Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. július 10-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2023. július 10. Hétfő, délután 17 óra 30 perc (17:30).
Tagsági ügyek, 2023. évi tagrevízió állása Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele. A pénztárnok tájékoztatja az elnökséget a folyamatban lévő (2023. július 25-i fizetési határidejű) tagrevízió állásáról.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
2023. június 29-én, Csütörtökön hallhattuk dr. Barabássy Sándor úr előadását, az MHGT szervezésében,
Héderfájai és Makfalvi Barabássy család történelmi monográfiája – a dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében
címmel. A megszokottnál nagyobb számú érdeklődő gyűlt össze ez alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában. Az érdeklődést nem csak a kiváló előadó személye, és az előadás tárgya, hanem a rendezvény könyvbemutató jellege is indokolhatta – ti. lehetőség volt Barabássy úrnak, az előadással azonos című, 2022-ben megjelent könyvét is megtekinteni, illetve megvásárolni.
A felolvasóülés előtt az MHGT pénztárnoka köszöntötte a megjelent érdeklődőket, és az Előadót. A szokottnál jóval hosszabb, ünnepélyes köszöntőt követően (melynek szövege itt olvasható), kezdődött meg a voltaképpeni előadás.
Dr. Barabássy Sándor bevezetőjében röviden ismertette családtörténeti monográfiájának tárgyát. 1965. augusztus 28-án találta meg, a székely mezőségi Szabédon, a családi kúria padlásán, a makfalvi és héderfájai Barabássy-család levéltárát (1253db. ügyiratot) rejtő leveles ládát. Az iratok feldolgozása egészen 2019-ig eltartott. A család újabb kori (XVII–XX. századi) történetének megírását elsősorban ezen iratok tették lehetővé. Előadó ismertette az előkerült családi levéltár évkörét, a benne foglalt dokumentum-típusokat. Megemlítette, hogy már korábbi történeti kutatások alapjául is szolgált a levéltár, a XIX–XX. század fordulóján. Több irat (köztük középkori oklevelek, és több nemeslevél is) bizonyíthatóan eltűnt a leveles ládából, az utóbbi századok folyamán. Ezek közül a III. Ferdinánd király által 1646-ban Kozma Mihály részére adományozott címeres nemeslevél (melyet a Barabássyak Kozma Ferenc nemességigazolásához adtak kölcsön 1918-ban, és 1919-ben Budapesten állítólag eltűnt) nemrég felbukkant a Kozma-család leszármazottainál, Bécsben.
Előadónk bemutatta héderfájai Barlabási Lénárd erdélyi alvajda címerének fennmaradt ábrázolásait, valamint rekonstrukcióit
Előadó, a levéltár bemutatása után, ismertette a Barabássy-család történetét, valamint a nevezetesebb családtagok rövid életrajzát. Előadását részint a családi levéltárban, részint pedig közgyűjteményekben található okiratokkal szemléltette. Beszélt a család legnagyobb történelmi jelentőségű alakja, csesztvei és héderfájai Barlabási Lénárd erdélyi alvajda (1455k–1525) életéről, továbbá az ő mostohatestvéréről, Lázói Jánosról (1448–1523), és még számos nevezetesebb Barabássyról [pl. az 1381-ben élt Barrabási György királynéi kancellárról; csesztvei Barlabássy János gyulafehérvári várnagyról (1436–1509); csesztvei Barlabássy Jánosról, aki 1532-től az utolsó csanádi püspök volt; valamint makfalvi Barabássy Istvánról, aki II. Rákóczy György 1657-es lengyelországi hadjáratában a székely nemzet zászlóvivője volt]; valamint a családhoz kapcsolódó fontosabb műemlékekről (így héderfájai Barabássy-udvarházról, a székelydályai templom szentély-freskóiról, a gyulafehérvári Lázói-kápolnáról és Lázói János római sírjáról). Kitért a család által használt, illetve fejedelmi adományba kapott címerekre; a családtagok után fennmaradt címeres pecsétnyomatokra és kőemlékekre is.
makfalvi Barabássy József és családja (1889)
Több társadalom- és köztörténeti adalékkal is fűszerezte előadását. Így megemlékezett azon folyamatról, ahogyan öröklés és adományok révén, az eredetileg Székelyföldön kívül élt nemes család, Marosszéken lófőségeket szerzett, és így a fejedelemség-kori Erdély székely előkelői sorába jutott. Kitért Barlabási Lénárd alvajda kortársára, makfalvi Dózsa Györgyre, a későbbi parasztháború vezérére, akinek első említése épp az alvajda egy 1507-es iratában található.
A XVIII–XIX. században a Barabássy-család tagjai igyekeztek nemesi státuszukat, birtokaikat megőrizni, de a korábbi időkre jellemző közéleti-katonai szereplésük megszűnt, visszaszorult. Érdekes családi fényképekkel mutatta be az előadó, a XIX. század végén és a XX. századelőn élt családtagokat – köztük közvetlen felmenőit. Ugyancsak szép képeken mutatta be az általa visszaszerzett és megmentett, felújított héderfájai Barabássy-udvarházat is. (E tárgyban az MHGT és MTCSE 2022.V.19-én tartott, közös rendezvényén, már részletesebb előadást is hallhattunk.)
Az előadást a 2022-es családtörténeti monográfiában megjelent családfák (7db. tábla) bemutatása zárta, melyek 1323-tól napjainkig mutatják a családtagokat (szám szerint 140 főt, akik 25 generációba tartoznak).
Hangulatkép az előadásról
Az előadást követően, lehetőség volt kérdéseket feltenni, de a jelenlévő érdeklődők részéről kérdés nem érkezett.
A Társaság nevében, az ülést vezető Benke Tamás pénztárnok köszönte meg dr. Barabássy Sándor Tagtársunk érdekes előadását, majd a forma kedvéért, a Társaság szokásai szerint, két kérdést tett fel az előadónak.
Egyfelől, a 2012-es családtörténeti monográfiára utalva, kérdezte, hogy a Barabássy-család két „ága” (a makfalvi és az iklandi), hogyan viszonyul egymáshoz?
Az Előadó elmondta, hogy nincsen szó két ágról, hanem a makfalvi és az iklandi Barabássy-család, egy és ugyanaz. Csupán az eltérő korokban, különféle lakhelyeik/birtokaik alapján, más-más előneveket használtak a családtagok. (Amint az Erdélyben is gyakori szokás volt.)
A második kérdés a család Mohács előtti címerhasználatára vonatkozott. A Barabássy-címer egyes (pl. a Siebmacher-címerkönyvben megjelent, valamint az1508-as héderfájai szemöldökkövön restaurált, lófőpajzson lévő) ábrázolásain, „farkába harapó” sárkány látható, mely alapján felvetődik a kérdés, hogy a család tagjai, pl. Barlabási Lénárd, viselték-e a Sárkányrendet? Van-e erre vonatkozó családi hagyomány vagy okirati nyom? [Vajon helyesen azonosították-e a sárkányt, mint címerképet ill. („belső”) pajzstartót?]
E kérdésre az Előadó elmondta, hogy Barlabási Lénárd alvajda egyes pecsétváltozatain, a Sárkányrend jelvényére emlékeztető, farkába harapó sárkány található. (Mivel az alvajda személyéhez 465db. okirat kötődik, jelentős számú pecsétnyomata tanulmányozható.)
Felemlítette, hogy az idők folyamán számos nevezetes erdélyi előkelő nemes és fejedelmi család (pl. iktári Bethlen, somlyói Báthori, nagykárolyi Károlyi) ékesítette címerét efféle sárkánnyal; közülük csak egyes esetekben mutatható ki, hogy őseik a Sárkányrendet megkapták volna.
Állítása szerint tehát részint az alvajda fennmaradt okiratain, részint pedig Varjú Elemér (Magyar Nemzeti Levéltárban lévő) pecsétgyűjteményében, láthatók olyan Barlabási-pecsétek, melyeken a farkába harapó sárkány megfigyelhető. Egyéb adattal erre vonatkozólag nem rendelkezik.
A jelenlévők ezután nagy érdeklődéssel vették kezükbe dr. Barabássy Sándor családtörténeti monográfiáját, melynek megvásárlására is volt lehetőség. A könyv egy példányát Előadó Tagtársunk, az MHGT Könyvtára részére adományozta – valamint ugyancsak az MHGT Könyvtára részére dedikálta 2012. évi monográfiájának egy, a pénztárnok által beszerzett példányát is.
Hálás köszönettel fogadjuk Tagtársunk könyvadományát és igen szép előadását, melynek megtekintését minden Kedves Érdeklődő számára ajánljuk, YouTube csatornánkon!
[A beszámolót írta: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
2023. június 9-én, Pénteken, 10:00 órai kezdettel, az ELTE BTK Kari Tanácstermében került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
A konferencia elején dr. Körmendi Tamás tanszékvezető úr, valamint dr. Pandula Attila MHGT elnök úr mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően négy előadás hangzott el, melyek Fejérpataky László munkásságát ismertették és méltatták. Az előadások felvételeit, valamint a hozzájuk tartozó prezentációkat, szeretettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe:
Debreczeni-Droppán Béla: Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
2023. június 8-án, Csütörtökön, 10:00 órai kezdettel, Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében került sor a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által közösen szervezett
„Együtt a kutatókért!”
a kutatás támogatása források és gyakorlati példák bemutatásával
A konferencia elején dr. Kenyeres István úr, a BFL főigazgatója mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően tíz előadás hangzott el, melyek a családtörténeti kutatás különféle forrásait, munkamódszereit és eredményeit vették számba. A konferenciát könyvbemutató beszélgetés zárta, mely dr. Nagy Sándor: „Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században című könyvével foglalkozott.
Az előadások és a könyvbemutató felvételeit, valamint a hozzájuk tartozó prezentációkat, szeretettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe:
dr. Pandula Attila: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bemutatása
Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Források a családfák száraz adatai mögött lévő történet kibontakoztatásához. Mi található a múzeumokban, könyvtárakban? – 1. rész.
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században. Dr. Nagy Sándorkönyvének bemutatója. A beszélgetést vezeti dr. Hermann István.
Fejérpataky László(Fritz Mihály bronzplakettje Iváncsán. A kép forrása: Köztérkép)
Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
Szeretettel meghívjuk T. Tagtársainkat és minden Kedves Érdeklődőt, a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
„Együtt a kutatókért!”
a kutatás támogatása források és gyakorlati példák bemutatásával
című közös konferenciájára, mely 2023. június 8-án, Csütörtökön, 09:30-kor kezdődik, a Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében (1139. Budapest, Teve utca 3–5.).
A konferencia célja a családtörténeti kutatás támogatása, források és gyakorlati példák bemutatásával.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött!
(Akik még nem használták ezt a regisztrációs felületet, azoknak előzetesen be kell állítaniuk a bejelentkezéshez szükséges jelszót! Ehhez, a fenti link megnyitását követően, alul, a „–> Regisztrálás” feliratra kell kattintani! A jelszó létrehozása után, már be lehet lépni, a fenti linkkel, a konferencia-regisztrációs felületre!)
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond dr. Kenyeres István úr, a BFL főigazgatója.
10:10–11:30 I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: dr. Haraszti Viktor (főigazgató-helyettes, BFL).
dr. Pandula Attila (elnök, MHGT):Az MHGT bemutatása. (10 perc)
Ari Ilona (elnök, MACSE):Egyesület a családtörténeti kutatások szolgálatában. (10 perc)
dr. Rácz György (főlevéltáros, tudományos igazgató-helyettes, MNL):Ük-ük-ükapám a honfoglalás korában. Meddig tudom visszavezetni a családom történetét? (20 perc)
Kárpáti Attila István (levéltáros, BFL):Budapest Főváros Levéltára telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási gyűjteménye. (20 perc)
Levezető elnök: dr. Kollega Tarsoly István (történész, a Tarsoly Kiadó alapítója).
dr. Kollega Tarsoly István:„s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” – Kivándorlók nyomában. (20 perc)
Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár, MHGT) és Marosi Eszter (mb. főosztályvezető, főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum):Források a családfák száraz adatai mögött lévő történet kibontakoztatásához. Mi található a múzeumokban, könyvtárakban? (2×20 perc)
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században. dr. Nagy Sándor (főlevéltáros, főosztályvezető-helyettes, BFL) könyvének bemutatója. A beszélgetést vezeti dr. Hermann István (tudományos főigazgató-helyettes, BFL). (20 perc)
Kérdések hozzászólások (20 perc); a konferencia zárása.
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. május 30-i rendes közgyűlésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendes közgyűlésére.
A közgyűlés helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (H-1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.). Időpontja: 2023. május 30. Kedd, délután 17 óra 00 perc (17:00).
Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2023. május hó 30. napján (Kedd), délután 17 óra 15 perc (17:15) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.
Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!
Az ülés napirendi pontjai:
Elnöki beszámoló; Szakmai beszámoló a legutóbbi Közgyűlés óta végzett munkáról.
Pénztárnoki beszámoló; A pénztárnok által benyújtandó írásbeli beszámoló rövid ismertetése (a Társaság 2022-2023. évi vagyoni helyzete, elvégzett feladatok). A 2023. évi költségvetési terv és a 2022. évi egyszerűsített beszámoló előterjesztése, jóváhagyásra.
A Felügyelőbizottság beszámolója; A Felügyelőbizottság, a Közgyűlést megelőzően, elkészítette írásbeli jelentését, a 2022. tárgyév költségvetésének teljesítéséről, a Társaság gazdálkodásáról, valamint a működés jogszerűségéről. (E jelentést, a Főtitkár, a Tagok számára, elektronikusan továbbítani fogja, a Közgyűlés előtt.) A Közgyűlés megvitatja a jelentés tartalmát, és határozatot hozhat annak elfogadásáról.
A TURUL folyóirat státuszának rendezése; Az MHGT elnöksége beszámol a TURUL folyóirathoz fűződő jogok MHGT részére történő visszaszerzése, s a lap további (szakmai és financiális) fennmaradása érdekében tett lépésekről, valamint a további teendőkről. [A TURUL folyóirat körüli jogokat és feladatköröket megállapító, külön szervezési és működési szabályzat („TURUL SZMSZ”) megszövegezése, és elnökségi megvitatása, sajnos még nem történt meg, így jelen Közgyűlésen erre vonatkozó konkrét, szövegszerű előterjesztés nem lesz. Ugyancsak később, az SZMSZ esetleges majdani elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően, foglalkozhat majd, egy későbbi Közgyűlés, a folyóirat főszerkesztőjének és szerkesztőségi tagjainak megállapításával, megerősítésével. Az elnökség ismételten kinyilvánítja, hogy a TURUL-t érintő, későbbi Közgyűléseken előterjesztendő, konkrét indítványait, dr. Rácz Györggyel, a folyóirat főszerkesztőjével szorosan együttműködve készíti elő. Az elnökség szándéka, a folyóirat szakmai stabilitásának, fennmaradásának biztosítása, s az MHGT folyóirathoz kapcsolódó, teljes körű joggyakorlatának szilárd megalapozása. E célokat szem előtt tartva, az elnökség azt tartja kívánatosnak, hogy a folyóirat főszerkesztőjének és szerkesztőinek személye, lehetőleg ne változzon; hanem a lap eddigi munkatársai kapjanak bizalmat s további felhatalmazást, munkájuk folytatásához.]
Egyéb (aktuális) ügyek; a beérkező javaslatok szerint.
A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.
Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.1 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldjük meg.
Szeretettel várjuk Tagtársainkat!
Tisztelettel:
Dr. Pandula Attila (az MHGT elnöke)
(Kelt: Budapest, 2023. április 26.)
A fent közölt napirend 3. és 4. pontjának tartalmi leírását, a közbejött fejleményekhez igazodva, helyesbíteni rendeltem:
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2023
című rendezvényére, mely 2023. április 22-én, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek regisztrációja a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Program
09:30Regisztráció. 10:00 Megnyitó.
10:20 Nagy Gergely: Visszatérés a zászlókhoz: régi jelkép egy modern világban. 10:40 Hajgató Sára: Hagyományos textilfestési eljárások. 11:00 Balog Péter alezredes: Zászlók a kvízeken, kvíz a zászlókról. 11:20 Kovács Ákos Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia Vitézségi érmeinek kronológiai bemutatása és érdekességei. 11:40 Lévay Ernő: Néhány szó a német haditengerészet és az egykori német gyarmatok zászlóhasználatáról.
12:00-13:00 Ebédszünet.
13:00 Dr. Pandula Attila: Vexillológiai emlékek kiállítása egyes orosz szakmúzeumokban. 13:30 Dr. Szabó Balázs: Szamuráj csatazászlók a 16. századi Japánban. 13:50 Lengyel Ádám: Leetől Dukeig – a „konföderációs” lobogó jelentése az amerikai kultúrában. 14:10 Dr. Pálffy Géza: Koronázási zászlók az újkori Magyarországon. 14:30 György Sándor: Zászlószentelés kommunista módra. 14:50 Dr. Patakfalvi-Czirják Ágnes: „Ha nem lennék székely, nem tűzném ki a székely zászlót!” – „Kitalált hagyomány” és popularizáció a székely zászló esetében.
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap, vagy „Vex Nap” ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről-évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer és más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
2023-ban megpróbáljuk egy széles spektrumát bemutatni a zászlótannak. Lesz szó hagyományos textilfestési eljárásokról, székely és japán, Habsburg- és Rákosi-korszakbeli zászlókról, valamint sok minden másról ebben a közel öt órában.
