10:10–10:40 Dr. Hermann Róbert:A Görgeyek a szabadságharcban.
10:40–11:00 Dr. Pandula Attila:Magyar kitüntetések 1848–1849-ben.
11:00–11:20 Debreczeni-Droppán Béla:Forum Museale: A Magyar Nemzeti Múzeum és a Múzeumtér 1848–1849-ben.
11:20–11:40 Kávészünet
11:40–13:00 II. szekció
Szekcióvezető: Dr. Hermann Róbert.
11:40–12:00 Dr. Török Róbert:A Pilvax hagyaték a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
12:00–12:20 Dr. Tóth Zsolt:A Nemzeti Sírkert 1848/49-es honvédsírjai.
12:20–12:40 Dr. Mezey Barna:Jogalkotás és kodifikáció 1848–1849-ben.
12:40–13:00 Dr. Beke Margit:Baróti Bekék az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban.
13:00–13:50 Ebédszünet
13:50–14:50 III. szekció
Szekcióvezető: Péri Ákos.
13:50–14:10 Marosi Eszter:Ferenc József és István főherceg portréi az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében 1848 körül.
14:10–14:30 Rainer Pál:Az 1848–1849-es honvédség, nemzetőrség egyenruházatával kapcsolatos megfigyelések.
14:30–14:50 Bálint Ferenc:A tábori öv használata a szabadságharcban (1848–1849-ben).
14:50–15:10 Kávészünet
15:10–16:10 IV. szekció
Szekcióvezető: Marosi Eszter.
15:10–15:30 Pogányné Dr. Rózsa Gabriella:Az önállósodó magyar katona-egészségügy a forradalom és szabadságharc szolgálatában.
15:30–15:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett:Egy somogyi tiszt a szabadságharcban: gyulai Gaál Gusztáv pályafutása.
15:50–16:10 Menyhárt Csaba:Egy 1848-as honvéd a tinnye-únyi közbirtokosságból a 34. zászlóaljban.
16:10 Zárszó
Tudnivalók
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.) A Központi Könyvtár az első emeleten van. A Múzeum portásai tudnak útbaigazítást adni.
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2024/1-000669.)
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
szöveges változat [álló A/4 formátum, 2 oldal, fekete-fehér (otthoni nyomtatáshoz)]
grafikus változat [fekvő A/4 formátum, 2 oldal, színes (nyomdai változat)]
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2024
című rendezvényére, mely 2024. április 20-án, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek fogadása a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Az MKVM a rendezvényt élőben közvetíti YouTube-csatornáján. A közvetítés IDE KATTINTVA érhető el. (Az előadások videofelvételei a későbbiekben szintén az MKVM YouTube-csatornájára kerülnek majd fel.)
Program
09:30 | Regisztráció
10:00 | Köszöntő Kiss Emília főmuzeológus, osztályvezető, MKVM, Gyűjteményi Osztály.
10:05 | Megnyitó
10:05–10:15 | Nyitóbeszéd Balogh László zászlógyűjtő, a konferencia alapítója.
10:15–10:40 | Nyitóbeszéd és nyitóelőadás: Heraldikai, vexillológiai, szfragisztikai és inszigniológiai bányász emlékek a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum új állandó kiállításán (Thurzó Ház) Előadó: Dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
10:40–11:00 | Magyar színek a dinasztikus reprezentációban Előadó: Dr. Guitman Barnabás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének adjunktusa.
11:00–11:20 | A nemzeti zászló, lobogó textilszakmai vonatkozásai Előadó: Kutasi Csaba nyugalmazott könnyűipari mérnök, textilipari igazságügyi szakértő, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület tagja.
11:20–11:40 | A sárkányos zászló első megjelenései az írott forrásokban Előadó: Dr. Palotás György, a Szegedi Tudományegyetem Doktori Iskoláján irodalomtudományból doktori fokozatot szerzett pedagógus, a „Köbüki” tehetséggondozó program tanári ösztöndíjasa.
11:40–11:50 | Vita
11:50–13:00 | Ebédszünet
13:00–13:20 | Zászlótörténeti adatok a Rákóczi-szabadságharc időszakából Előadó: Dr. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, a Rákóczi-szabadságharc szakértője.
13:20–13:40 | Zászlóanyák 1945 előtt és után Előadó: György Sándor történész, doktorandusz, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatója, a Napi Történelmi Forrás főszerkesztő-helyettese.
13:40–14:00 | Zászlók az orosz-ukrán háború harcterein Előadó: Gyuriss Dániel, történész, doktorandusz, a Mathias Corvinus Collegium kutatója.
14:00–14:10 | Vita
14:10–14:30 | Kávészünet
14:30–14:50 | Az illirizmustól az utódállamokig: a délszláv nemzetek zászlóinak ki- és átalakulása a XIX–XX. században Előadó: Dr. Domján Dániel, Jugoszlávia történetének szakértője.
14:50–15:10 | Lobogók és nemzeti identitás a Dél-Kaukázusban Előadó: Dr. Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
15:10–15:30 | A balti nemzetállamok zászlói és történetük Előadó: Jäckl Marcell Richárd nyelvtanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem klasszika-filológia mesterszakos hallgatója.
15:30–15:40 | Vita
15:40 | Zárszó
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer s más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
(A konferencia meghívója megtalálható az MKVM honlapján is.)
Szeretettel felhívjuk Tagtársaink figyelmét a Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület által tartandó
Házasságkötés egykor és ma – Rítusok, szokások, változások
című konferenciára, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.) lesz, 2024. január 19-én (Pénteken), 09:30 órai kezdettel.
A rendezvényen az MHGT több tagja is előadóként szerepel.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója
I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Jánokiné Újváry Zsuzsanna
10:15Nagy Janka Teodóra: A házasság „vigyázó Tornyai” – Jogtörténeti, jogi néprajzi adatok a házasság történetéhez.
10:35 Örsi Julianna: Táji közösségek vitalitásának jelzői: az endogám és exogám házasságok.
10:55 Péterbencze Anna Anikó: A moldvai magyar menyekező szimbolizációja.
11:15 Bathó Edit: A lakodalmi táncok változása a 20–21. században.
11:40 Kávészünet
II. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Nagy Janka Teodóra
12:00 Vajda Mária: „Leverték előtte a harmatot” – A szüzesség, mint a menyasszony értékének fokmérője a magyar társadalomban.
12:20 Baros-Gyimóthy Eszter Márta: Lányokból menyecskék – Menyasszonyok a 18–19. századi Bogyiszlói Református Gyülekezetben.
12:40 Laboda Ilona: A házasságkötés Mongóliában.
13:00 Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokáskörétől – a házasságkötés háttérbe szorulásáig.
13:20 Kávészünet
III. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Örsi Julianna
13:50 Braun László: I. András és Anasztázia házasságkötésének körülményei.
14:10 Jánokiné Újváry Zsuzsanna: A Pálffy család házassági kapcsolatai a 16. században.
14:30 Hartmann-Kakucska Mária: Házasságkötés az Orczy család körében – A megfelelő házastárs kiválasztásának fontossága és példái.
14:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Család és mindennapok a büssüi Gaál kastélyban – Doethingem Ludovica emlékei nyomán.
15:10 Zárszó
(A konferencia programja megtalálható az MNL honlapján is.)
Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által
br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő emlékére
(megválasztásának 100., a kommunista diktatúra általi eltávolításának 75. és halálának 60. évfordulója alkalmából) rendezett konferenciára és kiállításra.
A szervezők kérik a konferencia iránt érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2023. október 9-éig e-mailben jelezzék, az eogy@lutheran.hu címen!
Program:
10:00 Nyitó áhítat Vezeti: Fabinyi Tamás elnök-püspök.
10:15 Köszöntő Beszédet mond Prőhle Gergely országos felügyelő
Délelőtti szekció
Elnök: Kertész Botond (EOM)
10:30 Hubert Gabriella (EOGY): A Radvánszky-család szerepe a magyar művelődéstörténetben.
10:55 Hatos Pál (NKE): Egyházvezetés, konfliktusok, kritika a 20. század első felének történelmi keresztény egyházaiban.
11:20 Kávészünet
11:50 Melkovics Tamás (ELTE): A koronaőri hivatal.
12:15 Czenthe Miklós (EOL): Báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője.
12:40 Hozzászólások
13:00 Büféebéd
Délutáni szekció
Elnök: Lackner Pál (EOGY)
14:00 Földváryné Kiss Réka (KRE HTK, NEB): Morzsák. Az evangélikus-református együttműködés feltárásának lehetséges forrásai két diktatúra árnyékában. Adatok Radvánszky Albert szerepéhez.
14:25 Mirák Katalin (MEE Tényfeltáró Bizottsága, EOL): Átvilágítva… más megvilágitásban? – Báró Radvánszky Albert igazoló eljárásáról (1945).
14:50 Isó Gergely (NEB): Radvánszky Albert és az Ordass-per.
15:15 Hozzászólások, zárszó
16:00 A kiállítást megnyitja Korányi András (EHE).
FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött!(Leírását lásd lentebb!)
A konferencia programja:
09:00–09:30 Regisztráció
09:30–09:40Köszöntő Beszédet mond L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
09:40–12:40 I. szekció: Kutatások a történelem segédtudományai tárgykörében
09:40–10:00 Körmendi Tamás:Tendenciák a magyarországi nemzetségek címerhasználatában a középkorban.
10:00–10:20 Bódy Bence:A galaci Buda család házassági kapcsolatrendszere a XVII. században.
10:20–10:40 Metzger Soma:Segédtudomány és társadalomtörténet. Középbirtokosi családi reprezentáció a 18. században.
10:40–11:00 Rainer Pál:Észrevételek az 1848/49-es honvédség és nemzetőrség egyenruházatához és felszereléséhez.
11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások
11:10–11:30 Kávészünet
11:30–11:50 Beke Margit:A Lónyay-család rangemelési, örökbefogadási és halotti címerei 1871–1917 között.
11:50–12:10 Péri Ákos:„Különféle kalárisokról…” A perzsa Nap és Oroszlán-rend Magyarországon.
12:10–12:30 Tóth Zsolt:A hadisírkutatás morális aspektusai.
12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások
12:40–13:40 Ebédszünet
13:40–16:00 II. szekció: Az MHGT történetéből
13:40–13:50 Benke Tamás:Br. Radvánszky Béla, az MHGT alapítója.
13:50–14:10 Kovács Rudolf Zoltán:Szemelvények Áldásy Antal és Szentpétery Imre életéből.
14:10–14:30 J. Újváry Zsuzsanna:Kumorovitz Lajos Bernát.
14:30–14:40 Kérdések, hozzászólások
14:40–14:50 Kávészünet
14:50–15:10 Pandula Attila:Az MHGT újjáalakulása és előzményei.
15:30–15:50 Gyenes László:Kállay István, az újraalapító elnök.
15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások
16:00 Zárszó
Tudnivalók
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:https://forms.gle/yugVHW9dPsUzsSJb6
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Falerisztikai Alapítvány, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társulat által közösen szervezett konferenciára, melyre
a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma
alkalmából kerül sor. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.
12:45–13:30 Tárlatvezetés a „Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend” című kiállításon.
13:30–13:50 Hajdú Gergely: A Magyar Érdemrend kitüntetéstokjai.
13:50–14:10 Holmár Zoltán: Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.
14:10–14:30 Mézes Ádám: Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.
14:30–14:50 Beszélgetés és kávészünet
14:50–15:10 Gödölle Mátyás: A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.
15:10–15:30 Pallos Lajos: A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.
15:30–16:00 Pandula Attila: A Magyar Érdemrend visszaállítása, 1990–1991.
16:00–16:30 Hozzászólások
Az előadások rezüméi:
SALLAY GERGELY PÁL (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum): „Si Deus pro nobis, quis contra nos, 1922” – 100 éves a Magyar Érdemrend.
Magyarország első világháború utáni függetlenné válását követően, az 1920-as évek elején új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása vált lehetővé és szükségessé. Erre korábban csak egyszer, az 1848–1849-es szabadságharc során történt kísérlet. Az 1945-ig tartó, mintegy negyedszázados történelmi korszak magyar kitüntetési rendszerének gerincét képező Magyar Érdemkeresztet (későbbi nevén Magyar Érdemrendet) Horthy Miklós kormányzó 1922. június 14-én alapította, alapszabályait 1923. június 19-én hagyta jóvá. A második világháború időszakában az érdemrend fokozatait hadikitüntetésként is adományozták. Fennállása több, mint 20 éve alatt a Horthy-kori Magyar Érdemrendnek bel- és külföldön egyaránt számos kitüntetettje volt, híres államférfiaktól katonatiszteken, egyházi személyeken és művészeken át – az akkori társadalmi berendezkedésnek megfelelően még kisszámú – női adományozottakig. Az előadás az ezen a néven ma újra létező érdemrendet és annak történetét mutatja be, különös tekintettel a kitüntetés nevezetes tulajdonosaira és a rendjel fennmaradt különleges példányaira.
NÉMETH SZILVIA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (1918–1938).
A Nagy Háború kitörése után a külföldön élő csehek és tótok (szlovákok) nagymértékben befolyásolták a nemzetébresztő harcok alakulását. Az Amerikai Tótok Ligája az Egyesült Államokban 1914. szeptember 10-én kiadta a „Tót sérelmek és követelmények memorandumát”, amelyben a tótok (szlovákok) önrendelkező jogát követelték. Egy évvel később a tót (szlovák) és cseh honfitársi egyesületek képviselői a clevelandi konferencián egyezséget kötöttek, ahol a nemzetébresztő harcok folyamatáról és a Csehszlovák állam kiépítésének a feltételeiről, ill. Szlovákia autonóm fennállásáról tárgyaltak. Az amerikai tótok (szlovákok) és csehek Oroszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában politikai és katonai csoportokat (Cseh Katonai Egység Oroszországban, „Üdvözlet” Század Franciaországban) hoztak létre. Ezután megalakultak a Csehszlovák Idegenlégiók Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban. 1916 februárjában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács Párizsban, amely 1918. október 15-én kiadta a Washingtoni nyilatkozatot a csehszlovák nemzet önállóságáról. A Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-án alakult meg. A csehszlovák kormány kinevezése után megalakult a Csehszlovák Honvédelmi Minisztérium, amelynek fő feladata a csehszlovák hadsereg létrehozása volt. Ezután sor kerülhetett az állami és katonai szimbólumok (címer, pecsét, zászló, egyenruhák, jelvények, kitüntetések) kialakítására. A csehszlovák kitüntetéseket szabályozó jogszabályok értelmében a következő katonai kitüntetések létesültek: Csehszlovák Harci Kereszt (Československý vojnový kríž), Csehszlovák Forradalmi Érem (Československá revolučná mediala), Sólyom Érdemrend (Rad Sokola), Szövetségi Győzelem Érem (Spojenecká medaila Víťazstva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érdemrend (Československý rad bieleho leva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érem (Československá medaila bieleho leva), Csehszlovák Önkéntesek Emlékjelvénye (Pamätný odznak československé hodobrovoĺníka 1918–1919), Trocnói Ján Žižka Érme (Medaila Jána Žižku z Trocnova). Ezeket a kitüntetéseket és érmeket az előadó részletesen szemlélteti.
RAINER PÁL (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend egyik kitüntetettjének életútja: dr. Ambrózy Árpád m. kir. címzetes hadbíró altábornagy.
Az előadás nyomon követi az 1882-ben Balassagyarmaton született tábornok pályafutását, a felvidéki diákéveket, a haditengerészetnél Pólában és az adriai partokon töltött éveket, majd a hadbíró tisztikar élére való emelkedését, végül a II. világháború utáni kitelepítését és 1954-ben történt elhalálozását. Megismerjük kitüntetéseit. Betekintünk családi életébe is.
MARUZS ROLAND (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum): „Vitéz és önfeláldozó magatartásért”.
Az előadás alapját a tíz éve megjelent Középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt című kötet adja, amelyben a szerző a Magyar Érdemrend posztumusz adományozását és az adományozottak körét dolgozta föl. Az előadásból képet kaphatunk a statisztikai adatokról, valamint számos tiszt katonai pályáját és hősi halálának körülményeit ismerhetjük meg, akinek post mortem adományozták a Magyar Érdemrend valamelyik fokozatát.
OGOLJUK-BERZSENYI ANETT (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.
A 20. század első évtizedei az orvoslás terén jelentős változásokat hoztak. Ekkor lendült fel a ma ismert szakágak önállóvá válása, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerültek bevezetésre. Ezek a változások az egészségügyi dolgozók kitüntetés-adományozásaiban is tükröződnek. A Monarchia korának csupán néhány szakterület dolgozóit elismerő, sőt bizonyos területeket kifejezetten mellőző gyakorlatával szemben a Horthy-korszakban kitüntetettek között számos szakma kiválóságai jelennek meg. Az előadó célja felvázolni a két világháború közötti időszak érdemszerzési lehetőségeit és szokásait, különös tekintettel a Magyar Érdemrend adományozásaira az egészségügy területén.
DEMETER MÁRTON (Magyar Falerisztikáért Alapítvány): Kitüntetések viselése a 20. században, különös tekintettel a Magyar Érdemrendre.
A modern kitüntetések viselésének szabályai, illetve divatja a 19. és 20. század fordulójára forrták ki magukat. A szabályok a katonai állományra és a civil kitüntetettekre egyaránt vonatkoztak, bár utóbbiak gyakorlatát a kor divatja is erősen befolyásolta, illetve a történelmi korszakok változásai mély nyomot hagytak e szokásokon. Az előadó rövid áttekintést nyújt a rendjelek és kitüntetések viselésének változatos lehetőségeiről, kiemelve a Magyar Érdemrend 100 éves történetének állomásait.
HAJDÚ GERGELY (Magyar Falerisztikáért Alapítvány): A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend (1920-1945) kitüntetéstokjai.
Az előadó az idén 100 éves Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend Magyar Királyság-kori (1920–1945) tokjait mutatja be. Célja, hogy – többek között kitüntetési hagyatékok segítségével – átfogó és rendszerezett képet mutasson egy korszak nemzeti egységét képviselő kitüntetés rendszerről annak protokolláris kellékein, a kitüntetések tokjain keresztül.
HOLMÁR ZOLTÁN (Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza): Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei között kiemelkedő helyet foglal el a falerisztikai kollekció. Ebben 38 féle rend, kitüntetés inszigniái találhatók, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg korszakból való. Az egyes darabok az 1900-as éves elejétől 1958-ig kerültek átadásra, amelyek döntően báró altorjai Apor Gábor diplomatától, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárjától származnak, de ezeken kívül Kállay Miklós miniszterelnök rendjelei – köztük a Magyar Érdemrend több példánya – is fellelhetőek.
MÉZES ÁDÁM (Magyar Nemzeti Múzeum): Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben már az alapítás idejében megjelentek a falerisztikai vonatkozású műtárgyak, azonban egészen a 20. század második feléig várni kellett szervezett gyűjtésükre, illetve gyűjteménybe rendezésükre. Jelenleg hozzávetőlegesen 2000 példány képezi az Éremtár kitüntetésgyűjteményét. Az évtizedek során számos kitüntetés került személyi hagyatékokból az Éremtár gyűjteményébe. Jelen előadás keretében a múzeum kevésbé ismert személyi vonatkozású falerisztikai emlékeiből mutatunk be egy válogatást, úgymint Reviczky Károly varsói követ számára adományozott Máltai Lovagrend aranykeresztjét (1785), dr. Argay István győri orvos vatikáni Szent Szilveszter és Aranysarkantyú Rend láncát (1899), továbbá a Barkóczy-Hadik család kitüntetés-hagyatékát.
GÖDÖLLE MÁTYÁS (Magyar Nemzeti Múzeum): A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.
1945 előtt Magyarországon általánosan elterjedt szokás volt, hogy a magas rangú vagy kiemelt társadalmi pozícióban levő személyek portrét festettek magukról egy ismert vagy kevésbé ismert művésszel. Ezeken a portrékon gyakran szerepeltek az illető személy kitüntetései és köztük a Magyar Érdemrend valamely fokozatának jelvényei is. Olykor éppen egy frissen elnyert előkelő kitüntetés adott alkalmat a portré elkészítésére, mint például Bethlen István miniszterelnök esetében, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjének átvétele után festette meg magát a kitüntetéssel. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka számos Horthy-kori portréábrázolással rendelkezik, amelyek közül a témához illeszkedő festményeket mutatja be az előadó.
PALLOS LAJOS (Magyar Numizmatikai Társulat): A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.
A II. világháborút követően megváltozott társadalmi viszonyok új kitüntetési rendszer létrehozását tették szükségessé. Ennek az új rendszernek leglényegesebb eleme a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem. Az új kitüntetés megalkotásának kezdete 1945 utolsó hónapjaira megy vissza, a végleges kialakítása már a köztársasági államforma megszületése után zajlott le. A rendjel fokozatai és jelvényeinek külalakja a Magyar Érdemrendet követik, de lényeges változtatásokkal. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel megszüntette a köztársaság kitüntetését, helyette a fokozatok átnevezésével és új típusú jelvényekkel a népköztársaság érdemrendjét hozta létre. Az előadás a rövid életű köztársasági kitüntetés történetének vázlatos áttekintését foglalja magába.
PANDULA ATTILA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend „kitüntetéscsalád” újjászületése (1990–1991).
A rendszerváltás időszakában más országokhoz hasonlóan Magyarországon is rendkívül nagy társadalmi igény mutatkozott az akkori kitüntetési rendszer felszámolására és a korábbi időszakokban létezett nemzeti jellegű kitüntetési rendszerek visszaállítására. Dr. Antall József miniszterelnök úr megbízásából, legalábbis egy ideig, az előadó maga is cselekvő részese volt ennek a folyamatnak. Mint ismeretes, 1991-ben visszaállításra került a Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Az addigi kitüntetési rendszer pedig rövid távon leépítésre került.
2023. június 9-én, Pénteken, 10:00 órai kezdettel, az ELTE BTK Kari Tanácstermében került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
A konferencia elején dr. Körmendi Tamás tanszékvezető úr, valamint dr. Pandula Attila MHGT elnök úr mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően négy előadás hangzott el, melyek Fejérpataky László munkásságát ismertették és méltatták. Az előadások felvételeit, valamint a hozzájuk tartozó prezentációkat, szeretettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe:
Debreczeni-Droppán Béla: Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
2023. június 8-án, Csütörtökön, 10:00 órai kezdettel, Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében került sor a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által közösen szervezett
„Együtt a kutatókért!”
a kutatás támogatása források és gyakorlati példák bemutatásával
A konferencia elején dr. Kenyeres István úr, a BFL főigazgatója mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően tíz előadás hangzott el, melyek a családtörténeti kutatás különféle forrásait, munkamódszereit és eredményeit vették számba. A konferenciát könyvbemutató beszélgetés zárta, mely dr. Nagy Sándor: „Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században című könyvével foglalkozott.
Az előadások és a könyvbemutató felvételeit, valamint a hozzájuk tartozó prezentációkat, szeretettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe:
dr. Pandula Attila: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bemutatása
Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Források a családfák száraz adatai mögött lévő történet kibontakoztatásához. Mi található a múzeumokban, könyvtárakban? – 1. rész.
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században. Dr. Nagy Sándorkönyvének bemutatója. A beszélgetést vezeti dr. Hermann István.
Fejérpataky László(Fritz Mihály bronzplakettje Iváncsán. A kép forrása: Köztérkép)
Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
Szeretettel meghívjuk T. Tagtársainkat és minden Kedves Érdeklődőt, a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
„Együtt a kutatókért!”
a kutatás támogatása források és gyakorlati példák bemutatásával
című közös konferenciájára, mely 2023. június 8-án, Csütörtökön, 09:30-kor kezdődik, a Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében (1139. Budapest, Teve utca 3–5.).
A konferencia célja a családtörténeti kutatás támogatása, források és gyakorlati példák bemutatásával.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött!
(Akik még nem használták ezt a regisztrációs felületet, azoknak előzetesen be kell állítaniuk a bejelentkezéshez szükséges jelszót! Ehhez, a fenti link megnyitását követően, alul, a „–> Regisztrálás” feliratra kell kattintani! A jelszó létrehozása után, már be lehet lépni, a fenti linkkel, a konferencia-regisztrációs felületre!)
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond dr. Kenyeres István úr, a BFL főigazgatója.
10:10–11:30 I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: dr. Haraszti Viktor (főigazgató-helyettes, BFL).
dr. Pandula Attila (elnök, MHGT):Az MHGT bemutatása. (10 perc)
Ari Ilona (elnök, MACSE):Egyesület a családtörténeti kutatások szolgálatában. (10 perc)
dr. Rácz György (főlevéltáros, tudományos igazgató-helyettes, MNL):Ük-ük-ükapám a honfoglalás korában. Meddig tudom visszavezetni a családom történetét? (20 perc)
Kárpáti Attila István (levéltáros, BFL):Budapest Főváros Levéltára telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási gyűjteménye. (20 perc)
Levezető elnök: dr. Kollega Tarsoly István (történész, a Tarsoly Kiadó alapítója).
dr. Kollega Tarsoly István:„s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” – Kivándorlók nyomában. (20 perc)
Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár, MHGT) és Marosi Eszter (mb. főosztályvezető, főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum):Források a családfák száraz adatai mögött lévő történet kibontakoztatásához. Mi található a múzeumokban, könyvtárakban? (2×20 perc)
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században. dr. Nagy Sándor (főlevéltáros, főosztályvezető-helyettes, BFL) könyvének bemutatója. A beszélgetést vezeti dr. Hermann István (tudományos főigazgató-helyettes, BFL). (20 perc)
Kérdések hozzászólások (20 perc); a konferencia zárása.
