Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. május 30-i rendes közgyűlésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendes közgyűlésére.
A közgyűlés helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (H-1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.). Időpontja: 2023. május 30. Kedd, délután 17 óra 00 perc (17:00).
Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2023. május hó 30. napján (Kedd), délután 17 óra 15 perc (17:15) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.
Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!
Az ülés napirendi pontjai:
Elnöki beszámoló; Szakmai beszámoló a legutóbbi Közgyűlés óta végzett munkáról.
Pénztárnoki beszámoló; A pénztárnok által benyújtandó írásbeli beszámoló rövid ismertetése (a Társaság 2022-2023. évi vagyoni helyzete, elvégzett feladatok). A 2023. évi költségvetési terv és a 2022. évi egyszerűsített beszámoló előterjesztése, jóváhagyásra.
A Felügyelőbizottság beszámolója; A Felügyelőbizottság, a Közgyűlést megelőzően, elkészítette írásbeli jelentését, a 2022. tárgyév költségvetésének teljesítéséről, a Társaság gazdálkodásáról, valamint a működés jogszerűségéről. (E jelentést, a Főtitkár, a Tagok számára, elektronikusan továbbítani fogja, a Közgyűlés előtt.) A Közgyűlés megvitatja a jelentés tartalmát, és határozatot hozhat annak elfogadásáról.
A TURUL folyóirat státuszának rendezése; Az MHGT elnöksége beszámol a TURUL folyóirathoz fűződő jogok MHGT részére történő visszaszerzése, s a lap további (szakmai és financiális) fennmaradása érdekében tett lépésekről, valamint a további teendőkről. [A TURUL folyóirat körüli jogokat és feladatköröket megállapító, külön szervezési és működési szabályzat („TURUL SZMSZ”) megszövegezése, és elnökségi megvitatása, sajnos még nem történt meg, így jelen Közgyűlésen erre vonatkozó konkrét, szövegszerű előterjesztés nem lesz. Ugyancsak később, az SZMSZ esetleges majdani elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően, foglalkozhat majd, egy későbbi Közgyűlés, a folyóirat főszerkesztőjének és szerkesztőségi tagjainak megállapításával, megerősítésével. Az elnökség ismételten kinyilvánítja, hogy a TURUL-t érintő, későbbi Közgyűléseken előterjesztendő, konkrét indítványait, dr. Rácz Györggyel, a folyóirat főszerkesztőjével szorosan együttműködve készíti elő. Az elnökség szándéka, a folyóirat szakmai stabilitásának, fennmaradásának biztosítása, s az MHGT folyóirathoz kapcsolódó, teljes körű joggyakorlatának szilárd megalapozása. E célokat szem előtt tartva, az elnökség azt tartja kívánatosnak, hogy a folyóirat főszerkesztőjének és szerkesztőinek személye, lehetőleg ne változzon; hanem a lap eddigi munkatársai kapjanak bizalmat s további felhatalmazást, munkájuk folytatásához.]
Egyéb (aktuális) ügyek; a beérkező javaslatok szerint.
A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.
Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.1 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldjük meg.
Szeretettel várjuk Tagtársainkat!
Tisztelettel:
Dr. Pandula Attila (az MHGT elnöke)
(Kelt: Budapest, 2023. április 26.)
A fent közölt napirend 3. és 4. pontjának tartalmi leírását, a közbejött fejleményekhez igazodva, helyesbíteni rendeltem:
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2023
című rendezvényére, mely 2023. április 22-én, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek regisztrációja a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Program
09:30Regisztráció. 10:00 Megnyitó.
10:20 Nagy Gergely: Visszatérés a zászlókhoz: régi jelkép egy modern világban. 10:40 Hajgató Sára: Hagyományos textilfestési eljárások. 11:00 Balog Péter alezredes: Zászlók a kvízeken, kvíz a zászlókról. 11:20 Kovács Ákos Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia Vitézségi érmeinek kronológiai bemutatása és érdekességei. 11:40 Lévay Ernő: Néhány szó a német haditengerészet és az egykori német gyarmatok zászlóhasználatáról.
12:00-13:00 Ebédszünet.
13:00 Dr. Pandula Attila: Vexillológiai emlékek kiállítása egyes orosz szakmúzeumokban. 13:30 Dr. Szabó Balázs: Szamuráj csatazászlók a 16. századi Japánban. 13:50 Lengyel Ádám: Leetől Dukeig – a „konföderációs” lobogó jelentése az amerikai kultúrában. 14:10 Dr. Pálffy Géza: Koronázási zászlók az újkori Magyarországon. 14:30 György Sándor: Zászlószentelés kommunista módra. 14:50 Dr. Patakfalvi-Czirják Ágnes: „Ha nem lennék székely, nem tűzném ki a székely zászlót!” – „Kitalált hagyomány” és popularizáció a székely zászló esetében.
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap, vagy „Vex Nap” ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről-évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer és más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
2023-ban megpróbáljuk egy széles spektrumát bemutatni a zászlótannak. Lesz szó hagyományos textilfestési eljárásokról, székely és japán, Habsburg- és Rákosi-korszakbeli zászlókról, valamint sok minden másról ebben a közel öt órában.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége 2023. március 20-án
elnökségi ülést
tartott. Az ülés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:
Pénztárnok jelenti, hogy a 2. SD-kártyát megvette, a 3. kártyát saját költségén adományozza. Így lehet rotálni a kártyákat a kamerában, s mindig marad egy tartalék kártya is. Ez megkönnyíti a múlt évben katasztrofálisra sikeredett videónyersanyag-átadást, a Webes Munkacsoport tagjai között. Immár a legtöbb aktuális felvétel (nyersanyag), fent van a felhő-tárhelyen.
A NEA 2023. pályázati összeg befolyt, módosítás majd leadandó.
A tagrevízióval a pályázatok miatt nem haladt semmit. Áprilisra várható megindulása. (Végül május lett belőle…)
Pénztárnok vállalta, hogy a Hermann-előadásra, ásványvizet visz (a Társaság elfekvő készletéből), valamint pogácsát vesz (saját zsebből). (Utóbb meg is történt.)
A honlap-akció tekintetében, az elnökség jogi szakértővel átvizsgáltatná a szerződést, és ha rendben van, hozzájárul annak megkötéséhez.
A múlt évről maradt ásványvizet és papírpoharakat a Fejérpataky-, valamint az „Együtt a kutatókért!” konferencián használjuk fel.
Vexillológiai Nap lesz 2023.IV.22-án az MKVM-ben, Bakó Bálint tagtársunk szervezi. Több Tagtárs részt vesz. (Meghirdettük a honlapon.)
A könyvelő a 110 ezres ajánlatot elfogadta; meg lehet vele kötni a szerződés-módosítást.
Elnök úr a jubileumi konferencia dolgában ismét referált. Szóba jött, hogy felhívást kellene a Tagságnak kiküldeni (a Főtitkár által), hogy javasoljanak előadót vagy előadás-témát a konferenciára. Elnök úr vállalta, hogy felkéri dr. Rácz Györgyöt és Reisz T. Csabát, előadás tartására, ugyanezen jubileumi konferencián. Elnök ehhez a két Tagtárs elérhetőségeit kérte a pénztárnoktól. (Utóbb meg is kapta.)
Az ülés fő tárgya a TURUL helyzetének rendezése volt. A pénztárnok az ülés előtt elküldte az ezzel foglalkozó napirendi ponthoz írásbeli beszámolóját és határozati javaslatát. A folyóirat ügyében fontos határozat született, melynek szövege a következő: Annak érdekében, hogy a TURUL folyóirat átadás-átvételének további lépései, mihamarabb és kellő eredménnyel végbemehessenek; valamint az eddig történt lépéseket tudámásul véve és jóváhagyva, az MHGT elnöksége meghozza a következő pontokból álló határozatot:
Az elnökség megállapítja, hogy a TURUL folyóirat kiadói jogait az MHGT, jogérvényesen birtokolja és gyakorolhatja.
Az elnökség megállapítja, hogy a lap kiadását, az MHGT teljességgel önállóan kívánja ellátni. A szerkesztés munkája azonban, az MNL támogatására és személyi állományára támaszkodva valósítható meg. Ennek érdekében, az MNL-lel az együttműködési megállapodást, az MHGT elnökségének, mielőbb meg kell kötnie.
Az elnökség megállapítja, hogy mivel a lap egyedüli kiadója az MHGT lett, az eddig létezett háromoldalú szerkesztőbizottságot, az MHGT megszűntnek tekinti. (Ugyancsak érvénytelennek tekinti a három korábbi társkiadó között létrejött összes eddigi megállapodást, különös tekintettel a Budapesten, 1992. május 31-én kelt „Pro Memoria” kezdetű okmányra.) A TURUL-hoz fűződő kiadói (és mindennemű egyéb) jogok gyakorlására, ennélfogva a továbbiakban kizárólag az MHGT Közgyűlése, mint a Társaság legfőbb döntéshozó szerve, jogosult. A kiadással kapcsolatos adminisztrációt, ügyvezetést, az MHGT illetékes elnökségi tagjai (mindenekelőtt az elnök és pénztárnok) látják el. A lap szerkesztését a főszerkesztő irányítja, a szerkesztőség személyi állományát, a lap szakmai irányvonalát, ugyancsak a főszerkesztő határozza meg – az MHGT elnöksége és Közgyűlése egyetértésével és jóváhagyásával – szem előtt tartva a lap (és az MHGT) alapításakor kitűzött célokat. A lapot a főszerkesztőnek olyan módon kell szerkeszteni, hogy annak szakmai presztízse, akadémiai akkreditációja (tudományos minősítése), továbbra is fennmaradjon.
Az elnökség – illő köszönetnyilvánítás mellett – kijelenti, hogy továbbra is dr. Rácz Györgyöt tekinti a TURUL főszerkesztőjének, őt e minőségében kéri fel munkája folytatására. Az elnökségi felkéri a főszerkesztőt, hogy állítsa össze a TURUL szerkesztőinek (szerkesztőségének) névsorát, és terjessze azt az MHGT legközelebbi elnökségi ülése elé. Az elnökség javasolja, hogy a következő Közgyűlés határozatilag erősítse meg dr. Rácz Györgyöt a főszerkesztői székben.
Az elnökség felkéri a TURUL főszerkesztőjét, az MHGT elnökét, valamint a pénztárnokot (továbbá mindazon MHGT elnökségi tagokat, akik ebben részt tudnak és kívánnak venni), hogy készítsék el a TURUL körüli ügyvitel részletszabályait meghatározó szervezési és működési szabályzat (SZMSZ) tervezetét. A szabályzatnak lehetőség szerint rövidnek, lényegre törőnek és egyértelműnek kell lennie. E tervezetet, elkészülte után, az elnökség, ki kívánja adni, véleményezésre, dr. Szeidlné dr. Németh Mariann és dr. Szigeti Krisztina, jogász Tagtársainknak. A jogászi szakvélemény alapján, az elnökség elvégzi a tervezeten az esetleg szükségesnek mutatkozó javításokat. Az elnökség, miután a végleges tervezetet elkészítette és határozatilag elfogadta, azt a soron következő Közgyűlés elé terjesztheti, jóváhagyásra.
Az elnökség kijelenti, hogy a Magyar Történelmi Társulattal, a TURUL átadás-átvételével kapcsolatban még fennálló kérdések rendezésére, a legközelebbi jövőben, tárgyalásokat fog folytatni. Ez alkalommal szükséges rendezni a TURUL eddigi bankszámláján lévő tőke sorsát, a meglévő folyóirat-példányok (mint tárgyi vagyon) felosztását, a turulfolyoirat.hu weboldal (és domainnév) MHGT részére való átadását, valamint az előfizetői adatok átadását. Az elnökség, lehetőség szerint, ezen tárgyalási folyamatba is be kívánja vonni – különösen a pénzügyi kérdések tekintetében – fent mondott két jogász Tagtársunkat, azaz dr. Szeidlné dr. Németh Mariannt és dr. Szigeti Krisztinát.
Az elnökség felhatalmazza az elnököt és a pénztárnokot, hogy a TURUL további pénzügyi adminisztrációjához, új „CIVIL” típusú bankszámlát nyissanak, a MagNet Bank Zrt.-nél, és ezen bankszámlára, a Társaság vagyonából, 50 ezer forintot, azonnal átcsoportosítsanak. Az elnökség javasolja, hogy a Társaság 2023. tárgyévi költségvetésében, összesen (az említett, 50 ezer forintot is beleszámítva) 600 ezer forintos biztonsági tartalékot tüntessen fel, lehetséges kiadási tételként, a TURUL 2023. tárgyévi kiadási költségeinek, vészhelyzet esetén való fedezésére. Ezen vésztartalék csak azon esetben használható fel, hogyha a folyóirat részére nem lehet állami támogatást szerezni, a 2023. évben.
Az elnökség felkéri az elnököt, a pénztárnokot és a TURUL főszerkesztőjét, hogy folyamatosan figyeljék a tudományos folyóirat-kiadási pályázatokat, és lehetőleg (ha a pályázati feltételek lehetővé teszik) minden releváns pályázatra nyújtsanak be, az MHGT nevében, pályázatot. Ezen pályázatok nevezési díját, az elnök jogosult azonnal utalványozni. Az elnökség továbbá felkéri az elnököt, a pénztárnokot és a TURUL főszerkesztőjét, hogy keressenek további támogatási lehetőségeket, a folyóirat anyagi fennmaradásának biztosítására.
[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. március 20-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2023. március 20. Hétfő, délután 17 óra (17:00).
Az ülés napirendi pontjai:
Az MHGT jubileumi emlékkonferenciája.
A TURUL folyóirattal kapcsolatos teendők.
Honlap-üzemeltetés A szolgáltató akciója és partnerségi ajánlata civil szervezetek részére.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tisztelettel meghívja Tagjait és minden Kedves Érdeklődőt az 1848–1849. évi magyar polgári forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából szervezett emlékülésére, amelyet 2023. március 23-án, Csütörtökön, 17:00 órai kezdettel tartunk, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.).
Ez alkalomból prof. dr. Hermann Róbert tart megemlékező előadást,
Mítoszok és legendák 1848–1849-ből
címmel. A részvétel ingyenes. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége 2023. március 3-án
elnökségi ülést
tartott. Az ülés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:
Ari Ilona Tagtársunk (MACSE-elnök) részvételével egyeztettünk a 2023.VI. havi közös konferenciáról. Ekkor döntött úgy az elnökség, hogy a 2023. évi NEA terhére, 100 ezret fordítanánk erre. A maradék 50 ezret, könyvelő helyett kamera-állványra szánja az elnökség. (A Webes Munkacsoport előterjesztésére.)
Szóba került a márciusi Hermann-előadás is (1848–49-es emlékülés), fontolgattuk, vajon egy vagy két óra lesz ennek hossza? Mennyibe fog kerülni a terem? (Végül két óra után 20 ezer forintot fizettünk.)
A székhely-ügyben Elnök úr, a Húsvét utáni héten próbál majd intézkedni. Újváry alelnök asszony jelezte, hogy térdműtétje miatt nem tud a terem-megtekintésben részt venni. (Végül is, nem volt semmiféle megtekintés, így nem maradt le semmiről…)
A TURUL-t érintő fejleményekről, a pénztárnok beszámolt, s írásbeli beszámolót ígért.
A könyvelő megbízási díját emelni kérte. Az elnökség felkérte a pénztárnokot, hogy 110 ezer forintos megbízási díjra tegyen javaslatot. (A könyvelési díj emelésének oka egyfelől az általános áremelkedés, másfelől pedig az, hogy az MHGT egy második bankszámlát is nyit, a TURUL folyóirat pénzügyi adminisztrációjához, ami a könyvelő munkaterhét valamivel szintén növeli. Ennek fényében kért a pénztárnok, az ülés előtt, árajánlatot, a könyvelőtől.)
Az MNL-lel kötendő együttműködési megállapodás tárgyalása elnapolva.
Elnök jelezte, hogy megy Fejérpataky László néhai MHGT elnök sírjához (Iváncsa községbe) koszorúzni. A koszorú beszerzését a pénztárnok vállalta (a Társaság pénztára terhére). (A koszorúzás 2023.III.6-án volt; Elnök úr erről írásban be fog számolni, képekkel együtt, az MHGT honlapján. A koszorút a pénztárnok 2023.III.5-én, Vasárnap délután vette át, s vitte el az elnök részére.)
Pénztárnok ismertette a NEA 2022. pályázat lezárását.
Nyáry Éva festőművész, kiváló Tagtársunk, igen nagylelkű felajánlást tett. Elkészítené az MHGT alapítója és első elnöke, br. Radvánszky Béla, reprezentatív portréfestményét, a Társaság székhelye (tanácsterme) számára. A Művésznő a kép elkészítését ingyen, adományképpen vállalta. A pénztárnok, csatlakozva a felajánláshoz, vállalta, hogy megtervez és saját költségén elkészíttet egy, a képhez méltó díszkeretet. A felajánlás feltételéül Nyáry Éva azt szabta, hogy a székhely ingatlankezelői járuljanak hozzá írásban ahhoz, hogy a festményt el lehet ott helyezni. Mivel a székhely-ügy rendezetlensége folytán, ez egyelőre nem áll fenn, így a felajánlás megvalósítása sajnos későbbi időre marad.
Pénztárnok jelezte, hogy a honlapukat üzemeltető BlazeArts Kft., civil szervezeteknek akciót (partnerségi programot) hirdetett, miáltal 2 évig ingyen adják a tárhelyet és az összes domainnevet is. Javasolja, hogy az MHGT vegyen ebben részt. Az elnökség ehhez további adatokat, szerződés-tervezetet kért.
Tagügyek: 3 fő felvéve, 4 kilépett.
Elnök úr a jubileumi konferenciát szervezi, erről referált.
Lesz Fejérpataky-emlékülés az ELTE-n. Az MHGT is részt vesz ezen.
Kellene (Elnök úr szerint) konferenciakötetet készíteni, a „Castrum Doloris” és az „MHGT 140” konferenciáinkról. Volna rá támogatás.
Pénztárnok jelenti, hogy a NEA 2021. pályázat lezárása megtörtént.
Az elnökség dr. Péntekné Unghváry Mária volt pénztárnoknak, 70. születésnapja alkalmából, üdvözlőlapot küld.
Pénztárnok javasolta, hogy a főtitkár kérje fel dr. Rácz Györgyöt, hogy a középkori aranypecsétek röntgenvizsgálatairól tartson MHGT-felolvasóülést.
Több adomány történt, melyeket az elnökség megköszönt.
Az elnökség 2023.III.20-án ismét ülést tart, a TURUL és a weboldal-akció ügyében.
[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. március 3-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2023. március 3. Péntek, délután 17 óra (17:00).
Az ülés napirendi pontjai:
MACSE–MHGT családtörténeti konferencia A MACSE és az MHGT által tartandó közös, családtörténeti tárgyú konferencia részleteinek megbeszélése; az elképzelések egyeztetése a MACSE (jelen ülésre meghívott) illetékeseivel.
1848–1849-es emlékülés Az MHGT által tartandó 1848–1849-es emlékülés megszervezésével kapcsolatos rövid megbeszélés. (Az emlékülés 2023. március 23-án, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban lesz.)
Székhely-ügy Elnök úr tájékoztatja az elnökséget a székhely-használattal kapcsolatos tárgyalások eredményéről, melyeket az ELTE BTK illetékeseivel folytatott. Az elnökség megállapítja a székhely-probléma lezárásához szükséges lépéseket.
NEA-pályázatok A 2022. tárgyévi NEA pályázat lezárása érdekében szükséges támogatási szerződés-módosítás előkészítése. A pénztárnok tájékoztatja az elnökséget a 2021. tárgyévi NEA pályázat (immár benyújtott) elszámolásáról, valamint javaslatot tesz a 2023. tárgyévi NEA pályázaton nyert 150 ezer forintos összeg felhasználására (a korábban benyújtott pályázati költségvetés alapján).
A TURUL folyóirattal kapcsolatos teendők A TURUL folyóirat (ill. az ahhoz kapcsolódó jogok) MHGT részére való visszavételével kapcsolatban, az elmúlt időszakban történt lépések áttekintése (az ebben részt vett Tagok beszámolói). A további teendők meghatározása.
Könyvelő megbízási díja A pénztárnok előterjesztése, a könyvelő megbízási díjának, a 2023. tárgyévtől történő megemelésére. (A megbízási díj emelésének oka a 2021–2022. évi magas infláció, továbbá a TURUL átvétele kapcsán nyitandó külön bankszámla folytán jelentkező többletmunka.)
Együttműködési megállapodás az MNL-lel Az elnökség megtárgyalja és véglegesíti a Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetét; intézkedik annak mielőbbi megkötéséről.
Radvánszky-portré A Társaság egyes Tagjai részéről felajánlás történt, miszerint az MHGT alapító elnökének, Radvánszky Bélának a portréját, a Társaság leendő székhelye (ülésterme) részére, megfestenék, ill. a reprezentatív portré számára méltó keretet készíttetnének. Az elnökség megtárgyalja ezen felajánlást.
Honlap-üzemeltetés Az MHGT honlapját üzemeltető cég, társadalmi szervezetek számára, partnerségi programot indított. Az ajánlat lényege, hogy a vállalat két éven át, ingyenesen nyújt tárhelyet és domainnevet, „közhasznú tevékenységet ellátó, nonprofit egyesületek, alapítványok és szervezetek” részére. Ennek feltétele a támogatásról szóló szerződés megkötése, valamint az, hogy a támogatásra utaló (egy mondatos) feliratot, és a vállalat emblémáját, a weboldal alján (a láblécben), feltüntessük. Az elnökség határoz arról, igénybe kívánja-e venni ezt a lehetőséget.
Tagsági ügyek, 2023. évi tagrevízió előkészítése A pénztárnok ismerteti a 2023. tárgyévi tagdíj-befizetési adatokat, és tájékoztatja az elnökséget a 2023 márciusában megindítandó tagrevízió várható menetéről. Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele.
Egyéb ügyek Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2023. első félévi előadásaira:
2023. január 8. Vasárnap.
Ünnepi szentmise a magyar történelmi családokért, Budapesten, a Szent István Bazilikában.
2023. február 20. Hétfő. (18:00)
Dr. Bagdy Emőke:„A család, mint harcmező és békesziget”
2023. március 6. Hétfő. (18:00)
Mester de Parajd László:„Afrikai építészetem”
Mester de Parajd László építészmérnök lesz az MTCSE vendége. 1949-ben született Budapesten, 1956-ban szüleivel kivándorolt Párizsba, ahol vegyészmérnök édesapja mint kutató és hamar mint igazgató kezdett dolgozni a Francia Nemzeti Kutató Intézetben (CNRS). 1970 és 1975 között építészeti tanulmányai mellett minden évben hátizsákkal bejárta a világot: Ázsiát, Afrikát, Dél-Amerikát. 1976-ban megkapta az építészmérnöki diplomát az „Ecole Nationale des Beaux-Arts”-on. 1977 és 1988 között Nigerben, Afrikában dolgozott mint építészmérnök. 1988 és 2020 között nemzetközi szerezeteknek dolgozott világszerte, 2020 óta nyugdíjas, de sok helyen tart előadásokat.
2023. március 20. Hétfő. (18:00)
Bugár-Mészáros Károly:„A barokk kastélyok és Magyarország”
2023. április 24. Hétfő. (18:00)
Zöldhelyi Adrien:„A történelmi családok szerepe a kutyatenyésztésben”
Az előadás a szervezett magyar kutyatenyésztés történetét mutatja be. A hazai sportkutyászat kezdetét, felemelkedését és aranykorát, a magyar arisztokrácia, valamint kutyáik sorsának szoros összefonódását a történelemben. Fotókkal és személyes történetekkel megemlékezve azokról a kutyák iránt elkötelezett magyar történelmi családokról, akik megalapították, majd 110 éven át éltették és irányították e nemes sportot hazánkban.
2023. május 22. Hétfő. (18:00)
Csornay György:„Antarktiszi útibeszámoló”
Az MTCSE előadásai várhatóan a Márai Sándor Művelődési Házban (1013. Budapest, Krisztina tér 1.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. I. félévi előadásaira.
A félév során esedékes négy felolvasóülés pontos helyét, idejét és témáját, alább közöljük.
FONTOS TUDNIVALÓK:
Ebben a félévben rendezvényeinket, felolvasóüléseinket, nem kizárólag a Nemzeti Múzeum épületében tartjuk, hanem más intézményekben/helyszíneken is! Tehát kérjük szépen a Kedves Érdeklődőket, hogy figyelmesen olvassák el, pontosan hol lesz az általuk megtekinteni kívánt előadás!
Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az általa megtekinteni kívánt előadás valóban meg lesz-e tartva, és ha igen, milyen feltételek mellett látogatható!
Kérjük szépen előadásaink Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül.
A 2023-as év Társaságunk jubileumi éve is, mert idén ünnepeljük megalakulásunk 140. és újjászerveződésünk kezdetének 40. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepi konferenciát rendezünk majd, mely ősszel esedékes.
Részletes program:
2023. január 26. Csütörtök (17:00)
Mortuáriumok a lőcsei idősebb Szent Jakab Plébániatemplomban (basilica minor)
Előadó: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök) Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Az előadó „A lőcsei idősebb Szent Jakab Plébániatemplom heraldikai és funerológiai emlékei” kutatási programjának eredményeit ismerteti, ami a „Rímskokatolícka cirkev farnost’ Levoča” engedélyével és támogatásával folyik.
Lőcse város első okleveles említése 1249-ből ismert. A plébániatemplom építésének legkorábbi szakasza a XIII. századra vezethető vissza. A templom kiépítése több szakaszban, a XIV–XV. században történt. Egy rövidebb időszakban az evangélikus egyház használta. A templom ma is létező belső berendezése a XV. század legvége és a XVIII. század legeleje között keletkezett.
Az általános gyakorlatnak is megfelelően, a helyi társadalmi elitnek központi temetkezési helye, sajátos „mauzóleuma” is. Így például időről időre Szepes vármegye főispánjai, azok rokonsága (például a Thurzó család) temetkezett ide, de itt helyezték örök nyugalomra a szepesi vár kapitányait, továbbá Lőcse város vezetőit, azok családtagjait is.
A templomban relatíve nagy számban láthatók ma is a XV–XVIII. század között keletkezett síremlékek, így például tumba részletek, epitáfiumok, halotti emléktáblák, halotti címeres emléktáblák, stb..
Mindezek sajátos csoportját alkotják a mortuáriumok (epitáfiumcímerek). Ezekből 6 maradt korunkra, amelyek elemzését az előadó elvégezte:
Pernel Kristófde Schachen (†1530), a szepesi vár kapitánya volt;
Reichenburg Vilmos (†1538), a környéken állomásozó német landsknecht csapatok kapitánya;
bethlenfalvi gróf, szabad báró Thurzó (III.) Kristóf (†1614), Szepes és Sáros vármegye főispánja, Sempte, Galgóc, Bajmóc, Temetvény, Richnó ura;
bethlenfalvi gróf, szabad báró Thruzó (III.) Szaniszló (†1622), Magyarország nádora, országbírája;
Friedrich Pobstade Sittau (†1649), igen előkelő helyi patrícius család leszármazottja (1646 és 1647 között a város szenátora volt);
Amman Jeremiás (†1659), kiemelkedő lőcsei patrícius család képviselője, városi szenátor stb..
2023. február 23. Csütörtök (17:00)
A magyarországi nemzetségek címerhasználatának főbb tendenciái a középkorban
Előadó: dr. Körmendi Tamás [ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens; Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie Internationale d’Héraldique), rendes tag] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
A nemzetségi címerek magyar jellegzetességnek tekinthetők: a középkori Nyugaton családi és egyéni címerek a jellemzőek a társadalmi elit szimbólumhasználatában. A középkor végéig tartó évszázadokat a Magyar Királyságban általában a korábbi társadalmi struktúrák felbomlása és a hatalmas arisztokrata klánok felbomlása időszakának tekintik: egyes ágaik megszilárdították saját politikai, gazdasági és társadalmi pozíciókat, míg ugyanazon genus más ágai teljesen elvesztették befolyásukat.
Referátumomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen viselkedési minták mutathatóak ki a hazai nemzetségi címerhasználatban és főleg a címerek módosításaiban: miért tapasztalható, hogy egyes rokonságok körömszakadtáig ragaszkodtak a közös nemzetségi címerhez, a nemzetség mint jogi és vagyonközösség megszűnte utáni évszázadokban is, míg mások esetében viszont az mutatható ki, hogy az előkelőbb ágak igyekeztek őket szegény rokonaiktól is megkülönböztető, új címereket választani – a szegényebb ágak pedig sokszor természetesen másolták előkelő rokonaik új címereit is.
2023. március 30. Csütörtök (17:00)
A nagylucsei Dóczy család a 16–17. században
Előadó: dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem, tanszékvezető, egyetemi docens) Az ülést vezeti: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (MHGT, alelnök) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Nagylucsei Orbán egri püspök címere az ún. Sobieski-hóráskönyvben, 1490 körül. (Forrás: Royal Collection Trust, https://www.rct.uk/)
A nagylucsei Dóczy család anyagi és társadalmi presztízsét Nagylucsei Orbán (†1492) királyi kincstartó (előbb győri, majd 1486-tól haláláig egri püspök) alapozta meg, akinek unokaöccse és gyámfia, Nagylucsei Dóczy Ferenc (1478–1526?) az első, aki a középkor végén felveszi a Körösök vidékén birtokos középkori eredetű család, a zádorlaki, majd szegi (szegvári) Dóczy család nevét. Anyja, Nagylucsei Benedek (†1478), majd iktári Bethlen Domokos szörényi bán, erdélyi alvajda (†1479) özvegye ugyanis harmadszorra zádorlaki (szegi) Dóczy Imre (†1493) felesége lett.
Nagylucsei Dóczy Ferenc fiai, László (†1549), Miklós (1518 k.–1573 k.) és (I.) Gábor (1520 k.–1577/1578) közül a két utóbbi udvari szolgálatával, illetve a Nagylucsei Orbántól örökölt várakkal és birtokokkal (Revistye, Zólyomlipcse) a 16. századi főúri elitbe emelkedik a 16. század közepén, egyébként mindketten az evangélikus vallást terjesztik birtokaikon. Dóczy (I.) Gábor a bedeghi Nyáry családba nősül, miután elveszi Szárkándy (Zarkandy) Pál (1515 k.–†1562/1563) egykori egri prefektus (katonai karrierje kezdetén a Nyáryak familiárisa) özvegyét, Nyáry Krisztinát (1545 k.–1601?), Nyáry Lőrinc (†1559) – szolnoki kapitány,honti főispán, Berencs és Korlátkő ura, koronaőr, a konstantinápolyi Héttorony börtönét is megjárt hős – leányát.
A zsarnócai Dóczy-kastély képeslapon, 20. sz. eleje.
Nyáry Krisztina a revistyei (Revište, SK) vár alatti, ma is álló zsarnócai (Žarnovica, SK) kastélyban neveli férjével, nagylucsei Dóczy (I.) Gáborral első és második házasságából származó gyermekeit. Innen adja férjhez 1579-ben Szárkándy Borbálát (1560 k.–1595 k.) az illavai vár és uradalom evangélikus vallású urához, a horvát származású giletinci Ostrosith Andráshoz (1550–?), Ostrosith János trencséni főispán fiához. Nővérét, Szárkándy (Zarkandy) Annát (1558 k.–1604), nagybátyja, Nyáry István – honti főispán, a Nyitra megyei Berencs (ma: Branč, SK) várának ura – barátjához, az Erdélyből bujdosni kényszerült kornyáti Bekes Gáspárhoz (1520–1579) adják férjhez 1577 első felében. A házaspár Báthory István király jóvoltából Lengyelországban az udvari és nemesi elit tagja lesz.
Özv. Dóczy Gáborné Nyáry Krisztina meghívója lányának, Dóczy Zsuzsannának a zsarnócai kastélyban tartandó menyegzőjére, 1580. április 10. {Forrás: Štátny Archív v Banskej Bystrici [Besztercebányai Állami Levéltár, Besztercebánya (Banska Bystrica, SK)] – FMBB (Besztercebánya város levéltára, 1020/1255–1922). (Digitális felvétel.)}
Szárkándy Anna féltestvére, Dóczy Zsuzsanna (1565–1596), aki 1582-ben tartja menyegzőjét a zsarnócai kastélyban Thököly Sebestyénnel (1540 k.–1607), a késmárki vár úrnőjeként 32 éves koráig 12 gyermeknek ad életet, és így a Thököly-dinasztia ősanyja lesz. Testvéröccse, Dóczy (II.) Gábor (1568–1596) az 1580-as években apród lesz a lengyel királyi udvarban, minden bizonnyal nagynénje, Szárkándy Anna támogatásával, akinek második férje, a katolikus Wesselényi Ferenc (1540–1594) ugyancsak udvari méltóság és lengyelországi birtokos. A Wesselényiekhez kerülnek Bekes Gáspár egykori lengyelországi birtokai is; így a Krakkóhoz közeli gdówi uradalom még a 17. század végén is Szárkándy Anna örökösei tulajdonában van.
Érdekes, hogy mivel Nyáry Krisztina egyik unokája, a korán elhunyt Szárkándy Borbála lánya: Ostrosith Judit, az evangélikus Petrőczy/Petróczy Pál (†1639) felesége lesz, rokona a költőnő Petrőczy Kata Szidóniának (1662–1708), aki unokája volt Szárkándy Borbála sógorának: Petrőczy Miklósnak. Ugyanakkor Petrőczy Kata Szidónia anyja, Thököly Erzsébet grófnő (†1662) révén is kapcsolódott a Dóczy–Nyáry családhoz, hiszen anyja Thököly Istvánnak (1623–1670) – Dóczy Zsuzsanna és Thököly Sebestyén unokájának – a lánya volt. A költőnő egyébként ifjúkorában a Wesselényiek gdówi birtokán bujdosott.
Nagylucsei Dóczy András báró (†Fogaras vára, 1620) síremlékének részlete a leleszi (Leles, SK) premontrei templom szentélyében. (Papp Ingrid felvétele.)
A 17. században, a Magyar Királyságban, a családból a legnagyobb karriert az evangélikus Dóczy (I.) Gábor és Nyáry Krisztina másik fia, a katolikus vallásra áttért Dóczy András „zsarnócai báró” (1570 k.–1620) futja be, aki karrierje kezdetén Habsburg Miksa főherceg udvarában szolgál, egy osztrák nemes özvegyet vesz feleségül, Alsó-Ausztriában birtokot és indigenátust szerez. Majd a 17. század elejétől barsi főispánként már a Magyar Királyságban építi tovább karrierjét; királyi tanácsos, pohárnokmester, majd 1610-től szatmári és tiszántúli főkapitány lesz. A mindvégig királyhű arisztokrata életét Bethlen Gábor börtönében végzi. Gyermeke Paczoth Judittal kötött második házasságából sem származott.
Dóczy András unokatestvére, Dóczy Miklós báró lánya: Fruzsina, a kora újkor egyik leghatalmasabb családjának tagja lesz, amikor férjhez megy Homonnai Drugeth (II.) Györgyhöz (†1592). Dóczy Fruzsina, első férje halála után, Christian von Teuffenbach felső-magyarországi főkapitány (†1598) felesége lesz, majd harmadik házasságával bekerül a lengyel arisztokráciába, amikor férjhez megy a nála jóval fiatalabb Jan Stefan Mniszech (Mniszek) sanoki sztarosztához (1580–1602), Jerzy Mniszech (1548–1613) sandomiri vajda fiához. Rövid házasságuk gyermektelen marad.
2023. április 25. Kedd (16:00)
A Benke-család történetének kérdései
Előadó: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok). Az ülést vezeti: br. Gudenus János József (genealógus, az MTCSE alapítója, az MHGT r. tagja). Helyszín: Szent Margit Gimnázium, Apor Vilmos terem (1114. Budapest, Villányi út 5-7.). A kertkapu mögötti lépcsősoron feljutva, jobbra kell fordulni, majd a jobb épületszárny oldalában lévő lépcsőn lehet bejutni az Apor Vilmos teremhez (melynek ajtaja a bejárattal szemben, a földszinten van).
FIGYELEM! Az évfordulóra való tekintettel, az előadásra rendhagyó időpontban (keddi napon) kerül sor!
2023. április 25-én lesz 500. évfordulója, hogy II. Lajos király, a Benke-család tardoskeddi kúriájára vonatkozó kiváltságlevelet (exemptionalist) kiadta.
Az évforduló napján kerül sor Benke Tamás előadására, melyben 2004.IX.10-e óta folytatott családkutató munkájáról, annak eredményeiről, érdekesebb kutatói tapasztalatairól, valamint a munka során felmerült főbb kérdésekről ad számot.
Előadó munkája a történelmi Magyarország területén élt, „Benke” vezetéknevű családok, mindenekelőtt a tardoskeddi Benke-család történetének feltárására irányul. Ezzel foglalkozik előadásában is, mely négy szakaszra oszlik.
Az előadás első negyedében, bemutatja személyes indíttatását, kutatói megközelítését (céljait, kérdésfeltevéseit, módszereit); majd röviden ismerteti a történelmi Magyarországon előforduló Benke-családokat. Részletesebben bemutatja a kutatása fő tárgyát képező tardoskeddi Benke-család újkori (1523 utáni) leszármazását, az egyes ágak elkülönülését, hivatkozva a nemzedékrend felállításához felhasznált legfontosabb okirati bizonyítékokra.
Röviden megemlékezik a család újkori történetének kiemelkedőbb alakjairól, különös tekintettel Benke Miklós nyitrai alkapitányra (hivatali ideje: 1680–1682.). Kitér a különféle Benke-családok által használt címerekre, valamint a címeresleveleikre is.
Az előadás második részében, előadó ismerteti a számára legizgalmasabb, legtöbb elfoglaltsággal járó kutatási területet: a középkorban élt Benkékre vonatkozó adatokat és elképzeléseit. Bemutatja a benkefalvi Benkefi (ill. a XV. század elejétől benkefalvi Benke nevet viselt) család eredetét, és XIII–XV. századi történetét, a rendelkezésre álló és általa rendszerbe állított kútfőkön keresztül.
Ennek részeként, benkefalvi Benke Péter, Krassó vármegyei alispán és harami várnagy rövid életrajzát, pályaképét is igyekszik felvázolni (a reá nézvést talált, 1398–1421. közötti adatokból). A régóta ismert források összekapcsolása és újraértékelése mentén, bemutatja azt a lehetséges folyamatot, és társadalmi közeget, mely a XV. század közepétől, a korábban szolid középnemesi színvonalon élt, benkefalvi Benke család elszegényedéséhez, korábbi birtokairól való elvándorlásához (vagy akár kihalásához) vezethetett. Foglalkozik a Benkefiak lehetséges „őseredetével”, és későbbi (igen homályos) sorsával is, saját családtörténeti koncepciójának tükrében.
Az előadás harmadik részében, esettanulmány jelleggel, a család egyik, Vácról elszármazott, kalandos történetű ágáról emlékezik meg; bemutatva ezáltal egy (a többihez képest) szélsőségesen nagy földrajzi mobilitással rendelkező leszármazási vonal sikeres „felgöngyölítését”; megemlékezve egyúttal a tardoskeddi Benke-családnak Püspökvác mezőváros XVIII. századi történetében betöltött, igen jelentékeny szerepéről.
Az előadás negyedik, záró részében, előadó egy számára ellenszenves, társadalmi, anyagi és erkölcsi romlást hozó korszaknak, a XIX–XX. századfordulónak, családi vetületét vázolja fel, az ekkor élt fontosabb, társadalmilag kiemelkedőbb családtagok közül, három személynek a kiragadott példáján. Tardoskeddi Benke Gyula (bankigazgató, országgyűlési képviselő), tardoskeddi Benke Béla (altábornagy) és farkasdi Benke Gyula (állatorvos, gazdasági akadémiai tanár) életét, profilját, a kutatás befejezetlenségét érzékeltető, tudatos homályossággal vázolja; rámutatva arra a folyamatra, mely minden jóra való törekvés ellenére, történeti értékek bemocskolódását, ősi előjogok elpusztulását, a történeti egész Magyarország felbomlását, a magyarság lelki egységének és ellenálló-képességének megroppanását, a polgári korszak vagyont és érvényesülést hajhászó törtetésének fájdalmas koncepciótlanságát és értelmetlenségét hozta magával és hozta felszínre.
Összegzésként előadó áttekinti a kérdéseknek azt a logikai struktúráját, „útvesztőjét”, mely a további kutatás irányait, jellegét, önmagába zárt végtelenségét, is megmutatja, magában hordozza. (A sok-sok megválaszolatlan kérdés, voltaképpen ugyanolyan képe, tükre, eredménye, egy családkutatásnak, mint a fellelt „biztos” ismeretek, adatok.)
Záró gondolatként családkutatásának személyes hozadékát; valamint a kilenc (XIII–XXI.) évszázadot átfogó „kutatási ív” tanulságai nyomán kirajzolódó jövőképet mutatja be.
(Az ünnepi alkalomból az előadó néhány rövid zeneműve is hallható lesz, digitális felvételről.)
2023. május 25. Csütörtök (17:00)
A trianoni békediktátum hatása a zászlóinkon
Előadó: Bíró Aurél (Budapest Főváros Levéltára, főlevéltáros) Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Nyolc, 1921–2000 között készült, Budapesten őrzött Szűz Mária-ábrázolású zászlón kerül bemutatásra a Trianonban megcsonkított Magyarországra való emlékezés. Az egyleti, iskolai, országos, templomi zászlókon nemcsak az egyre erősödő szakrális, hanem a magyar vonásokat is kidomborították.
2023. június 29. Csütörtök (17:00)
Héderfájai és Makfalvi Barabássy család történelmi monográfiája – a dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében
Előadó: dr. Barabássy Sándor (MHGT, MTCSE, Bp.) Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)
Az előadó a 2022-ben megjelent családtörténeti monográfiájában foglaltakat ismerteti. A könyvet a Heraldika Könyvkiadó jelentette meg NKA támogatással. A kötet valójában két könyvet rejt magában: egy családtörténetet és egy családi levéltár feldolgozott, regesztázott (kivonatolt) leveleit, a csodával határos módon részlegesen megmenekült Barabássy Családi Levelesláda anyagát.
A könyv megírásának legfontosabb indítéka a kutatás, búvárkodás volt a több évszázados eredeti dokumentumokban, illetve a különböző történelmi, családtörténeti, művészettörténeti munkák, tanulmányok információinak felhasználása a Barabássy Családra vonatkozóan. A felhasznált dokumentumok legfontosabb forráshelyei a Marosvásárhelyi Teleki Téka, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár; illetve a Román Nemzeti Levéltár Kolozsvár, Beszterce, Szeben, Brassó, Kovászna megyei levéltáraiban lévő, magyar nemesi családoktól összegyűjtött, digitalizált középkori oklevelek.
A Barabássy Család azon erdélyi történelmi családok közé tartozik, amelyeknek az Isteni Gondviselés kegyelméből a gazdagság, tudás, egészség, szaporaság mellett, az idők folyamán jutott bőven a „sors bona”-ból, a jó szerencséből is.
A család történelmi monográfiája 1323-tól a jelenig 25 generációt ölel fel.
