keretek között kell megvalósítani, hogy amennyiben a Társaság később újjáalakul, a jogutódlás révén, mindezen ingó és ingatlan vagyontárgyak tulajdonjogára és használatára, igényt támaszthasson. A feloszlást kimondó Közgyűlés ilyen rendelkezéseinek hiányában, a Társaságnak a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonát a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja, ha az alapszabályban, vagy a feloszlást kimondó Közgyűlés határozata által megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, valamint ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról. A vagyonátadásról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik.

9. §. Összeférhetetlenségi szabályok

(1) A Közgyűlés, az Elnökség és az FB határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet az FB elnöke vagy tagja, illetve a Társaság könyvvizsgálója az a személy, aki:

  1. az Elnökség tagja;
  2. a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
  3. a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
  4. az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(4) Nem lehet a társaság elnöke, illetve Elnökségének tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. A jelölt más szervezetnél betöltött tisztségét a tisztújító Közgyűlésen ki kell hirdetni. Az ilyen jelölt, a jelölés elfogadásakor, a jelölőbizottságnak köteles írásban jelezni, hogy más szervezetnél tisztséget tölt be. A jelölőbizottság a jelöltek ily módon tudomására jutott, más szervezeteknél betöltött tisztségére vonatkozó értesülését, a jelölésekről szóló, írásbeli jelentésében, tudatja a tagsággal, illetve a tisztújító Közgyűléssel.
(6) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit

  1. bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
  2. akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(7) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

10. §. Vegyes rendelkezések

(1) Az elnök köteles a vezető szervek (Közgyűlés, Elnökség) határozatairól az érintetteket írásban, a határozat meghozatalát követő 15 napon belül értesíteni.
(2) A Társaság előnyben részesíti a tagokkal való kapcsolattartás és az egyes testületi szervek működése során – a környezetkímélő, illetve idő- és költségtakarékos – elektronikus úton történő információcserét. Ennek megfelelően a tagokkal folytatott és a tisztségviselők egymás közötti kommunikációja elsősorban elektronikus úton (e-mail, internet, honlap, elektronikus dokumentumok) történik. Az elektronikus dokumentumok útján történő információcserét a Társaság tagjai írásbelinek fogadják el azzal, hogy bármelyik érintett fél kérésére a közlő fél köteles saját közlését papíralapú és szükség esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan is megerősíteni vagy az elektronikus úton tett közlés kézhezvételét felhívásra köteles papíralapú, hiteles formában elismerni.
(3) Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(4) Jelen alapszabályt, mint a 2015. november 12-én elfogadott előző alapszabálynak, azzal egységes szerkezetbe foglalt módosítását, az Egyesület Közgyűlése Budapesten, 2022. május 24-én megtartott rendes ülésén megtárgyalta, és a 10./2022.(05.24.) számú határozatával – mint a Társaság működésének a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapokmányát – elfogadta, egyúttal hatályon kívül helyezve a 2015. november 12-én elfogadott alapszabályt.

Budapest, 2022. május 24.

A Közgyűlés felhatalmazása alapján: dr. Pandula Attila, elnök